Majdnem 11 tonna szemetet hoztak le a Mount Everestről, de még bőven maradt

Publikálás dátuma
2019.06.05. 10:15

Fotó: PRAKASH MATHEMA / AFP
Felemás eredménnyel zárult a Mount Everest tavaszi nagytakarítása, amelynek során négy holttestet is lehoztak. A déli oldal viszonylag tiszta lett, de a hegymászók szerint az akció nem volt elég hatékony, mert a legfelső tábor még nagyon koszos.
A Mount Everest déli, nepáli oldalát viszonylag tisztává tette a tavaszi nagytakarítás, de a legfelső, 4-es táborban összegyűlt szemétnek csak kis részét sikerült lehozni a rossz időjárás miatt – közölték kedden a nepáli hatóságok.
A takarítási akciót koordináló turisztikai minisztérium adatai szerint 10,8 tonna szemetet hoztak le a hegyről, az összeset a 3-as táborig bezárólag. A 4-es táborban, 8300 méteres magasságban összegyűjtött 711 kilogramm szemétből azonban csak alig több mint 300 kilónyit tudtak eltakarítani a kedvezőtlen időjárás és a létszámhiány miatt. Az akció során lehoztak négy holttestet is, azokon egy katmandui egyetemi klinikán végeznek igazságügyi orvosszakértői vizsgálatokat. A begyűjtött és lehozott szemétből héttonnányi újrahasznosíthatót Katmanduba szállítottak feldolgozásra, a romlandó hulladékot a környékbeli falvakban égették el.
A hegymászók szerint az idei tavaszi mászószezon utáni takarítási akció nem volt elég hatékony. A 4-es tábor még nagyon koszos, a résztvevők csak az alacsonyabban fekvő táborokra koncentráltak - panaszolta Kam Rita serpa, aki saját rekordját megdöntve idén már a 24. alkalommal mászott fel a 8848 méteres csúcsra. 
A hegymászóüzletben érdekelt vállalkozások szerint az idei takarítás csak „kampánykezdetnek” tekinthető, az elkövetkező években el kell takarítani a 4-es táborban és afölött maradt hulladékot is, és azt, amelyet az alacsonyabb szinteken befedett a hó.

„Ökológiailag minden rossz irányba változott”

Kedden írta az MTI, hogy egy amerikai tudós azt állapította meg, hogy a Mount Everest és a környező hegycsúcsok egyre szennyezettebbek és melegebbek. A térségbeli gleccserek pedig olyan „riasztó ütemben” olvadnak, hogy a jövőben még veszélyesebb lesz a világ legmagasabb hegycsúcsainak megmászása. 
John All, a Western Washington Egyetem professzora társaival együtt heteken át kutatta a hó és a gleccserek állapotát „a világ tetején”, a 8848 (más mérések szerint 8850) méteres Everest térségében. Ennek során sok szennyezőanyagot találtak mélyen a hóba beleivódva, és meglepődtek a hó sötét színén, amikor felásták és átszitálták. A hó burkot képez a kis szennyrészecskék körül, „csapdába ejtve” és a mélyebb rétegekbe szállítva azokat – mondta. 
Az emelkedő hőmérséklet „nagyon gyorsan” megolvasztja a havat és a gleccsereket a Mount Everesten, a gleccserek „drámaian” húzódnak vissza a globális felmelegedés következtében. Mivel zsugorodnak, a jégmezők a jövőben egyre veszélyesebbek lesznek a hegymászók számára – fejtegette a kutató. 
Az amerikai kutatócsoport arról lemondott, hogy feljussanak a csúcsra, a Mount Everesten csak a két csúcs legmagasabban fekvő közös pontjáig, 8000 méterig jutottak fel, és csak az alacsonyabb testvércsúcsot mászták meg. Május 21-én és 22-én hegymászók százai álltak sorban, hogy feljussanak az Everest csúcsára, példátlan torlódást okozva a világ legmagasabb hegycsúcsán. John All szerint túl veszélyes lett volna hómintát gyűjteni a lassan mozgó tömegben. 
A „világ tetején” gyűjtött adatokat az Egyesült Államokba visszatérve fogják elemezni, az eredményekről jelentést tesznek közzé. John All és társai hasonló kutatást végeztek 2009-ben is, és mint most elmondták, az elmúlt 10 év alatt „sok minden megváltozott a hegyekben”, és a gleccserek hosszú távú fennmaradását illetően „ökológiailag minden rossz irányba változott”.
Szerző

Betiltják a pazarlást Franciaországban

Publikálás dátuma
2019.06.05. 09:47

Fotó: Christoph DE BARRY / AFP
A jövőben az el nem adott fogyasztási cikkeket be kell szolgáltatni újrahasznosításra, újrafeldolgozásra – jelentette be kedden Edouard Philippe francia kormányfő.
A francia miniszterelnöki hivatal szerint évente több mint 650 millió euró értékű fogyasztási cikket dobnak el vagy semmisítenek meg Franciaországban, ötször többet, mint amennyit jótékonyság gyanánt elajándékoznak. A nem élelmiszer jellegű árucikkek – mint ruházat, elektronikai cikkek, higiéniai termékek, kozmetikumok – megsemmisítési tilalma négy éven belül fog életbe lépni – közölte a kormányfő.
„Megdöbbentő ez a pazarlás, megdöbbentő a józan ész számára. Ez botrány”

– hangoztatta Philippe, amikor bejelentette az intézkedéseket egy párizsi diszkontüzletben.

