Gazprom;Paks;paksi atomerőmű;

Paks-közelben az orosz Skoda

Tovább nő az orosz szerepvállalás a paksi atomerőmű bővítésében, ezúttal egy Gazprom érdekeltség bevonásáról indultak tárgyalások – tudta meg lapunk.

Amikor az orosz Roszatom hosszú évekkel ezelőtt megindította az offenzívát a közép-európai térség nukleáris beruházásainak megszerzéséért, egyúttal megkezdte a régió fontos energetikai gépgyártóinak felvásárlását. Ebbe a folyamatba illeszkedett a cseh Skoda JS megszerzése. Ez a cég korábban a Skoda autógyárhoz tartozott, de cég privatizációjakor az orosz OMZ (Egyesült Gépgyártó) Csoport szerezte meg, utóbbi tulajdonosa pedig a Gazprom Bank. Mára pedig kiderült, hogy az orosz befektető "szerencsésen" választott. Lapunk értesülései szerint ugyanis a Skoda JS részt vehet a paksi atomerőmű bővítésében – erről is tárgyaltak a múlt héten cseh és magyar illetékesek Budapesten.

Ha ezt a céget is bevonják a bővítésbe, akkor még tovább nő az orosz részvétel. Egyes szakértők szerint ma már legalább 70-80 százalékra teszik a tervezett atomerőmű-beruházásból orosz cégeknek jutó hányadot, miközben az Orbán-Putyin atompaktum 2014-es aláírásakor még 40 százaléknyi magyar részvételről szóltak az ígéretek. A Skoda JS egyébként nem ismeretlen Pakson: a cég már az atomerőmű 1-es blokkjainak működtetésében is részt vesz.

Egy iparági forrásunk szerint ha jelentősebb cseh részvétellel számolnak a beruházók, minden bizonnyal jut egy szelet a bővítési munkálatokból annak a Královopolská Ria (KP Ria) nevű cégnek is, amelyben 2017-ben szerzett 51 százalékos részesedést Mészáros Lőrinc Opimus Zrt.-je.

Milos Zeman cseh elnök május 15.-i látogatásakor is volt arról szó, hogy a két ország atomenergetikai együttműködésre lép. Ennek első fejezete volt az a Budapesten, az elnöki látogatás napján tartott találkozó, amelyen szóba került az orosz tulajdon ellenére továbbra is Csehországban működő, mintegy 1200 embert foglalkoztató Skoda JS paksi szerepe. A találkozón cseh részről jelen volt Karel Havlicek ipari és kereskedelmi miniszter, valamint Vladimír Dlouhy, a Cseh Kereskedelmi Kamara elnöke, míg Magyarországot Süli János erőmű bővítésért felelős tárca nélküli miniszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke képviselte. Információink szerint a Skoda JS részvételén túl más cseh cégek részéről is felmerült, hogy beszállnának a bővítésbe, erre a legjobb esélye még a Vítkovice Machinery Group nevű gépgyártó csoportnak van. Ez a cég szintén gyárt atomerőművek működtetéséhez szükséges alkatrészeket, berendezéseket, a Skoda JS-sel együtt részt vesz a cseh temelíni továbbá a két szlovák, a mohi és a bohunicei atomerőmű működtetésében is.

Egy iparági forrásunk szerint ha jelentősebb cseh részvétellel számolnak a beruházók, minden bizonnyal jut egy szelet a bővítési munkálatokból annak a Královopolská Ria (KP Ria) nevű cégnek is, amelyben 2017-ben szerzett 51 százalékos részesedést Mészáros Lőrinc Opimus Zrt.-je. Informátorunk szerint akár 10–15 cseh cég is részt vehet valamilyen formában majd a bővítésben, az érdeklődésre már csak azért is szükség van, mert egyelőre enyhén szólva nem tolonganak a nagyobb nyugati szereplők, hogy részt vegyenek a beruházásban, pedig erre nagy szüksége lenne a kormánynak azért, hogy növelje a bizalmi indexet a Roszatommal szemben. Ráadásul az már kiderült, hogy az oroszoknak komoly problémákat okozhat az uniós atomenergia-szabványoknak való megfelelés, egy cseh cégnek ilyen gondjai nyilván nincsenek.

Egyelőre nem látszik az sem, hogy magyar cégek hogyan tudnának jelentősebb mértékben beszállni a munkálatokba, pedig a magyar kormány azt vállalta, hogy 40 százalékos hazai beszállítói arány lesz majd. Információink szerint azonban egyszerűen nincs elég olyan magyar cég, amelyik megfelelő tudással, technológiával bír illetve megfelelő referenciával és kapacitással rendelkezik. „Legfeljebb a gödörásásban, betonozásban illetve vasszerkezetek gyártásában és szerelésében tudnak majd részt venni”.

Magyarországon a Ganz EEG volt az egyetlen cég, amelynek technológiai beszállítóként – vagyis a földmunkáknál és a betonozásnál magasabb hozzáadott értékű termékekkel és szolgáltatásokkal – esélye volt bekerülni a paksi bővítésbe. Csakhogy az előző évtizedben magyar-orosz vegyesvállalatként létrejött a Ganz EEG gyártóból 2016-ra az oroszok teljesen kiszorították a magyar felet, minden jel szerint az Orbán-kormány hallgatólagos jóváhagyásával.

Mindezek tükrében, és a nyolcezer orosz mérnök és műszaki szakember számára épülő kalocsai lakótelep létesítésének ismeretében ma már legalább 70-80 százalékra teszik a tervezett atomerőmű-beruházásból orosz cégeknek jutó hányadot. Az eddig „elkelt” nagyobb tételek közül csupán egy került az oroszok érdekszféráján kívülre: tavaly egy meglehetősen furcsa eljárásban, az orosz pályázó kizárása után az amerikai General Electric nyerte el Paks2 turbinatenderét, éppen egy időben az amerikai kormány által a vidéki magyar sajtónak ígért finanszírozás visszavonásával.