Tiltott méreggel felütött növénytápot talált a Nébih

Publikálás dátuma
2019.06.05. 09:03
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A termékben csak platán kivonat, barna alga kivonat és víz lehetett volna, és még az öko-gazdálkodásban is használható növénykondicionáló között volt - mostanáig.
Felfüggesztette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az olasz gyártású, Boundary elnevezésű növénykondicionáló készítmény engedélyét, továbbá zárolta a raktáron lévő tételeket, írják honlapjukon. A hatósági intézkedésekre azért került sor, mert a hazai laborvizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy
a készítmény ivermektint, vagyis az EU-ban nem engedélyezett rovarölő szer hatóanyagot tartalmaz.

A növénykondicionáló készítményekben sem az ivermektin, sem más növényvédő szer hatóanyag nem fordulhat elő. A Boundary-ban ráadásul csak platán kivonat, barna alga kivonat és víz lehetett volna, és még az öko-listán is szerepelt eddig, vagyis öko-gazdálkodásban is használhatták.
A Nébih döntése alapján a Boundary készítmény forgalmazása és felhasználása mindaddig tilos, amíg a további laborvizsgálatok igazolják a termék ivermektin mentességét, és a gyártó elfogadható magyarázatot ad a rovarölő hatóanyag megjelenésére, illetve a további hasonló esetek kiküszöbölésére.
Szerző

Klímavállalásaink emelését kéri az EU

Publikálás dátuma
2019.06.05. 09:00

Fotó: Shutterstock
Az EU kevesli a magyar kormánynak a 2030-as uniós átlagoktól jelentősen elmaradó klímacéljait. Az illetékes államtitkár összehangolná az éghajlatvédelmi és gazdaságfejlesztési célokat.
„Kicsit kevesli” Magyarország 2030-as uniós klímaügyi vállalásait az EU – közölte a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends Summit 2019 című tegnapi konferenciáján Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Ennek kapcsán megfelelőbbnek nevezte egy szerényebb cél túlteljesítését, semmint hogy „a papír mindent elbír és akkor vállaljunk nagyot”. Mindazonáltal bízik benne, jól összeállított politikával sikerül megújulós célunkat növelni. Magyarország önkéntes vállalása az unióval zajló alkufolyamat során az EU egészére vonatkozó 32 százalékos átlagcélon belül 20 százalékos megújulóarány, a 32,5 százalékos közös megtakarításhoz képest 8-10 százalék, a szén-dioxid-kibocsátásban pedig hoznánk a 40 százalékos együttes átlagot. Kaderják Péter előadásában úgy fogalmazott: „hallunk ma sokszor olyan nézeteket”, hogy az éghajlatvédelemre a gazdasági, illetve fogyasztásnövekedés ellenében is szükséges fordítani, míg mások azt is tagadják, hogy a klímaváltozással foglalkozni kellene. A magyar kormány viszont a „klímabarát fejlesztés” pártján áll. Ez a gazdaságot is bővítő éghajlatvédelmi beruházásokban öltene testet. Lapunk ama kérdésére, hogy mit szól például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vélekedéséhez, miszerint a német autóiparnak kedvezőtlen klímaintézkedéseket nem támogatjuk, avagy számos más kormánytag és Fidesz-ideológus álláspontjához, miszerint a klímatéma csak a migráció elfedésére szolgáló brüsszeli terv, hangsúlyozta: a klímavédelem és a gazdasági növekedés összehangolható. Példaként a napelemes, vagy épp az ilyen egységek hálózatba kapcsolását lehetővé tévő beruházásokat hozta fel, ami segíti úgy a magyar vállalkozásokat, mint az ezáltal rezsit megtakarító háztartásokat, de csökkenti az ország energiabehozatali függőségét is. (Terveik szerint a napelemek jelenleg 500 megawattot – MW - kitevő összteljesítménye 2030-ra akár 6645 MW-ra is ugorhat.) Kaderják Péter kiállt az Orbán-kormány klímaerőfeszítései mellett, elvetve annak bírálatát. Előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz év során csökkent az egységnyi GDP előállításához szükséges üvegházgáz-kibocsátás. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az EU tényleges kibocsátás-csökkentés céloz.) A kormány az ősz elejére kidolgozza új energiastratégiáját, ami tiszta, okos és megfizethető energia megteremtését célozza - fejtette ki. Ennek központjában a magyar fogyasztó áll, de erősítenék az ellátás biztonságát és a szektort klímabaráttá változtatnák. Mint fogalmazott, tovább növelnék a szén-dioxid-kibocsátással nem járó termelés jelenlegi 60 százalékos arányát. A lehetséges támogatások közül kérdésünkre az MFB kamatmentes hitelét emelte ki, de előadásában felvetett egy vissza nem térítendő távhőfelújítási lehetőséget is. Más szakértőktől származó értesüléseink szerint, ha a tagállamok önkéntes klímavállalásainak átlaga nem éri el a közös célokat, az Európai Bizottság június végén országonkénti emelési ajánlatokat fogalmaz meg. A Portfolio konferenciáján – amellyel párhuzamosan városfejlesztési tanácskozás is zajlott - az energetikai szakértők áttekintették a piac legégetőbb kérdéseit és lehetséges fejlődési irányait.
Szerző
Frissítve: 2019.06.05. 10:18

321,98 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.06.05. 07:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel: az euróhoz és japán jenhez képest hajszálnyit gyengült, míg a dollárral és a svájci frankkal szemben kissé erősödött.
Az euró 321,98 forinton forgott reggel hét órakor, gyakorlatilag nem változott az árfolyam a kedd esti 321,97 forinthoz képest. A dollár árfolyama 286,19 forintról 285,89 forintra, a svájci franké pedig 288,22 forintról 288,16 forintra gyengült. A jent 2,6458 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,6456 forinttal. Az euró 1,1262 dolláron forgott szerda reggel, 0,10 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,11 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1172 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9921 frankot kértek, 0,02 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest azonban 0,05 százalékkal gyengült a dollár, szerda reggel 108,09 jent ért.
Szerző
Témák
forint euró dollár