Spiegel: Weber bekeményít a Fidesszel szemben

Publikálás dátuma
2019.06.05. 07:51

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
A lap szerint már elérte, hogy a magyar párt ne pályázzon a Néppárt helyettes frakcióvezetői tisztségére.
A Spiegel értesülése szerint Weber bekeményít a Fidesszel szemben, mert mindenképpen szeretne az Európai Bizottság elnöke lenni. Ezért a hírek szerint már elérte, hogy a magyar párt ne pályázzon a Néppárt helyettes frakcióvezetői tisztségére. A magyar képviselők ugyan bent ülnek Strasbourgban a pártcsalád soraiban, de a mai posztdöntő ülés előtt nem jelezték, hogy bármelyikük pályázna, pedig elvileg jogukban állna. Annál is inkább, mert a választási eredmények alapján a legerősebb tagpártok közé tartozik. Azon kívül a felfüggesztés nem vonatkozik a képviselői csoportra. Így jelen voltak egy hete az alakuló tanácskozáson. Hogy saját esélyeiket javítsák, úgy tudni, hogy a magyar politikusok azt mérlegelték: Szájer utódjaként egy nőt javasolnak az erősen férfi többségű testületbe. De Weber gondjai így sem enyhülnek, mivel a jelek szerint a Fidesz más, fontos pozíciókat igyekszik megnyerni a Parlamentben. Úgy hírlik, hogy a többi közt a befolyásos Külügyi Bizottságot szemelték ki. És itt megint csak kutyaszorítóba kerülnek az uniópártok, mert a funkciót jelenleg a korábbi alsó-szászországi miniszterelnök tölti be. Közben úgy tudni, hogy a magyar párt tagságáról jelentést készítő háromfős testület még nem találkozott Orbánnal, de kezdeményezte, hogy folytassanak megbeszélést Berlinben. Az egész ügy azért kínos Weber számára, mert ő a szociáldemokratákkal, a zöldekkel és a liberálisokkal igyekszik többséget létrehozni, hogy ezzel is megtámogassa saját tervét, mármint hogy Juncker utódja legyen. Csakhogy a három lehetséges partner elutasít minden együttműködést a magyar kormánypárttal. Ugyanezt mondja Macron is.
Szerző
Témák
EPP Manfred Weber

Strache lemond minden párttisztségéről, ha elfogadja EP-mandátumát

Publikálás dátuma
2019.06.05. 07:20
Heinz-Christian Strache
Fotó: ALEX HALADA / AFP
„Nem rólam van szó, hanem arról, hogy mi a legjobb a pártnak és Ausztriának” – közölte az FPÖ volt elnöke.
Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke lemond minden párttisztségéről, ha elfogadja európai parlamenti mandátumát – közölte Norbert Hofer, a párt ideiglenes elnöke kedden, aki szerint ebben állapodtak meg az úgynevezett Ibiza-videó ügye miatt botrányba keveredett politikussal. Az MTI összefoglalója szerint Hofer tudatta, hogy a megállapodás a botrányos felvétel körülményeinek teljes körű feltárásáig érvényes. Strache Facebook-bejegyzésben megerősítette a megállapodást. Az FPÖ volt vezetője mindössze napokkal a belpolitikai válságot kirobbantó és az osztrák kormánykoalíció felbomlását előidéző felvétel nyilvánosságra hozatala után szerzett mandátumot az EP-választásokon úgynevezett elsőbbségi szavazatokkal. Ausztriában ugyanis a választópolgárok nemcsak pártlistákra szavazhattak, hanem megjelölhették azt is, ha egy bizonyos jelöltet támogatnak. A 49 éves Strache ilyen módon szerzett 44 750 elsőbbségi szavazatot. Az FPÖ 17,2 százalékos választási eredményével három képviselőt küldhet az EP-be. Strache egyelőre nem döntötte el, hogy elfogadja-e EP-mandátumát. Keddi Facebook-üzenetében hangsúlyozta:
„Nem rólam van szó, hanem arról, hogy mi a legjobb a pártnak és Ausztriának”

