Szabad szemmel – Orbán ismét baráti jeleket küldözget a Néppárt felé

Publikálás dátuma
2019.06.05. 06:25

Nemzetközi sajtószemle, 2019. június 5.
FAZ Új hangok hallatszanak Budapestről, a jelek szerint Orbán Viktor meggondolta magát, pedig pár hónapja még véglegesnek tűnt a szakítás a Fidesz és az Európai Néppárt között. Egy sor tagpárt követelte a magyarok kizárását és a miniszterelnök is a szétválásra állította át a váltót. A cserépszavazást csak a felfüggesztő határozattal lehetett elkerülni. Ám e pillanatban egészen más a megközelítés a magyar fél részéről. A Gulyás-interjú, amely aligha véletlenül egy német lapban jelent meg, nyomatékosan kitért arra, hogy az együttműködés nem csupán a jobb-, hanem a baloldallal is lehetséges. A politikus mindig is a kommunikációs pajzs szerepét töltötte be, ha Orbán határozott üzeneteket akart külföldön célba juttatni. Hogy a miniszterelnök saját magától változtatna az irányvonalon, az ki van zárva. Az utat ő szabja még, és aki attól eltér, az hamar a Fideszen kívül találja magát. Ám most a párt eltakarított két vitás kérdést: az egyik a reklámadó, amelyet a független média megzabolázására találtak ki. De fontosabb a másik, hogy ti. egyelőre nem lesznek közigazgatási bíróságok. A magyar kormány láthatólag csalódásként élte meg, hogy az európai választást a zöldek nyerték és nem a szélsőjobb. Azon kívül idehaza a Fidesz nem tudta hozni a remélt döntő fölényt, a Momentum sikerrel halászott a párt táborában. Ily módon már nem olyan nagy a vágy, hogy ki kell lépni az EPP-ből. Inkább az merült fel, hogy a „sorokon belül” kellene konzervatív platformot létesíteni és az érintet visegrádi erők, esetleg a Forza Italia e keretben tudnának együttműködni. A Ligával kooperálnának ugyan, de nem akarnak vele pártpolitikai sógorságot-komaságot.
Süddeutsche Zeitung Orbán Viktor visszaaraszol a középre, és ismét baráti jeleket küldözget a Néppárt felé, vagyis megint változtat az irányvonalán. A hírvivő ezúttal Gulyás Gergely volt, aki hirtelen azt szorgalmazta, hogy a Fidesz maradjon az EPP-ben. Ez fordulatként hangzik, de persze még jó ideig nincs szó arról, hogy a magyar párt az európai konzervatívok karjaiba hulljon. A visszatérés ugyanis nem csupán a magyaroktól függ, hanem a korábban megsértett partnerektől. Másfelől Orbánnak nagyon tetszik, hogy titokzatos jósként üzeneteket indíthat útnak, amelyek bőven mozgásteret teremtenek neki újabb politikai manőverekhez. Múlt pénteken még arról beszélt a közrádióban, hogy egyelőre bizonytalan, mi lesz a néppárti tagság sorsa. Csakhogy közben igencsak nyomatékos jelzések mutatják, hogy fordulatot hajt végre. Így jegeli a közigazgatási bíróságok tervét, legalábbis egyelőre. Azon felül Gulyás elhatárolódott Salvinitől, amikor a múlt héten arról beszélt, hogy nem lát túl nagy esélyt az együttműködésre a két párt között, illetve Strasbourgban. A választás előtt még egészen másféle hangok hallatszottak Budapesten. Az FPÖ kudarca után úgy lehetett érteni Orbánt, hogy az osztrák helyett az olasz modellre nyergel át. Azaz feladja a kereszténydemokraták és a jobbos populisták szövetségének elgondolását és teljes mértékben a szélsőjobbhoz áll át. Csak azután a választás kimenetele jobb belátásra térítette. Idehaza nem érte el a kétharmadot, Európában pedig elmaradt a várt áttörés. Ily módon beszűkültek a lehetőségei az EU-ban. Ha a nacionalistákkal szövetkezik, akkor csupán 2-3. sorban kap helyet. A Néppártban viszont továbbra is az élről politizálhatna.
Neue Zürcher Zeitung  Az újság úgy értékeli a Die Welt-ben megjelent Gulyás Gergely-interjút, hogy mivel a jobboldali populisták szerényebb eredményt hoztak az európai választáson, mint ahogyan azt Orbán remélte, a kormányfő most azon van, nehogy kihajítsák a Néppártból. Elállt a közigazgatási bíróságok létrehozatalától, sőt, a kancellária miniszter szerint most már hajlandó konkrét kérdésekben együttműködni a szociáldemokratákkal, a zöldekkel és a liberálisokkal. Pedig a választás előtt még azt követelte, hogy az EPP álljon össze a nacionalistákkal. Kilátásba helyezte továbbá, hogy a Fidesz kilép, ha a konzervatívok a balközéppel társulnának.
