Előfizetés

Választási lázban ég Isztambul: az igazán kemény kampány még nem kezdődött el

László Dávid
Publikálás dátuma
2019.06.05. 10:30
Ekrem Imamoglu ellenzéki jelölt hívei hisznek a győzelemben, bár tartanak kormánypárti visszaélésektől
Fotó: YASIN AKGUL / AFP
Fej-fej mellett halad a kormánypárt és az ellenzék jelöltje, de a kampány legjava még csak ezután következik.
„Isztambul teljesen kettészakadt: valaki vagy az elnök, vagy az ellenzék mögött áll. Az egész város a választásokról beszél, olyan mintha legalábbis köztársasági elnököt választanánk” – írta le az isztambuli hangulatot lapunk megkeresésére az egyik helyi lakos, Ayse Kilic. „A lakosság megosztott, de mindenütt ez most a legfontosabb téma. Sokan még a nyaralásukat is elhalasztották miatta. Nagyon magas részvételre számítok” – értett egyet Davut Güven. Lapunk „közvélemény-kutatásában” is találtunk azonban eltérő véleményeket. Egy isztambuli lány, Ceyda Özden például úgy vélte, a társadalom valójában egységes. Nem feltétlenül azért, mert az emberek annyira szeretik egymást, hanem mert a törököknél a politika nem keveredik bele a mindennapokba. „Szerintem a városban inkább a gazdaság rossz állapota a fő téma, a választásokról meg azt gondolják, hogy a kormány törvénytelenül érvénytelenítette az eredményeket” – fogalmazott ugyanakkor Mehmet Yasar, nem rejtve véka alá, kinek a pártján áll. Abban mind a négy isztambuli nyilatkozó egyetértett, hogy az igazán kemény kampány még nem kezdődött el. Ez vélhetően a ramadánnak is köszönhető, arra számítottak, hogy a muszlim szent ünnepek végével a politika is eggyel magasabb fokozatra kapcsol. Elmondásuk szerint az utcákon egyelőre még viszonylag csend van, de a televízió és különösen a közösségi média már a kampánytól harsog. „Recep Tayyip Erdogan elnök hátrébb lépett, Binali Yildirim, az Igazság és Fejlődés Párjának (AKP) jelöltje sokkal láthatóbb” – vélekedett Ayse. „Ekrem Imamoglu, az ellenzék jelöltjének hívei hisznek abban, hogy a második választáson még több szavazattal győznek. Bár legtöbben a kormánypárt valamilyen visszaélésétől is tartanak. Az AKP szavazói kevesebbet beszélnek a politikáról, csak rajonganak Erdoganért, igaz, a gazdasági nehézségek óta már nem annyira. Még olyan AKP-s is van, aki kijelentette, ezúttal Imamoglura szavaz, mert a kormánypárt nem volt tisztességes” – írta le a két oldalt Ceyda. A választások egyik nagy kérdése, hogy az egykori miniszterelnöknek, Binali Yildirimnek vannak-e még tartalékai, tud-e szavazatokat szerezni. Határozott véleménye ellenére Aysa kiábrándult, legutóbb se volt szavazni, és ezúttal sem tervezi, hogy elmenjen. Éppen az ellentéte Mehmet, ő márciusban is az urnák elé járult, és júniusban is ugyanoda fogja behúzni az x-et. Meggondolta viszont magát Davut, ő legutóbb távol maradt, de most már fontosnak érezi, hogy véleményt formáljon. A március 31-i isztambuli helyhatósági választásokat azért kell megismételni június 23-án, mert a metropoliszban, ahol 10,5 millió választásra jogosult polgár él, az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje, Ekrem Imamoglu mindössze 0,2 százalékkal, azaz 13 ezer szavazattal előzte meg az AKP indulóját, Binali Yildirimet. A Legfelsőbb Választási Bizottság szerint több szavazókörben törvénytelenül nem állami alkalmazottak is dolgoztak, bizonyos dokumentumokról hiányoztak a megfelelő aláírások, továbbá feltárták, hogy a választási bizottságok néhány tagja állítólag a gülenistákhoz kötődött. A közvélemény-kutatások szerint a két legesélyesebb jelölt továbbra is fej-fej mellett halad. A felmérések az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltjének, Ekrem Imamoglunak egyöntetűen alig 1-2 százalékos előnyt jósolnak. Ez viszont bőven hibahatáron belül van, év elején ennél magabiztosabb vezetést is mértek már neki. A nagy kérdés, hogy a márciusi 84 százalékos részvétel mellett van-e még kit mozgósítani vagy meggyőzni? A kormányközeli MAK kutatóintézet úgy vélte, a kulcs az lehet, hogyan szavaznak a 15 milliós Isztambul lakosságának 15 százalékát adó kurdok, akik legutóbb nagy számban távol maradtak. Rámutattak, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) a városban nem állított jelöltet, ami Imamoglu malmára hajtotta a vizet, de az AKP azon dolgozik, hogy ez megváltozzon. Az elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy éppen ezért a kormánypárt visszafogott eddigi harcias retorikájából, s a Reutersnek nyilatkozó AKP-s források is megerősítették: intenzív, de szelídebb kampányra készülnek. Nem Isztambul az egyetlen város Törökországban, ahol rendkívüli szoros eredmények miatt meg kell ismételni a helyhatósági választásokat. Vasárnap három helyen is újráztak: Keskin városában a kormánypárt jelöltje fordított, Yusufeliben ismét AKP-s győzelem született, Honazban viszont az ellenzék tudta növelni előnyét. Júliusban még Demirciben, majd augusztusban Suvarliban is megismétlik a választásokat. Közben öt másik délkeleti településen az okoz felzúdulást, hogy hiába nyert a kurdbarát HDP jelöltje, a kormánypárt nem engedi, hogy az ellenzékiek elfoglalják pozíciójukat. Indoklásuk szerint hiába győztek, mivel a 2016-os puccskísérletet követően felmentették őket munkájukból, nem szolgálhatnak polgármesterként. Az a furcsa helyzet állt tehát elő, hogy a hatóságok jelölésüket engedélyezték, ám győzelmüket már nem fogadják el. A választások előtt egyébként az AKP figyelmeztetett arra, hogy senkit ne indítsanak, aki terrorszervezetekhez köthető, márpedig a HDP számos tagját azzal vádolják, hogy a Kurdisztáni Munkáspárttal működnek együtt.   