Ausztriában a kormányválság május 17-én robbant ki, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy videofelvételt, amely súlyosan kompromittálja Strachét, az akkori alkancellárt – egyszersmind az akkori kormánykoalícióhoz tartozó FPÖ azóta lemondott elnökét –, továbbá Johann Gudenust, a párt időközben szintén lemondott frakcióvezetőjét. Strache az Ibizán rejtett kamerával készült felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Strache nem tagadta a felvétel valódiságát, de „ócska bűnözői ármánykodásnak” nevezte a botrányt. A bécsi ügyészség május végén bejelentette, hogy megkezdte a nyomozást az Ibiza-videó ügyében. Azt nem közölték, hogy milyen vádak alapján indítottak vizsgálatot, sem azt, hogy kik ellen nyomoznak. Csak annyit tudattak, hogy több szálon folyik a nyomozás a felvétel előállításával kapcsolatban. Az APA osztrák hírügynökség a Falter című hetilap szerdán megjelenő számára hivatkozva azt jelentette, hogy az újság egy régi fényképet tett közzé az akkor 21 éves Strachéról, aki egy térkép előtt áll, amely Németországot az 1939-es határaival mutatja, valamint egy üdvözlőlapot 1990 novemberéből, amit állítólag így írt alá: „Heil, Németország, Boldog Heinrich”. A lap szerint Boldog Heinrich (Heinrich der Glückliche) volt Strache tagsági neve a Vandalia ifjúsági szervezetben. A szabadságpárti politikus szintén a Facebookon foglalt állást ezzel kapcsolatban:
„Ezeknek a képeknek semmi közük a nemzetiszocializmushoz vagy a nácikhoz”.

Mint írta, a térkép német nyelvcsoportokat és letelepedési területeket jelölt a második világháború kitörése előtt.
Szerző