Wall Street Journal  A vezércikk azt írja, hogy a német kormánykoalíció meggyengül és átalakulása még a higgadt Berlinben is kihat a politikára. Pedig a németekről úgy tartják, hogy szeretik a stabilitást, csak épp a jelek szerint nem túlzottan. Most éppen azt látják, hogy az európai és helyi választások eredményeként hanyatlik a két nagy párt. A baj a szociáldemokratáknál a nagyobb, Nahles elnök le is mondott, ami a középbal identitási válság legfrissebb jele. A párt a kormányszövetség tagja, így nem tud igazán ellenzéki erőként fellépni, ez a szerep másokra marad. A nyertesek a zöldek, akik elhódítják a városi, tehetősebb SPD-híveket, illetve a bevándorlás-ellenes AfD, amelyhez a korábbi baloldali munkások csapódnak hozzá. A CDU szintén gyengén szerepelt az EP-választáson. Ráadásul a legújabb közvélemény kutatás alapján a környezetvédők immár népszerűbbek nála. A zöldek azzal csábítják a konzervatív szavazókat, hogy véget vetnek a mutyinak, amit a dízelgate jól illusztrál. Lehet, hogy a nehézségek beárnyékolják Merkel utódlási terveit pártján belül és mégsem Kramp-Karrenbauer váltja. Viszont az egész ügy feltárja, hogy újfajta szelek fújnak Európában. A kontinensen a politika új kérdések és szövetségek mentén alakul át és ez alól egyetlen ország sem tudja kivonni magát.
Independent  Amikor a világ Trump ellen tiltakozik, akkor sokkal többről van szó, mint hogy az emberek kiállnak egy durva, fundamentalista amerikai elnök ellen, aki túl sok időt tölt a twitteren. Valószínűleg otthoni arany WC-csészéjén ülve rohan ki a pár szavas üzenetekkel a külvilág ellen. De igen lényeges, hogy az utóbbi években globális kulturális háború indult. Gyökerei a kapitalizmus gazdasági válságáig és a rettenetesen megosztott és egyenlőtlen világ demokratikus hiányosságaiig nyúlnak vissza. Ám ezen már túl vannak napjaink meghatározó kérdései, a klímaváltozás, a migráció és az identitás. A korszak legnyilvánvalóbb megtestesülése Trump, de idetartozik a brazil és az indiai államfő, valamint Orbán antiszemita rendszere, továbbá Salvini méltatlan kampánya a migránsok lejáratására. A megosztás és a gyűlölet erői összekapcsolódnak, nem csupán ideológiailag, hanem a gyakorlatban is. Szervezettek, van pénzük és összehangolják lépéseiket. Itt az idő visszalőni nekik. Ha tiltakozunk Trump ellen, az azt jelenti, hogy ünnepeljük a sokszínűséget, az alkotóerőt és a reményt. Mert olyan világot akarunk, amelyben mindenki egyenlő bánásmódban részesül, megóvják a természeti környezetet az óriásvállalatok érdekeitől. Az erős emberek idáig mentek a maguk útján, hogy megosszanak bennünket, de most már meg kell mondani nekik: eddig, és ne tovább!
Bloomberg  Nem vált be Steve Bannon elképzelése, hogy meghódítja Európát, mert a nacionalisták nem taroltak az európai választáson, ráadásul Olaszország elállt a kölcsönbérleti szerződéstől, amelynek alapján Trump volt tanácsadója a jövő populista vezetőit képezte volna Róma közelében, egy volt kolostorban. Szóval, itt az ideje, hogy a szakértő szépen hazamenjen. Így vélekedik a kommentár, hozzátéve, hogy a kudarc oka nyilvánvalóan az: Európa nem az USA. A „Mozgalom”, amely egyesíteni akarta a földrész populistáit, nem igazán indult be. De füstbe ment Salvini kísérlete is, hogy összehozza a kontinens nacionalista és euroszkeptikus párjait. Először is, mert nem sok szerencséje volt a kulcsfontosságú keleti erőkkel, a Fidesszel és a PiS-szel. Másfelől, a Ligát leszámítva a többiek nem túl jól szerepeltek. Ha mindent egybeveszünk, akkor is csupán