Hitelért házasodnának a babát váró párok

Publikálás dátuma
2019.06.04. 07:30

Fotó: Shutterstock
Nagy a várakozás a babaváró hitellel kapcsolatban mind a bankok, mind az ügyfelek részéről, ám nem biztos, hogy mindenkinek bejön a számítása.
Számos házaspár számára a jelzáloghitel vagy a személyi kölcsön helyettesítője lehet a babaváró hitel, a bankok ezért jelentős érdeklődésre számítanak már a július 1-jei induláskor – derül ki a pénzintézetek lapunk kérdéseire küldött válaszaiból. A kormány családvédelmi akciótervének részeként egy hónap múlva a fiatal házasok szerződhetnek a bankokkal egy legföljebb 10 millió forintos, kamattámogatott, szabadon felhasználható hitelre. A fiatalság persze csupán az anyáknál kritérium: a kormányrendelet szerint a feleségnek 18-40 év közöttinek kell lennie, de a férfiak életkorára nincs központi előírás. A bankok saját általános belső szabályaikat is alkalmazhatják a hitelképesség vizsgálatakor, így például az Erste Banknál az igénylő pár mindkét tagjának be kell töltenie a 23. életévét, a férj pedig a hitel lejártakor még nem töltheti be a 70. életévét. Miután a kölcsönt legalább 60, maximum 240 hónapos futamidőre lehet fölvenni, a férj akár 65 éves is lehet az igényléskor. Az Erste Banknál egyébként már június 17-től be is lehet adni egy előzetes vizsgálatra a hiteligénylési kérelmet. A többi bank ennyire nem szalad előre, a Bank360 körképe szerint azonban 9 pénzintézetnél – az Erstén kívül a UniCredit, a Gránit, a K&H, a Raiffeisen, az OTP és a Budapest Banknál, továbbá Sberbanknál és a Takarékcsoportnál - július 1-től várhatóan  elérhető lesz az új konstrukció. Az MKB Bank érdeklődésünkre közölte: a kormányrendelet hatályba lépésétől fogadnak be kérelmeket. A CIB Bank viszont azt jelezte: a nyár folyamán tervezik a babaváró hitel bevezetését: "a konstrukció pontos részleteinek kidolgozásához, illetve a végleges igénylési feltételek kialakításához ugyanakkor még várjuk a további vonatkozó jogszabályi rendelkezések megjelenését” - írták. Hiányérzete a részleteket illetően ugyanakkor nem csak a CIB-nek van. „A bankok a jogszabályi keretek végleges ismertetésére várnak, például az állami kezességvállalás pontos feltételeire. Több pénzintézet is jelezte, hogy a termék véglegesítése még odébb van” – mutatott rá Veres Patrik, a Bank 360 szakértője. A kormány május közepén ismertette azokat a leveleket, amelyből kiderült: az Európai Bizottság túlzottnak tartja a teljes körű állami kezességvállalást és kamattámogatást, azt 80 százalékban maximálná a javaslat szerint. Információnk szerint a bankok is aggódnak emiatt és a kormánnyal folytatott legutóbbi egyeztetésen szintén a babaváró hitel kamattámogatásának megosztását javasolták, hogy ha jelképesen is, de a hitelfelvevő is fizessen, ám a kormány képviselője minden módosítási javaslatot elutasított. A hitel törlesztésekor nem csak a tartozás részleteit kell fizetni, hanem - a fennálló tőketartozás 0,5 százalékára rúgó - állami kezességvállalási díjat is. Ez 10 millió forintos hitel esetén az első évben havonta 4 167 forint: ezzel együtt lehet maximum 50 ezer forint a havi törlesztő. A törlesztést azonban fel lehet függeszteni három évre, ha az igénylést követő öt éven belül megszületik egy gyermek. Az ugyanakkor nem egyértelmű a jogszabályokból, hogy ez idő alatt a kezességvállalási díj fizetését is szüneteltetni kell-e. A Bank360 egyébként az Emberi Erőforrások Minisztériumától azt az információt kapta, hogy a felfüggesztés ideje alatt semmit, tehát a kezességvállalási díjat sem kell fizetni. A babaváró hitel iránt már most óriási az érdeklődés: a City Hitelbróker Kft. (CHB) 18-40 év közötti várandós nők körében végzett kutatása szerint a kismamák 80 százaléka tervezi, hogy fölveszi a kölcsönt, mégpedig a maximális, 10 millió forintos összeget. Ennek érdekében akár házasságot is hajlandók kötni, mivel a kutatás szerint a gyermeket váró fiatal párok egy része még nem házasodott össze. Kérdés, a nyári esküvői szezonban erre mennyire lesz majd lehetőségük, az anyakönyvi hivatalokban ilyenkor már alig van szabad időpont. Márpedig a Bankmonitor.hu 5 ezer fős felmérése szerint a legfőbb kizáró ok a "nem megfelelő családi állapot": az érdeklődők 11,5 százalékát azért utasítanák el, mert nem házasok, vagy egyik fél sem az első házasságban él és van gyermekük.  A CHB szakértői szerint  az érdeklődőknek csak mintegy 60 százaléka felel majd meg a jogszabályi feltételeknek, illetve a bankok hitelbírálati követelményeinek. A Bankmonitor felmérése ennél némiképp magasabbra, 70 százalékra teszi a megfelelési arányt. A kormányrendelet előírja, hogy a házaspár egyik tagjának se legyen köztartozása, büntetlen előéletűek legyenek, ne szerepeljenek a negatív adóslistán, valamint, hogy legalább egyik fél rendelkezzen minimum hároméves munka- vagy felsőoktatási jogviszonnyal. A levelező tagozatos hallgatókat vagy a közmunkásokat kizárták a lehetőségből: csak a nappali tagozatos tanulmányok számítanak, a közfoglalkoztatásban eltöltött időből pedig csupán egy évet lehet beszámítani.   A Bankmonitor elemzése szerint az érdeklődők 8,7 százaléka szerepel a rossz adós listán, 8,4 százaléknál hiányzik a szükséges TB-jogviszony, 2,1 százaléknak adótartozása van. Ha az érintettek ezen tartozásokat rendeznék, illetve megkötnék az előírt házasságokat, 74 százalékra ugrana a babaváró hitelre jogosultak aránya.  