Szabad szemmel – Orbán ismét baráti jeleket küldözget a Néppárt felé

Publikálás dátuma
2019.06.05. 06:25

Nemzetközi sajtószemle, 2019. június 5.
FAZ Új hangok hallatszanak Budapestről, a jelek szerint Orbán Viktor meggondolta magát, pedig pár hónapja még véglegesnek tűnt a szakítás a Fidesz és az Európai Néppárt között. Egy sor tagpárt követelte a magyarok kizárását és a miniszterelnök is a szétválásra állította át a váltót. A cserépszavazást csak a felfüggesztő határozattal lehetett elkerülni. Ám e pillanatban egészen más a megközelítés a magyar fél részéről. A Gulyás-interjú, amely aligha véletlenül egy német lapban jelent meg, nyomatékosan kitért arra, hogy az együttműködés nem csupán a jobb-, hanem a baloldallal is lehetséges. A politikus mindig is a kommunikációs pajzs szerepét töltötte be, ha Orbán határozott üzeneteket akart külföldön célba juttatni. Hogy a miniszterelnök saját magától változtatna az irányvonalon, az ki van zárva. Az utat ő szabja még, és aki attól eltér, az hamar a Fideszen kívül találja magát. Ám most a párt eltakarított két vitás kérdést: az egyik a reklámadó, amelyet a független média megzabolázására találtak ki. De fontosabb a másik, hogy ti. egyelőre nem lesznek közigazgatási bíróságok. A magyar kormány láthatólag csalódásként élte meg, hogy az európai választást a zöldek nyerték és nem a szélsőjobb. Azon kívül idehaza a Fidesz nem tudta hozni a remélt döntő fölényt, a Momentum sikerrel halászott a párt táborában. Ily módon már nem olyan nagy a vágy, hogy ki kell lépni az EPP-ből. Inkább az merült fel, hogy a „sorokon belül” kellene konzervatív platformot létesíteni és az érintet visegrádi erők, esetleg a Forza Italia e keretben tudnának együttműködni. A Ligával kooperálnának ugyan, de nem akarnak vele pártpolitikai sógorságot-komaságot.
Süddeutsche Zeitung Orbán Viktor visszaaraszol a középre, és ismét baráti jeleket küldözget a Néppárt felé, vagyis megint változtat az irányvonalán. A hírvivő ezúttal Gulyás Gergely volt, aki hirtelen azt szorgalmazta, hogy a Fidesz maradjon az EPP-ben. Ez fordulatként hangzik, de persze még jó ideig nincs szó arról, hogy a magyar párt az európai konzervatívok karjaiba hulljon. A visszatérés ugyanis nem csupán a magyaroktól függ, hanem a korábban megsértett partnerektől. Másfelől Orbánnak nagyon tetszik, hogy titokzatos jósként üzeneteket indíthat útnak, amelyek bőven mozgásteret teremtenek neki újabb politikai manőverekhez. Múlt pénteken még arról beszélt a közrádióban, hogy egyelőre bizonytalan, mi lesz a néppárti tagság sorsa. Csakhogy közben igencsak nyomatékos jelzések mutatják, hogy fordulatot hajt végre. Így jegeli a közigazgatási bíróságok tervét, legalábbis egyelőre. Azon felül Gulyás elhatárolódott Salvinitől, amikor a múlt héten arról beszélt, hogy nem lát túl nagy esélyt az együttműködésre a két párt között, illetve Strasbourgban. A választás előtt még egészen másféle hangok hallatszottak Budapesten. Az FPÖ kudarca után úgy lehetett érteni Orbánt, hogy az osztrák helyett az olasz modellre nyergel át. Azaz feladja a kereszténydemokraták és a jobbos populisták szövetségének elgondolását és teljes mértékben a szélsőjobbhoz áll át. Csak azután a választás kimenetele jobb belátásra térítette. Idehaza nem érte el a kétharmadot, Európában pedig elmaradt a várt áttörés. Ily módon beszűkültek a lehetőségei az EU-ban. Ha a nacionalistákkal szövetkezik, akkor csupán 2-3. sorban kap helyet. A Néppártban viszont továbbra is az élről politizálhatna.
Neue Zürcher Zeitung  Az újság úgy értékeli a Die Welt-ben megjelent Gulyás Gergely-interjút, hogy mivel a jobboldali populisták szerényebb eredményt hoztak az európai választáson, mint ahogyan azt Orbán remélte, a kormányfő most azon van, nehogy kihajítsák a Néppártból. Elállt a közigazgatási bíróságok létrehozatalától, sőt, a kancellária miniszter szerint most már hajlandó konkrét kérdésekben együttműködni a szociáldemokratákkal, a zöldekkel és a liberálisokkal. Pedig a választás előtt még azt követelte, hogy az EPP álljon össze a nacionalistákkal. Kilátásba helyezte továbbá, hogy a Fidesz kilép, ha a konzervatívok a balközéppel társulnának.