a helyet 23 %-át szerezték meg. Fontos, hogy mindehhez Bannonnak nem volt köze és még Olaszországban sem tudta megvetni a lábát. Salvini befolyása sem elegendő, hogy olasz földön legyen az amerikai stratéga hátországa. Emellett láthatóan nem érti, miként működik a politika Európában. Itt nem lehet egyetlen központból kampányokat folytatni és nem kétpárti politikai váltógazdálkodásról van szó. Azon felül a nacionalista pártok nem fogadnak el nyílt amerikai beavatkozást, mint ahogy orosz közreműködést sem. A washingtoni és moszkvai pénzforrások más tésztát jelentenek, de ettől ezek az erők még nem lesznek lojálisak, mert nekik a maximális szuverenitást fétissel ér fel.
Wall Street Journal  Izrael jól illusztrálja, milyen veszélyekkel jár a populizmus, hiszen Netanjahu szembe megy a polgári szabadságjogokkal, valamint a politikai normákkal – mutat rá az elemzés. Általában nem igaz a két éve, Macron győzelme után elterjedt vélemény, miszerint a populizmus már túl van a zenitjén, hiszen pl. Orbán Viktort a Soros elleni, antiszemita retorikát felvonultató kampány után választották újjá. És a történelem ismétli önmagát, mivel a mostani európai választás után a kommentátorok siettek kijelenteni, hogy vereséget szenvedtek a demagóg pártok. Ám ez csak akkor igaz, ha az eredményt a populista reményekhez, illetve az ellenfelek félelmeihez viszonyítjuk. Ám jelentősen növelték szavazatarányukat és a 6 nagy tagállam közül négyben ők kerekedtek felül. Sok középjobb erő csak úgy kerülte el a nagy kudarcot, hogy átvette a populista retorikát és programot. Netanjahu nemigen fér bele a populista keretbe. Viszont a legmagasabb rangú hivatalosságok tanácsa ellenére is hajlandó játszani a köz érzelmeivel, illetve félelmeivel, és ha falnak szorul, igencsak szabadosan kezeli az igazságot. Mivel vesztegetés gyanújával vizsgálat indulhat ellene, mentésséget szeretne magának hivatali idejére. Ám ez kísérlet, hogy eltorzítsa a jogállamot – személyes előnyszerzés céljából. És a potenciális szövetségesek kiállnak mögüle, mert a politika személyessé tétele, ami a populizmus egyik fő jellemzője, az ország érdekei ellen van. A populisták azt hiszik, hogy a többség birtokában azt teszik, amit csak akarnak. Jellemző módon nekitámadnak azoknak az intézményeknek, amelyek korlátozzák a többség szándékait. Izraelen belül ez a gát leginkább a Legfelsőbb Bíróságot jelenti napjainkban. Ám ez esetben az a helyzet, hogy a lakosság többsége szerint a kormánynak nem szabad túllépnie az igazságszolgáltatás legfőbb testületének döntésein, hiába szeretné azt a miniszterelnök.
Die Presse  Az újság hálát ad a sorsnak, hogy az osztrák közmédia épségben átvészelte az előző kormányt, miközben Magyarországon és Oroszországban pontosan nyomon lehet követni, hová vezet, ha a felvilágosítás nem illik bele egy politika koncepciójába: dübörgő csend a hatalom szolgálatában, a politikai mondandó teljesen ellenőrzése. Közmédia, amely csupán a kormány szócsöveként működik. Propaganda, kampányok a külső ellenséggel szemben, közben pedig handabanda a nép butítására. Olyanok részéről, akik félelmet, pletykákat, hazugságokat és összeesküvés elméleteket terjesztenek. Épp ezért szét akarják verni a közrádiót és tévét. Ausztriában nem sokkal ezelőttig magabiztosan nyomultak ezek az erők, mert hatalmon voltak. Azt gondolták, hogy felszámolhatják a felvilágosítás fészkeit, cakk, cakk, cakk. Elbocsátják a legnehezebb figurákat, másokat megfélemlítenek, a többit pedig féktelen takarékoskodással távozásra kényszerítik. Illetve a legjobb volna az egészet privatizálni, teljesen mindegy, hogy kinek, csak végre nyugi legyen. Szóval, az osztrákok manapság sok okból fellélegezhetnek. Jó volna, ha az ideiglenes kormány kihasználná a pillanatot és hosszú távra szavatolná az ORF függetlenségét.
Szerző
Frissítve: 2019.06.05. 07:47

