Zöldzóna;Mount Everest;szemétszedés;

- Majdnem 11 tonna szemetet hoztak le a Mount Everestről, de még bőven maradt

Felemás eredménnyel zárult a Mount Everest tavaszi nagytakarítása, amelynek során négy holttestet is lehoztak. A déli oldal viszonylag tiszta lett, de a hegymászók szerint az akció nem volt elég hatékony, mert a legfelső tábor még nagyon koszos.

A Mount Everest déli, nepáli oldalát viszonylag tisztává tette a tavaszi nagytakarítás, de a legfelső, 4-es táborban összegyűlt szemétnek csak kis részét sikerült lehozni a rossz időjárás miatt – közölték kedden a nepáli hatóságok.

A takarítási akciót koordináló turisztikai minisztérium adatai szerint 10,8 tonna szemetet hoztak le a hegyről, az összeset a 3-as táborig bezárólag. A 4-es táborban, 8300 méteres magasságban összegyűjtött 711 kilogramm szemétből azonban csak alig több mint 300 kilónyit tudtak eltakarítani a kedvezőtlen időjárás és a létszámhiány miatt. Az akció során lehoztak négy holttestet is, azokon egy katmandui egyetemi klinikán végeznek igazságügyi orvosszakértői vizsgálatokat. A begyűjtött és lehozott szemétből héttonnányi újrahasznosíthatót Katmanduba szállítottak feldolgozásra, a romlandó hulladékot a környékbeli falvakban égették el.

A hegymászók szerint az idei tavaszi mászószezon utáni takarítási akció nem volt elég hatékony. A 4-es tábor még nagyon koszos, a résztvevők csak az alacsonyabban fekvő táborokra koncentráltak - panaszolta Kam Rita serpa, aki saját rekordját megdöntve idén már a 24. alkalommal mászott fel a 8848 méteres csúcsra. 

A hegymászóüzletben érdekelt vállalkozások szerint az idei takarítás csak „kampánykezdetnek” tekinthető, az elkövetkező években el kell takarítani a 4-es táborban és afölött maradt hulladékot is, és azt, amelyet az alacsonyabb szinteken befedett a hó.

„Ökológiailag minden rossz irányba változott”

Kedden írta az MTI, hogy egy amerikai tudós azt állapította meg, hogy a Mount Everest és a környező hegycsúcsok egyre szennyezettebbek és melegebbek. A térségbeli gleccserek pedig olyan „riasztó ütemben” olvadnak, hogy a jövőben még veszélyesebb lesz a világ legmagasabb hegycsúcsainak megmászása. 

John All, a Western Washington Egyetem professzora társaival együtt heteken át kutatta a hó és a gleccserek állapotát „a világ tetején”, a 8848 (más mérések szerint 8850) méteres Everest térségében. Ennek során sok szennyezőanyagot találtak mélyen a hóba beleivódva, és meglepődtek a hó sötét színén, amikor felásták és átszitálták. A hó burkot képez a kis szennyrészecskék körül, „csapdába ejtve” és a mélyebb rétegekbe szállítva azokat – mondta. 

Az emelkedő hőmérséklet „nagyon gyorsan” megolvasztja a havat és a gleccsereket a Mount Everesten, a gleccserek „drámaian” húzódnak vissza a globális felmelegedés következtében. Mivel zsugorodnak, a jégmezők a jövőben egyre veszélyesebbek lesznek a hegymászók számára – fejtegette a kutató. 

Az amerikai kutatócsoport arról lemondott, hogy feljussanak a csúcsra, a Mount Everesten csak a két csúcs legmagasabban fekvő közös pontjáig, 8000 méterig jutottak fel, és csak az alacsonyabb testvércsúcsot mászták meg. Május 21-én és 22-én hegymászók százai álltak sorban, hogy feljussanak az Everest csúcsára, példátlan torlódást okozva a világ legmagasabb hegycsúcsán. John All szerint túl veszélyes lett volna hómintát gyűjteni a lassan mozgó tömegben. 

A „világ tetején” gyűjtött adatokat az Egyesült Államokba visszatérve fogják elemezni, az eredményekről jelentést tesznek közzé. John All és társai hasonló kutatást végeztek 2009-ben is, és mint most elmondták, az elmúlt 10 év alatt „sok minden megváltozott a hegyekben”, és a gleccserek hosszú távú fennmaradását illetően „ökológiailag minden rossz irányba változott”.

A javaslatban kifejezetten szerepel, hogy az új szabályokat „a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell”, így az a Hableány-szerencsétlenség áldozataira is vonatkozna.