Wall Street Journal  A vezércikk azt írja, hogy a német kormánykoalíció meggyengül és átalakulása még a higgadt Berlinben is kihat a politikára. Pedig a németekről úgy tartják, hogy szeretik a stabilitást, csak épp a jelek szerint nem túlzottan. Most éppen azt látják, hogy az európai és helyi választások eredményeként hanyatlik a két nagy párt. A baj a szociáldemokratáknál a nagyobb, Nahles elnök le is mondott, ami a középbal identitási válság legfrissebb jele. A párt a kormányszövetség tagja, így nem tud igazán ellenzéki erőként fellépni, ez a szerep másokra marad. A nyertesek a zöldek, akik elhódítják a városi, tehetősebb SPD-híveket, illetve a bevándorlás-ellenes AfD, amelyhez a korábbi baloldali munkások csapódnak hozzá. A CDU szintén gyengén szerepelt az EP-választáson. Ráadásul a legújabb közvélemény kutatás alapján a környezetvédők immár népszerűbbek nála. A zöldek azzal csábítják a konzervatív szavazókat, hogy véget vetnek a mutyinak, amit a dízelgate jól illusztrál. Lehet, hogy a nehézségek beárnyékolják Merkel utódlási terveit pártján belül és mégsem Kramp-Karrenbauer váltja. Viszont az egész ügy feltárja, hogy újfajta szelek fújnak Európában. A kontinensen a politika új kérdések és szövetségek mentén alakul át és ez alól egyetlen ország sem tudja kivonni magát.
Independent  Amikor a világ Trump ellen tiltakozik, akkor sokkal többről van szó, mint hogy az emberek kiállnak egy durva, fundamentalista amerikai elnök ellen, aki túl sok időt tölt a twitteren. Valószínűleg otthoni arany WC-csészéjén ülve rohan ki a pár szavas üzenetekkel a külvilág ellen. De igen lényeges, hogy az utóbbi években globális kulturális háború indult. Gyökerei a kapitalizmus gazdasági válságáig és a rettenetesen megosztott és egyenlőtlen világ demokratikus hiányosságaiig nyúlnak vissza. Ám ezen már túl vannak napjaink meghatározó kérdései, a klímaváltozás, a migráció és az identitás. A korszak legnyilvánvalóbb megtestesülése Trump, de idetartozik a brazil és az indiai államfő, valamint Orbán antiszemita rendszere, továbbá Salvini méltatlan kampánya a migránsok lejáratására. A megosztás és a gyűlölet erői összekapcsolódnak, nem csupán ideológiailag, hanem a gyakorlatban is. Szervezettek, van pénzük és összehangolják lépéseiket. Itt az idő visszalőni nekik. Ha tiltakozunk Trump ellen, az azt jelenti, hogy ünnepeljük a sokszínűséget, az alkotóerőt és a reményt. Mert olyan világot akarunk, amelyben mindenki egyenlő bánásmódban részesül, megóvják a természeti környezetet az óriásvállalatok érdekeitől. Az erős emberek idáig mentek a maguk útján, hogy megosszanak bennünket, de most már meg kell mondani nekik: eddig, és ne tovább!
Bloomberg  Nem vált be Steve Bannon elképzelése, hogy meghódítja Európát, mert a nacionalisták nem taroltak az európai választáson, ráadásul Olaszország elállt a kölcsönbérleti szerződéstől, amelynek alapján Trump volt tanácsadója a jövő populista vezetőit képezte volna Róma közelében, egy volt kolostorban. Szóval, itt az ideje, hogy a szakértő szépen hazamenjen. Így vélekedik a kommentár, hozzátéve, hogy a kudarc oka nyilvánvalóan az: Európa nem az USA. A „Mozgalom”, amely egyesíteni akarta a földrész populistáit, nem igazán indult be. De füstbe ment Salvini kísérlete is, hogy összehozza a kontinens nacionalista és euroszkeptikus párjait. Először is, mert nem sok szerencséje volt a kulcsfontosságú keleti erőkkel, a Fidesszel és a PiS-szel. Másfelől, a Ligát leszámítva a többiek nem túl jól szerepeltek. Ha mindent egybeveszünk, akkor is csupán