Közfelkiáltással választották újra a FIFA elnökét, Csányi marad az alelnök

Publikálás dátuma
2019.06.05. 14:07
Gianni Infantino
Fotó: FRANCK FIFE / AFP
Gianni Infantino többek közt a női foci várható robbanásszerű fejlődését jósolta újraválasztása alkalmából.
A tagság közfelkiáltással hosszabbította meg Gianni Infantino elnök mandátumát a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) szerdai tisztújító kongresszusán, Párizsban. A 211 küldött elsőként 197 igennel és három nemmel megszavazta, hogy ellenjelölt híján közfelkiáltással válasszák újra a következő négyéves ciklusra az olasz-svájci sportdiplomatát, aki 2016 februárja óta tölti be az elnöki posztot. A 69. kongresszuson a 49 éves vezető nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy nem végzett tökéletes munkát az elmúlt esztendőkben:
"biztosan követtem el hibákat, próbáltam még jobban végezni a munkámat, de fontos, hogy ma már senki sem beszél a FIFA kapcsán válságról, botrányokról és korrupcióról"

- közölte Infantino hozzátéve, a világszervezet egy "mérgező, már-már kriminális állapotból" került olyan állapotba, amilyenben lennie kell. 2015-ben sújtotta büntetéssel mind Joseph „Sepp” Blattert, a FIFA akkori elnökét, mind az Európai Labdarúgó-szövetséget (UEFA) irányító Michel Platinit a FIFA etikai bizottsága: mindkettőjüket nyolc évre tiltották el mindennemű sporttevékenységtől korrupció miatt.
A kongresszus tapssal fogadta az újrázó elnök bejelentését, miszerint a FIFA tartalékai egymilliárdról 2,75 milliárd dollárra nőttek az irányítása alatt. A pénteken rajtoló franciaországi női világbajnokság kapcsán Infantino kiemelte, a női foci robbanásszerű fejlődés előtt áll, a FIFA-főtitkári posztot nő tölti be a szenegáli Fatma Samoura személyében, és a bizottsági helyek egyötödét is nők foglalják el.
A tisztújítás nem érintette az alelnöki tisztséget, azaz Csányi Sándort, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökét.

Az európai szövetség (UEFA) februári kongresszusán választotta újra a magyar sportvezetőt az UEFA-t képviselő FIFA-alelnöknek, egyúttal saját szervezetében is alelnöknek és végrehajtó bizottsági tagnak. A mostani FIFA-kongresszus legnagyobb kérdése az lett volna, hogy már a 2022-es, katari vb mezőnyét is megemeljék-e 32 csapatról 48-ra, de ez két hete lekerült a napirendről. A FIFA úgy döntött, hogy az idő rövidsége és az előkészületek előrehaladottsága miatt nem kivitelezhető a létszámbővítés. A 2026-os vb, melyet az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kanadában rendeznek, már 48 csapatos lesz.