Spiegel: Weber bekeményít a Fidesszel szemben

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.06.05. 07:51

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
A lap szerint már elérte, hogy a magyar párt ne pályázzon a Néppárt helyettes frakcióvezetői tisztségére.
A Spiegel értesülése szerint Weber bekeményít a Fidesszel szemben, mert mindenképpen szeretne az Európai Bizottság elnöke lenni. Ezért a hírek szerint már elérte, hogy a magyar párt ne pályázzon a Néppárt helyettes frakcióvezetői tisztségére. A magyar képviselők ugyan bent ülnek Strasbourgban a pártcsalád soraiban, de a mai posztdöntő ülés előtt nem jelezték, hogy bármelyikük pályázna, pedig elvileg jogukban állna. Annál is inkább, mert a választási eredmények alapján a legerősebb tagpártok közé tartozik. Azon kívül a felfüggesztés nem vonatkozik a képviselői csoportra. Így jelen voltak egy hete az alakuló tanácskozáson. Hogy saját esélyeiket javítsák, úgy tudni, hogy a magyar politikusok azt mérlegelték: Szájer utódjaként egy nőt javasolnak az erősen férfi többségű testületbe. De Weber gondjai így sem enyhülnek, mivel a jelek szerint a Fidesz más, fontos pozíciókat igyekszik megnyerni a Parlamentben. Úgy hírlik, hogy a többi közt a befolyásos Külügyi Bizottságot szemelték ki. És itt megint csak kutyaszorítóba kerülnek az uniópártok, mert a funkciót jelenleg a korábbi alsó-szászországi miniszterelnök tölti be. Közben úgy tudni, hogy a magyar párt tagságáról jelentést készítő háromfős testület még nem találkozott Orbánnal, de kezdeményezte, hogy folytassanak megbeszélést Berlinben. Az egész ügy azért kínos Weber számára, mert ő a szociáldemokratákkal, a zöldekkel és a liberálisokkal igyekszik többséget létrehozni, hogy ezzel is megtámogassa saját tervét, mármint hogy Juncker utódja legyen. Csakhogy a három lehetséges partner elutasít minden együttműködést a magyar kormánypárttal. Ugyanezt mondja Macron is.

