Klímavállalásaink emelését kéri az EU

Az EU kevesli a magyar kormánynak a 2030-as uniós átlagoktól jelentősen elmaradó klímacéljait. Az illetékes államtitkár összehangolná az éghajlatvédelmi és gazdaságfejlesztési célokat.

„Kicsit kevesli” Magyarország 2030-as uniós klímaügyi vállalásait az EU – közölte a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends Summit 2019 című tegnapi konferenciáján Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Ennek kapcsán megfelelőbbnek nevezte egy szerényebb cél túlteljesítését, semmint hogy „a papír mindent elbír és akkor vállaljunk nagyot”. Mindazonáltal bízik benne, jól összeállított politikával sikerül megújulós célunkat növelni.

Magyarország önkéntes vállalása az unióval zajló alkufolyamat során az EU egészére vonatkozó 32 százalékos átlagcélon belül 20 százalékos megújulóarány, a 32,5 százalékos közös megtakarításhoz képest 8-10 százalék, a szén-dioxid-kibocsátásban pedig hoznánk a 40 százalékos együttes átlagot.

Kaderják Péter előadásában úgy fogalmazott: „hallunk ma sokszor olyan nézeteket”, hogy az éghajlatvédelemre a gazdasági, illetve fogyasztásnövekedés ellenében is szükséges fordítani, míg mások azt is tagadják, hogy a klímaváltozással foglalkozni kellene. A magyar kormány viszont a „klímabarát fejlesztés” pártján áll. Ez a gazdaságot is bővítő éghajlatvédelmi beruházásokban öltene testet.

Lapunk ama kérdésére, hogy mit szól például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vélekedéséhez, miszerint a német autóiparnak kedvezőtlen klímaintézkedéseket nem támogatjuk, avagy számos más kormánytag és Fidesz-ideológus álláspontjához, miszerint a klímatéma csak a migráció elfedésére szolgáló brüsszeli terv, hangsúlyozta: a klímavédelem és a gazdasági növekedés összehangolható. Példaként a napelemes, vagy épp az ilyen egységek hálózatba kapcsolását lehetővé tévő beruházásokat hozta fel, ami segíti úgy a magyar vállalkozásokat, mint az ezáltal rezsit megtakarító háztartásokat, de csökkenti az ország energiabehozatali függőségét is. (Terveik szerint a napelemek jelenleg 500 megawattot – MW - kitevő összteljesítménye 2030-ra akár 6645 MW-ra is ugorhat.) Kaderják Péter kiállt az Orbán-kormány klímaerőfeszítései mellett, elvetve annak bírálatát. Előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz év során csökkent az egységnyi GDP előállításához szükséges üvegházgáz-kibocsátás. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az EU tényleges kibocsátás-csökkentés céloz.)

A kormány az ősz elejére kidolgozza új energiastratégiáját, ami tiszta, okos és megfizethető energia megteremtését célozza - fejtette ki. Ennek központjában a magyar fogyasztó áll, de erősítenék az ellátás biztonságát és a szektort klímabaráttá változtatnák. Mint fogalmazott, tovább növelnék a szén-dioxid-kibocsátással nem járó termelés jelenlegi 60 százalékos arányát. A lehetséges támogatások közül kérdésünkre az MFB kamatmentes hitelét emelte ki, de előadásában felvetett egy vissza nem térítendő távhőfelújítási lehetőséget is.

Más szakértőktől származó értesüléseink szerint, ha a tagállamok önkéntes klímavállalásainak átlaga nem éri el a közös célokat, az Európai Bizottság június végén országonkénti emelési ajánlatokat fogalmaz meg.

A Portfolio konferenciáján – amellyel párhuzamosan városfejlesztési tanácskozás is zajlott - az energetikai szakértők áttekintették a piac legégetőbb kérdéseit és lehetséges fejlődési irányait.