Kötöttfogású birkózás

Publikálás dátuma
2019.06.05. 13:00
Jordan Henderson fejese volt a BL-döntő egyik leglátványosabb megmozdulása
Fotó: PAUL ELLIS / AFP
A finálé keserves kulcsfigurája megint a bíró volt, egyéb jelentős nyomot nem hagyott maga után a Tottenham-Liverpool csatája Bakuban a klubfutball csúcseseményén.
Leborultam a Premier Liga előtt, mert a 4-0 az 4-0 – azaz Angliáéin kívül egyetlen más ország klubjai sem szerepeltek a két nagy európai kupa döntőjében –, de így, utólag csak bámulom az olyasfajta értékeléseket, amelyek a színvonal állítólagos magasságáról szólnak. Ilyen analízist keveset lehet olvasni, annál inkább szemet szúr a méltatás. A szomorú helyzet szerintem az, hogy a négy brit részvevő közül csak a Chelsea nyújtott szívderítő élményt, és az „arisztokratikus kékek” is csupán a második félidőben produkáltak látványos játékot. De hála nekik, hogy legalább háromnegyed órán át színt vittek a két unalmas döntő egyikébe, és azzal örvendeztették meg Európát, amire az kíváncsi lett volna: igazi labdarúgással.
Lelki füleimmel hallom, amint az olvasó azt mondja: ha ilyen szigorú a kritika, akkor mit kezdjünk, mondjuk, a Kisvárdával vagy a Mezőkövesddel? Semmit – felelem nyomban, mert a mérce ez esetben csakis a futball lehet, annak sajátos huszonegyedik századi magyar válfaja itt szóba sem kerülhet; ha tetszik (dehogy tetszik!), egyáltalán nem rúg labdába.
Jellemző a brit produkciók élvezeti értékére, hogy a France Football osztályzatai alapján az Arsenal átlaga kerek 4-en, a Tottenhamé 4,6-on ragadt. Mindkettő hallatlanul alacsony középérték a „crème de la crème”-ben, úgyhogy érdemes részletesen is megnézni, e siralmas bizonyítvány miként jött össze. Arsenal: Cech 5 – Papasztatopulosz 4, Koscielny 4, Monreal 3 – Maitland-Niles 4, Torreira 5, Xhaka 5, Özil 3, Kolasinac 5 – Lacazette 4, Aubameyang 2. Tottenham: Lloris 5 – Trippier 5, Alderweireld 5, Vertonghen 5, Rose 5 – Son 5, Sissoko 5, Winks 4, Eriksen 6, Dele Alli 3 – Kane 3. Mint látható, a két vesztes csapat három csatára 2-est, 3-ast, 4-est kapott, miközben a maximum a 10-es. Elképzelhető, mennyi szín volt a támadójátékban meg úgy, általában is, mert 6-ost is csak egyetlen futballista érdemelt ki...
A Tottenhamnél ezt egy egészen képtelen döntés idézte elő. Mauricio Pocchettino, a Spurs argentin edzője kihagyta a kezdő tizenegyből azt a Lucas Mourát, akinek a csapat és a tréner köszönhette, hogy az együttes finalista lett. Mint emlékezetes, a brazil csatár mesterhármast ért el Amszterdamban, az elődöntő visszavágóján (3-2), és a győztes gólt a 96. percben küldte a hálóba. A francia sportnapilap, a L'Equipe 10-essel jutalmazta. Hálából mestere a padra ültette a döntőben... Pedig volt esély, mert a Liverpool korántsem tündökölt Madridban. 
A France Football 5,9-es átlagot szavazott meg a nyertesnek (Alisson 7 – Alexander-Arnold 6, Matip 8, Van Dijk 7, Robertson 6 – Henderson 7, Fabinho 6, Wijnaldum 4 – Salah 5, Firmino 4, Mané 5), de az is alighanem a trófea elhódítójának, mint a valós teljesítménynek szólt. Firmino például tűnődésre késztette a nézőt: ha ez a labdarúgó a válogatott középcsatára – egyelőre nem tudni, Tite szövetségi kapitány őt vagy Gabriel Jesust favorizálja-e a Copa Americán –, akkor a szó átvitt értelmében brazil-e még a brazil futball? A Pool kezére játszott egy korai tizenegyes, amelyet nyilvánvalóan nem előzött meg szándékos kezezés, de hát a PSG–Manchester United BL-visszavágó óta tudjuk, hogy az ítélkezés tekintetében hovatovább teljes a káosz. Amúgy mindkét esetben Skomina szlovén játékvezető volt a meccs keserves kulcsfigurája, de az UEFA szerint ő az az ember, aki feltétlenül alkalmas az első számú európai klubtorna döntőjének dirigálására...
Annyira, amennyire Bakuban és a spanyol fővárosban szórakoztatott a négy brit szereplő háromnegyed része. De emlékezzünk a szépre, gondoljunk a Chelsea 6,5-ös átlagára (Kepa 6 – Azpilicueta 6, Christensen 6, David Luiz 6, Emerson Palmieri 7 – Kanté 6, Jorginho 5, Kovacic 6 – Pedro 7, Giroud 8, Hazard 9). Kiváltképp elismerést érdemel az elöl játszó hármas – illetve, négyes a csereként beálló Williannal –, amely tényleg a csúcstalálkozóhoz méltó játékot mutatott.
A BL-döntőn a meccs emberének a védő Van Dijkot választották. Versenyben volt Alisson kapus is.
Elöl csak monoton birkózás zajlott, a jelentkezésért nem tört ki tömegbunyó.