Csak 6-7 milliót kaphatnak

A babaváró hitelnél is érvényes a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) szabályozás, így akiknek van már meglévő hitele vagy alacsonyabb a jövedelme, nem biztos, hogy megkapja a maximális 10 millió forintos összeget. A CHB szerint egy átlagos jövedelemű házaspár várhatóan csak 6-7 millió forintos hitelösszegre lesz jogosult. A JTM-szabály egyébként éppen a babváró hitel indulásakor szigorodik. Jelenleg 400 ezer forint alatt a nettó jövedelem 50, afelett a 60 százalékára rúghat a havi törlesztőrészlet egy hitelnél. A határ július 1-től 500 ezer forintra ugrik. A bankok ezzel együtt már júliusban rohamra számítanak. Az Erste várakozásai szerint az érdeklődők száma akár júliusban elérheti az ezres nagyságrendet. A CIB Banknál úgy vélik: a babaváró hitel adhatja az év hátralévő részében az új lakossági hitelkihelyezések ötödét. A K&H becslései alapján évente 10-20 milliárd forint összegben folyósítanak majd babváró hitelt, az átlagos hitelösszeg 8 millió forint lesz. Az MKB Banknál viszont úgy gondolják, hogy mivel csak egyszer igényelhető a kamatmentes hitel, az ügyfelek a maximális összeget igyekeznek majd fölvenni. A jegybank a program 3,5 éve alatt mintegy 300 ezer szerződésre számít, a folyósított babaváró hitelek összege pedig együttesen elérheti a 2 772 milliárd forintot. Babaváró hitelt csak 2022 december 31-ig lehet igényelni. 