Brune Poirson francia környezetvédelmi államtitkár januárban tett ígéretet a fogyasztási árucikkek kidobása problémájának megoldására, amikor egy televíziós dokumentumfilm feltárta, hogy az Amazon internetes kereskedőház megsemmisíti több millió olyan termékét, amelyet visszaküldtek a vásárlók. 
A brit Burberry divatcég szintén felháborodást váltott ki tavaly azzal, hogy beismerte, évente eléget mintegy 28,6 millió fontnyi eladatlan ruházati terméket, kiegészítőket, parfümöket, nehogy áron alul kerüljenek piacra.
A francia kormányfő közölte, hogy különrendelkezéseket mérlegelnek a luxusiparra, hogy rávegyék a cégeket az újrahasznosításra.
Szerző
Frissítve: 2019.06.05. 10:03

Egészségünk érdekében gyors intézkedéseket sürgetnek a tudósok

Publikálás dátuma
2019.06.04. 14:29

Fotó: Shutterstock
A klímaváltozás már most közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatai - a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése - megelőzésére az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) javaslatokat fogalmazott meg.
Ha az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt - írta közleményében a Magyar Tudományos Akadémia. A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik. A klímaváltozás már most negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot.
Arról, hogy mindez milyen hatást gyakorol az életünkre, a legfrissebb szakirodalmat összegezve jelentést adott ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC). Egyre gyakoribbá válnak a hőhullámok, a szélsőséges időjárási jelenségek (árvíz és szárazság), fokozódik a légszennyezés (például az erdőtüzek miatt), több allergén kerül a levegőbe, bizonytalanabbá válik az élelmiszer-ellátás. 

Hőhullámok és hőstressz

A hőhullámok (és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok) közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kórházban fekvő vagy otthon ápolt embereket érintik. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hősziget-jelenség. A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti. A hőség zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a kognitív és fizikai képességeket. 
Az emberiség körülbelül 30 százaléka már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Amennyiben drasztikusan csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48 százalékra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya. Ha pedig fokozzuk üvegházgáz-kibocsátást, az emberiség háromnegyede, 74 százaléka fog ilyen vidékeken élni a század végén.
Az EASAC elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudásunk alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges.
Turisták fotózkodnak a kiakadt köztéri hőmérővel Obihiróban
Fotó: Masamine Kawaguchi / AFP/Yomiuri

Az EASAC megoldási javaslatai

A „szénmentes” gazdaság kiépítésével több százezer olyan korai halálozás lenne elkerülhető, amelyek mögött a légszennyezés áll. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nemcsak CO2-, hanem szállópor- és ózonkibocsátást is eredményez. Az Európai Unió területén évente körülbelül 350 ezer halálozás következik be a fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezés miatt. 
Az emberi tevékenység okozta légszennyezésnek összesen évi 500 ezer áldozata van. Európában hétmillió kisgyermek él olyan helyen, ahol a légszennyezés meghaladja a WHO szerint még elfogadható maximumot. A dekarbonizáció előnye, hogy egyszerre segítené a klíma védelmét és a közegészségügyi célok megvalósítását.
Az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenti. A táplálkozási reform is jelentős hatást gyakorolna mindannyiunk egészségére és a környezetünkre is. Ha csökken a vöröshús-fogyasztás, akkor az élelmiszer-ellátás (a földektől a konyháig) teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40 százalékkal is visszaesne, mert kevesebb szántóra, legelőre és vízre lenne szükség. A jelentés emellett több zöldség-gyümölcs fogyasztást javasol. Mindez csökkentené a vörös hússal kapcsolatba hozott szív- és érrendszeri megbetegedések (például az agyi érkatasztrófa) kockázatát.
Az EASAC független szakértői kiemelik: ha a klímaváltozás miatt globálisan bizonytalanabbá válik az élelmiszer-ellátás, valószínűleg az EU továbbra is tudná fedezni a tagállamaiban élők igényeit, például importból. Ám ennek globális következményei vannak: ha például takarmányt importálunk, akkor közvetett módon arra sarkalljuk az exportőr államokban élőket, hogy vágják ki az erdőt, és alakítsák szántófölddé.
A klímavédelem egyben a fertőző betegségek terjedésének korlátozását is jelenti. A melegedő klíma miatt Európában új betegséghordozók jelennek meg. Ilyen az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) nevű moszkitó, amely számos vírus: az agyvelőgyulladás, a Chikungunya-láz, a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus hordozója. A tigrisszúnyog egyre inkább terjed Európában, a következő évtizedben várhatóan Nyugat-Európa túlnyomó részén is elő fog fordulni.
A klímaváltozás fokozza az élelmiszer- és ivóvízfertőések kockázatát is. Az antibiotikumoknak fokozottan ellenálló E. coli a villámárvizek, áradások miatt nagyobb valószínűséggel szennyezi el az ivóvízbázisokat, hasmenéses megbetegedéseket okozva. Az áradások, árvizek az erős hányással, hasmenéssel járó norovírus-fertőzés kockázatát is fokozzák. A szalmonellabaktériumok szaporodását is elősegíti a magasabb átlaghőmérséklet. A klímaváltozásra való felkészülés több feladatot ró tehát a járványügyi hatóságokra is.
Ha bizonyítékokat szolgáltatunk arra, milyen egészségügyi hatásai vannak a klímavédelmi intézkedéseknek, akkor ez elősegítheti a gyors üvegházgáz-csökkentést is - áll a közleményben. A jelentés arra is kitér, hogy ugyan az EU elkötelezett az üvegházgáz-kibocsátás csökkentése mellett, és a megfelelő alkalmazkodási megoldásokkal is foglalkozik, a klímaváltozás közegészségügyi hatásai nem igazán jelennek meg az uniós szakpolitikákban. Az EASAC szakértői szerint életbevágó lenne fellépni a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen, mert a hamis hírek aláássák a klímavédelmi intézkedések mögötti politikai akaratot.
Szerző