Államcsínnyel vádolják a katalán függetlenségi vezetőket, akár 25 évet is kaphatnak

Publikálás dátuma
2019.06.04. 21:44
A katalán parlamentben sárga szalag jelöli a letartóztatott függetlenségpárti politikusok üres helyét. Illusztráció
Fotó: LLUIS GENE / AFP
A védelem szerint zendülés történt csupán, ami egy évtizeddel rövidebb börtönbüntetést vonhat magaután. Ítélet ősszel várható.
Államcsínyt követtek el a vádlott katalán függetlenségi vezetők - állítják az ügyészek, akik kedden mondták el záróbeszédeiket a madridi legfelsőbb bíróságon. A 12 katalán politikus és civil szervezeti vezető elleni per négy hónappal ezelőtt vette kezdetét a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megszervezett, és rendőri erőszakkal gyakorlatilag megakadályozott függetlenségi népszavazás megrendezése, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt.

Lázadás vagy Zendülés?

"A lázadás fő motorja" Oriol Junqueras egykori katalán elnökhelyettes volt - jelentette ki Javier Zaragoza ügyész, fenntartva a 25 éves börtönbüntetésre vonatkozó kérelmet a másfél éve előzetes letartóztatásban lévő politikussal szemben. Az ügyész szerint a per során is bebizonyosodott, hogy az alkotmányos rend veszélyeztetésének számító lázadás bűncselekménye megtörtént. Ennek feltétele a spanyol büntetőtörvénykönyvben az erőszak megvalósulása, amelynek bizonyítása az ügy egyik kulcseleme. Jaime Moreno, az ügyész hangsúlyozta:
mi sem bizonyítja jobban az erőszakot, minthogy 93 rendfenntartó és mintegy ezer civil sérült meg az utcai események során, amelyekért szerinte a vádlottak felelősek, hiszen ők idézték elő a kialakult helyzetet.

Annak ellenére döntöttek az illegális népszavazás megrendezése mellett, hogy világos figyelmeztetést kaptak a katalán és spanyol rendőri vezetőktől - fejtette ki. Az ügyészek, ahogy a per során többször, úgy most is kiemelték: a vádlottak nem politikai elveik, hanem tetteik miatt kerültek bíróság elé.
Az ügyészséggel ellentétben továbbra sem látja bizonyítottnak az erőszakot, és így a lázadás bűncselekményét sem a spanyol igazságügyi minisztérium alá tartozó, az állam és intézményeinek jogi képviseletét ellátó testület (Abogacía del Estado), amely az enyhébbnek számító zendülés bűncselekménye miatt kért büntetést a katalán függetlenségi politikusokra.
Utóbbi nem államrend elleni, hanem közrendellenes bűncselekmény, amelyért legfeljebb 12 éves szabadságvesztés szabható ki.

Őszre várható ítélet

A most záruló tárgyalási szakaszban a bíróság meghallgatta a vádlottakat, több száz tanút, például Mariano Rajoyt, aki a per alapját képező események idején Spanyolország miniszterelnöke volt, továbbá szakértőket, valamint megvizsgálta a bemutatott bizonyítékokat, köztük számos videofelvételt. A vád képviselői után a védelem záróbeszédeivel fejeződik be a per eme szakasza, várhatóan a jövő héten. Az ítélet őszre várható.
A 12 vádlott közül kilencen vannak előzetes letartóztatásban, akik közül öten képviselői mandátumot nyertek a spanyol törvényhozásban az április 28-i spanyol parlamenti választásokon. Oriol Junqueras emellett brüsszeli képviselői helyet is szerzett a május 26-i európai parlamenti választáson.
Noha a vádlottak rendkívüli bírósági engedéllyel még részt vehettek a választásokon és képviselői esküjüket is letehették, a parlament elnöksége azóta felfüggesztette mandátumaikat arra hivatkozva, hogy a képviselők előzetes letartóztatásban vannak. Ebben a perben nem állt bíróság elé Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és egykori kormányának szintén külföldre menekült négy tagja, mivel a spanyol bíróság által kért kiadatásukat Belgiumban és Németországban is elutasították. Spanyolországban viszont elfogatóparancs van érvényben ellenük, így haza sem térhetnek.