Strache lemond minden párttisztségéről, ha elfogadja EP-mandátumát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.06.05. 07:20
Heinz-Christian Strache
Fotó: ALEX HALADA / AFP
„Nem rólam van szó, hanem arról, hogy mi a legjobb a pártnak és Ausztriának” – közölte az FPÖ volt elnöke.
Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke lemond minden párttisztségéről, ha elfogadja európai parlamenti mandátumát – közölte Norbert Hofer, a párt ideiglenes elnöke kedden, aki szerint ebben állapodtak meg az úgynevezett Ibiza-videó ügye miatt botrányba keveredett politikussal. Az MTI összefoglalója szerint Hofer tudatta, hogy a megállapodás a botrányos felvétel körülményeinek teljes körű feltárásáig érvényes. Strache Facebook-bejegyzésben megerősítette a megállapodást. Az FPÖ volt vezetője mindössze napokkal a belpolitikai válságot kirobbantó és az osztrák kormánykoalíció felbomlását előidéző felvétel nyilvánosságra hozatala után szerzett mandátumot az EP-választásokon úgynevezett elsőbbségi szavazatokkal. Ausztriában ugyanis a választópolgárok nemcsak pártlistákra szavazhattak, hanem megjelölhették azt is, ha egy bizonyos jelöltet támogatnak. A 49 éves Strache ilyen módon szerzett 44 750 elsőbbségi szavazatot. Az FPÖ 17,2 százalékos választási eredményével három képviselőt küldhet az EP-be. Strache egyelőre nem döntötte el, hogy elfogadja-e EP-mandátumát. Keddi Facebook-üzenetében hangsúlyozta:
„Nem rólam van szó, hanem arról, hogy mi a legjobb a pártnak és Ausztriának”

Ausztriában a kormányválság május 17-én robbant ki, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy videofelvételt, amely súlyosan kompromittálja Strachét, az akkori alkancellárt – egyszersmind az akkori kormánykoalícióhoz tartozó FPÖ azóta lemondott elnökét –, továbbá Johann Gudenust, a párt időközben szintén lemondott frakcióvezetőjét. Strache az Ibizán rejtett kamerával készült felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Strache nem tagadta a felvétel valódiságát, de „ócska bűnözői ármánykodásnak” nevezte a botrányt. A bécsi ügyészség május végén bejelentette, hogy megkezdte a nyomozást az Ibiza-videó ügyében. Azt nem közölték, hogy milyen vádak alapján indítottak vizsgálatot, sem azt, hogy kik ellen nyomoznak. Csak annyit tudattak, hogy több szálon folyik a nyomozás a felvétel előállításával kapcsolatban. Az APA osztrák hírügynökség a Falter című hetilap szerdán megjelenő számára hivatkozva azt jelentette, hogy az újság egy régi fényképet tett közzé az akkor 21 éves Strachéról, aki egy térkép előtt áll, amely Németországot az 1939-es határaival mutatja, valamint egy üdvözlőlapot 1990 novemberéből, amit állítólag így írt alá: „Heil, Németország, Boldog Heinrich”. A lap szerint Boldog Heinrich (Heinrich der Glückliche) volt Strache tagsági neve a Vandalia ifjúsági szervezetben. A szabadságpárti politikus szintén a Facebookon foglalt állást ezzel kapcsolatban:
„Ezeknek a képeknek semmi közük a nemzetiszocializmushoz vagy a nácikhoz”.

Mint írta, a térkép német nyelvcsoportokat és letelepedési területeket jelölt a második világháború kitörése előtt.