a helyet 23 %-át szerezték meg. Fontos, hogy mindehhez Bannonnak nem volt köze és még Olaszországban sem tudta megvetni a lábát. Salvini befolyása sem elegendő, hogy olasz földön legyen az amerikai stratéga hátországa. Emellett láthatóan nem érti, miként működik a politika Európában. Itt nem lehet egyetlen központból kampányokat folytatni és nem kétpárti politikai váltógazdálkodásról van szó. Azon felül a nacionalista pártok nem fogadnak el nyílt amerikai beavatkozást, mint ahogy orosz közreműködést sem. A washingtoni és moszkvai pénzforrások más tésztát jelentenek, de ettől ezek az erők még nem lesznek lojálisak, mert nekik a maximális szuverenitást fétissel ér fel.
Wall Street Journal  Izrael jól illusztrálja, milyen veszélyekkel jár a populizmus, hiszen Netanjahu szembe megy a polgári szabadságjogokkal, valamint a politikai normákkal – mutat rá az elemzés. Általában nem igaz a két éve, Macron győzelme után elterjedt vélemény, miszerint a populizmus már túl van a zenitjén, hiszen pl. Orbán Viktort a Soros elleni, antiszemita retorikát felvonultató kampány után választották újjá. És a történelem ismétli önmagát, mivel a mostani európai választás után a kommentátorok siettek kijelenteni, hogy vereséget szenvedtek a demagóg pártok. Ám ez csak akkor igaz, ha az eredményt a populista reményekhez, illetve az ellenfelek félelmeihez viszonyítjuk. Ám jelentősen növelték szavazatarányukat és a 6 nagy tagállam közül négyben ők kerekedtek felül. Sok középjobb erő csak úgy kerülte el a nagy kudarcot, hogy átvette a populista retorikát és programot. Netanjahu nemigen fér bele a populista keretbe. Viszont a legmagasabb rangú hivatalosságok tanácsa ellenére is hajlandó játszani a köz érzelmeivel, illetve félelmeivel, és ha falnak szorul, igencsak szabadosan kezeli az igazságot. Mivel vesztegetés gyanújával vizsgálat indulhat ellene, mentésséget szeretne magának hivatali idejére. Ám ez kísérlet, hogy eltorzítsa a jogállamot – személyes előnyszerzés céljából. És a potenciális szövetségesek kiállnak mögüle, mert a politika személyessé tétele, ami a populizmus egyik fő jellemzője, az ország érdekei ellen van. A populisták azt hiszik, hogy a többség birtokában azt teszik, amit csak akarnak. Jellemző módon nekitámadnak azoknak az intézményeknek, amelyek korlátozzák a többség szándékait. Izraelen belül ez a gát leginkább a Legfelsőbb Bíróságot jelenti napjainkban. Ám ez esetben az a helyzet, hogy a lakosság többsége szerint a kormánynak nem szabad túllépnie az igazságszolgáltatás legfőbb testületének döntésein, hiába szeretné azt a miniszterelnök.
Die Presse  Az újság hálát ad a sorsnak, hogy az osztrák közmédia épségben átvészelte az előző kormányt, miközben Magyarországon és Oroszországban pontosan nyomon lehet követni, hová vezet, ha a felvilágosítás nem illik bele egy politika koncepciójába: dübörgő csend a hatalom szolgálatában, a politikai mondandó teljesen ellenőrzése. Közmédia, amely csupán a kormány szócsöveként működik. Propaganda, kampányok a külső ellenséggel szemben, közben pedig handabanda a nép butítására. Olyanok részéről, akik félelmet, pletykákat, hazugságokat és összeesküvés elméleteket terjesztenek. Épp ezért szét akarják verni a közrádiót és tévét. Ausztriában nem sokkal ezelőttig magabiztosan nyomultak ezek az erők, mert hatalmon voltak. Azt gondolták, hogy felszámolhatják a felvilágosítás fészkeit, cakk, cakk, cakk. Elbocsátják a legnehezebb figurákat, másokat megfélemlítenek, a többit pedig féktelen takarékoskodással távozásra kényszerítik. Illetve a legjobb volna az egészet privatizálni, teljesen mindegy, hogy kinek, csak végre nyugi legyen. Szóval, az osztrákok manapság sok okból fellélegezhetnek. Jó volna, ha az ideiglenes kormány kihasználná a pillanatot és hosszú távra szavatolná az ORF függetlenségét.
Szerző
Frissítve: 2019.06.05. 07:47