Már lemondással fenyegetőzik az olasz kormányfő, mégis tovább vitáznak a kormánypártok

Publikálás dátuma
2019.06.04. 20:36
Giseppe Conte középen, Di Maio balra és Salvini jobbra. Korábbi felvétel.
Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Az M5S-Liga kormány belső egyensúlya az EP-választási kampányban borult fel, miután a két olasz kormánypárt egymással versenyzett.
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök ultimátuma sem oldotta teljesen a feszültséget a két római kormányerő, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga között, annak ellenére, hogy ezek vezetői, Luigi Di Maio és Matteo Salvini is a közös kormányzás folytatásáról beszélt kedden. Az olasz kormánypalota közleménye szerint Luigi Di Maio, az M5S vezetője és a Ligát irányító Matteo Salvini telefonon egyeztetett egymással. Ez nagy szó, ugyanis
a két kormánypárt, az M5S és a Liga vezetői - akik egyúttal miniszterelnök-helyettesek is - már hetek óta nem állt szóba egymással.

A mostani tanácskozás témája az új közbeszerzési törvénycsomag volt, amelynek szerdán kezdődik a parlamenti vitája.
A Di Maio és Salvini közötti kapcsolatfelvételt pozitívan értékelte Giuseppe Conte miniszterelnök, aki hétfőn ultimátumot intézett a két kormánypárt örökösen egymással vitázó vezetőihez: döntsenek, folytatni akarják-e a közös kormányzást. Giuseppe Conte hangsúlyozta, hogy
ha nem kap minél előbb világos választ a két miniszterelnök-helyettestől, felajánlja lemondását.

Luigi Di Maio a Corriere della Sera napilapnak úgy nyilatkozott, az M5S nem akarja felborítani a tavaly június elsején megalakult kormányt. "Aki elárulja a kormányszerződést, Olaszországot árulja el" - jelentette ki az M5S vezetője. Luigi Di Maio minél előbbi kormányülést sürgetett a vitás kérdések megoldására.
A római kormány tagjai közel egy hónapja nem ültek egy asztalhoz. Sajtóértesülések szerint Luigi Di Maio a kormányzás folytatása érdekében még arra is hajlandó, hogy egyes, eddig az M5S vezette tárcákat a Ligának adja át. A kormányválság a folyamatosan gyengülő M5S-nek okozhat több kárt, mivel a párt szabályzata szerint a második képviselői mandátumát töltő Luigi Di Maio és több más párttársa a következő választásokon már nem indulhat az M5S színeiben. Matteo Salvini is leszögezte, hogy nincsen szándékában kormányt buktatni.
Emellett Salvini úgy vélte, a kormány sorsa a következő 15 napban fog eldőln.

A miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár, Giancarlo Giorgetti, a Liga politikusa a La Repubblica balközép napilapban nukleáris válságnak nevezte az M5S és Liga közti feszültséget. Kijelentette, nehezen lát megoldást a két kormánypárt közt elmérgesedett viszonyban, mivel "semmit nem ér az esernyő, ha radioaktív az eső".
A római kormány a következő napokban várja az Európai Bizottság esetleges kötelezettségszegési eljárásának elindítását a túl magas olasz költségvetési hiánycél miatt.

Az M5S-Liga kormány belső egyensúlya az EP-választási kampányban borult fel, miután a két olasz kormánypárt egymással versenyzett. Az EP-választások eredménye is rontott a két párt kapcsolatán: a Liga ugyanis a tavalyi olasz parlamenti választásokhoz képest megkétszerezte az erejét és 34,3 százalékra ugrott, az M5S viszont korábbi támogatottságának majdnem a felére, 17 százalékra esett. A friss felmérések szerint a kormányválság is a Ligát erősíti, amely május 26. óta már 36 százalék fölé ugrott.