Az eddigiek alapján kijelenthetem, hogy jó úton haladunk, Budapestet jó rendezőnek, a magyar embereket pedig kézilabdát szeretőként jellemezte az európai szövetség vezérkara - mondta a budapesti Final Four rendezése előtti napokban Horváth Gabriella, az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) végrehajtó bizottságának tagja. Megerősítette, hogy a hazai szövetség mindent megtesz azért, hogy Budapesten maradhasson az egyre jobban bejáratott rendezvény. A férfiak esetében idén pont tizedszer rendezték a Bajnokok Ligája négyes döntőjét a kölni Lanxess Arénában, ugyanez a női vonalon öt éve budapesti esemény.
A magyar fővárosnak döntő érdemei vannak abban, hogy a női Final Four méretében és presztízsében is kezd felnőni a férfiak gigaeseménye mellé. A Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) a lejárt szerződés meghosszabbítása érdekében hetek óta lobbizik, de egyelőre nincs aláírt kontraktus, ám a felek közösen keresik azokat a megoldásokat, amelyek a hosszabbításhoz vezetnek. Az első verzió szerint a Győr győzelmével végződött négyes döntő alatt szerették volna bejelenteni az újabb ötéves megállapodást, ám akkor ez elmaradt – ámbátor úgy tudjuk, szóbeli ígéret akkor elhangzott. De azóta sincs megkötött szerződés, a csúszás oka pedig az, hogy jelen esetben nem egy sima hosszabbításról van szó, hanem teljesen új elemek kerülnénenek bele a megállapodásba.
Az álláspontok nem állnak távol egymástól, de a korábbiakkal szemben a jelenlegi jogértékesítő a ciklus alatti évenkénti finomhangolás mellett érvel. Ez amúgy a szövetségnek sincs ellenére, tudniillik Magyarország elnyerte a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság rendezési jogát, így az eseményre a Papp László Sportarénánál kétszer nagyobb csarnok épül. Az Üllői útra álmodott aréna Európa legnagyobb kézilabda csarnoka lesz a maga 20 022 szurkoló befogadására alkalmas nézőterével. A rendezési év és a nézőszám jelentette szimbolikán túl nyilvánvaló, hogy 2022-ben már ide költözne a női Final Four is, ami a léptéket tekintve a fejlődés újabb állomása lesz.
A kézilabda hazai népszerűsége vitathatatlan, női és férfi vonalon egyaránt a világ élvonalát képviselik a magyar csapatok. Jó, jó, nem magyar játékosok viszik a prímet, ám az talán reménykedésre adhat okot, hogy az igazolt játékosok száma 25 ezerről 80 ezerre nőtt, ami ha messziről is látható minőségi fejlődést egyelőre nem generált, de legalább tükrözi a sportág népszerűségének növekedését.