Szerző
Frissítve: 2019.06.14. 16:33

Újabb cégeket vont el az MNV-től Bártfai-Mager Andrea

Publikálás dátuma
2019.06.04. 06:19
Bártfai-Máger Andrea
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Keddi parlamenti meghallgatására az állami vagyon felett álló, amúgy igen hallgatag Bártfai-Mager Andrea megvillantotta Orbán Viktortól kapott kaszáját.
Újabb hét állami társaság tulajdonosi jogait vonta el az évtizedek óta az állami cégek anyavállalataként, illetve az állam mint tulajdonos joggyakorlójaként ismert Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) hétfő éjjel megjelent rendeletében Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Eszerint Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. például a Pénzügyminisztériumhoz (PM) kerül. A Széchenyi Tőkealap-kezelőt kilenc éve ugyan még az MNV vásárolta meg az alapító Molnár Andrástól, már akkor átvette tőle „a Magyar Állam”, először a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget megnevezve hol „vagyonkezelőként”, majd „meghatalmazottként”. 2014 után e cím a nemzetgazdasági tárcára szállt, amelynek utódja a PM. Ugyanakkor mindezekkel párhuzamosan az ismert állami kockázati tőkebefektető tulajdonosi jogait 2013-tól máig az MNV gyakorolta. A Gandhi Gimnázium Közhasznú Nkft. tulajdonosaként mostantól a Belügyminisztérium (BM) járhat el. A több mint két évtizedes múltra visszatekintő pécsi roma középiskolát fenntartó, nyolc éve alapított társaság tulajdonosi jogait az MNV előtt gyakorolta az igazságügyi tárca és az az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) is. (Furamód Bártfai-Mager tavaly júniusi rendelete is az EMMI alá helyezi az üzemeltetőt, amit azóta nem módosítottak. Ugyanakkor a - kissé zavaros - cégkivonat szerint tavaly március óta az MNV a joggyakorló.) Mindazonáltal egy idén áprilisi BM-utasítás már a tárca társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárának feladatai közé sorolja az intézménnyel kapcsolatos feladatok ellátását. A Művészetek Palotáját üzemeltető Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Kft. állami hányadának tulajdonosi jogai mögött mostantól az EMMI áll. Itt az állam mellett tulajdonos a beruházást PPP-konstrukcióban tető alá hozó, néhai Demján Sándor alapította ciprusi Granit-Polus POA Investment Ltd. is. A fényeslitkei, ingatlannal foglalkozó Pro Populo Carpathico Nkft. a Miniszterelnökséghez kerül, de a cég eddig is szerepelt a tárca háttérintézményeinek listáján. A szentendrei Skanzenért Nkft. a Szabadtéri Néprajzi Múzeumhoz, a Somogy Megyei Beruházásszervező és Mérnöki Kft. a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz, míg a Szakképző Központ Nkft. az Érdi Szakképzési Centrumhoz kerül. Utóbbi három szervezetet most került fel az állam lehetséges tulajdonosi joggyakorlói listájára. A döntés valamennyi esetben 2022 végéig érvényes. A lépés bizonyára nem független a miniszter kedd reggeli parlamenti meghallgatásától. Bártfai-Mager Andrea ugyanis közel egy éve meghozott első rendelete óta nem változtatott ilyen sok állami társaság tulajdonosi joggyakorlóján. Mint a tavaly június végi rendelet kapcsán beszámoltunk, Bártfai-Mager Andrea akkor egy mozdulattal nem kevesebb mint 70 társaságot törölt az évtizedes múltú MNV tulajdonosi joggyakorlói köréből és osztott szét az adott társaság tevékenysége szerint leginkább illetékesnek tekinthető állami tárcák és intézmények között. Míg azóta az MNV vezérigazgatója Szivek Norbert helyett Rózsa Zsolt lett, addig az elnöki posztot a 2010-es Fidesz-KDNP-győzelem óta Halasi Tibor tölti be.
Szerző

Jó hír az autósoknak: csökken az üzemanyagok ára

Publikálás dátuma
2019.06.03. 16:15

Fotó: Népszava
Szerdától 9 és 7 forinttal lesznek olcsóbbak az üzemanyagok.
Ennek megfelelően lapunk számításai szerint a benzinért 400, a gázolajért pedig 403 forintot kérhetnek a kutaknál literenként átlagosan. A nemzetközi olajárak már április végén lejtmenetet vettek. Az Európában irányadó, Brent típusú nyersanyag 74 dolláros, közel féléves csúcsáról mára 61 dollárig esett. A hazai üzemanyagárak ugyanakkor csak május közepén fordultak – a benzin esetében több mint négy éves rekordjukról - csökkenésbe. Ennek oka elsősorban a forint ez idő alatti, jelentős, dollárhoz viszonyított gyengülése. Most viszont – az olajárral párhuzamosan – január eleje óta nem látott mértékben szakadnak. A csökkenés mögött elemzők részint a Világbank hétvégén megjelent elemzését sejtik. Ebben az MTI tudósítása szerint a tavalyi 68 dollár után idén 66, jövőre pedig 65 dollárra teszik a nyersolajár átlagát. Ez 8, illetve 4 dollárral alacsonyabb a washingtoni székhelyű szervezet előző becslésénél. A kőolaj mellett  - a földgázt és a szenet is magába foglaló - összes energiafajta szerintük idén 5,4 százalékkal olcsóbbá válik. A másik ok, hogy Donald Trump amerikai elnök fokozatosan emelkedő importvámokat jelentett be a mexikói termékekre. Ez úgy az USA, mint a közép-amerikai állam gazdaságának lassulásával fenyeget, de elemzők szerint az autógyártók az egész világon megsínylik a döntést.
Szerző
Frissítve: 2019.06.03. 20:19