Nem a gyerekekkel van baj

Publikálás dátuma
2019.06.05. 12:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Német koncepció és szakmai program alapján dolgozik nyártól tíz-tizenkét éves labdarúgókkal az UDSE, amelynek szakmai vezetője Theo Schneider, aki többek között Mario Götze felfedezője.
Theo Schneider több mint húsz évig dolgozott a német élvonalbeli Borussia Dortmund utánpótlás csapatainál különböző beosztásokban. Az 58 éves szakember az U23-as együttes edzője volt, amikor Jürgen Klopp a Bundesliga történetének legfiatalabb átlagéletkorú együttesét pályára küldve, tizenkilenc huszonhárom éven aluli játékost foglalkoztatva lett bajnok és Német Kupa-győztes 2012-ben a Borussia Dortmund csapatával. Schneider figyelt fel Mario Götzére is, aki a 2014-es világbajnokság döntőjében a hosszabbításban a németek győztes gólját szerezte Argentína ellen.
„Mario kivételes tehetség volt, annyira kitűnt a kortársai közül, hogy őt egyszerűen nem lehetett nem észrevenni – mondta a Népszavának a szakember. – Nincs egységes recept arra, hogyan lehet megtalálni egy tehetséget. Nemcsak az számít, ki, hogyan bánik a labdával, mert ez nem elég. Fontos, hogy a társak elfogadják, bízzanak benne és a játékos higgyen magában. Az utánpótlás terén szerzett eddigi tapasztalataimmal annyi előnyöm van, hogy hamarabb felfigyelek valakire és ritkábban tévedek, de szerencse is kell ehhez.”
Az talán nem véletlen, hogy a magyar válogatott Eb-szereplésében döntő érdemeket szerző Kleinheisler Lászlót (ő szerezte a Norvégia elleni idegenbeli pótselejtezőn a magyarok győztes gólját) Andreas Möller javaslatára a Videoton (akkor így hívták a klubot) második csapatából hívta be Bernd Storck szövetségi kapitány a nemzeti csapathoz. Schneider 2015-2018 között az FTC utánpótláscsapatainak volt a szakmai vezetője.
„Az biztos, hogy a német szakemberek bizonyos helyzeteket másképp ítélnek meg, és nem feltétlenül rosszul, ez történt Kleinheisler esetében, aki ennek köszönhetően jutott el külföldre, Németországban is sikeres lehetett volna, ha megtanulja a nyelvet – jelentette ki Schneider. – Az FTC-nél Nagy Ádámnak a szezon végén lejárt a szerződése a korosztályos csapatánál, a klub meg akart válni tőle. Javaslatomra Thomas Doll, a felnőttek akkori vezetőedzője odavette a profi kerethez, Ádám azóta válogatott lett, Olaszországban játszik. Óriási felelősségük van az utánpótlásedzőknek, pályafutások mehetnek tönkre, ha valakit például nem azon a poszton játszatnak, ahol a legjobb teljesítményre képes.”
Schneider a Magyarországon töltött évek alatt képet kapott arról, mi a különbség a magyar és német utánpótlásnevelés között.
„A magyar gyerekek ugyanúgy szeretnek focizni, mint a németek és a tehetségek számában is csak a két ország területe miatt van különbség – hangsúlyozta az utánpótlás-vezető. – A hozzáállás viszont egészen más. A német gyerekek minden edzésen száz százalékra törekednek, Magyarországon beérik a hatvan százalékkal is. A német edzők, ha hibát látnak, akkor kijavítják, türelmesen elmagyarázzák, mi a probléma. Magyarországon nincs megfelelő utánpótlásedző-képzés, pedig ezen múlik a jövő. Németországban egyre fiatalabbak a gyerekekkel foglalkozó szakemberek, akik motiváltak, türelmesek, Magyarországon más a helyzet. 
Németországban egy fiatal játékosnak szigorú napirendje van minden nap, iskolával, edzésekkel. Magyarországon U19-es bajnokit írnak ki szerdán délelőtt 11 órára. Ilyenkor egy német U19-es labdarúgó iskolában van és tanul, mert annak is kell rendelkezni jövőképpel, akiből nem lesz profi futballista. A tanulás a legfontosabb, mert a futballt is jobban megérti és elsajátítja az a játékos, aki jól tanul az iskolában.”
Az UDSE célja a Németországban sikeres utánpótlásnevelési koncepció megvalósítása Magyarországon a Borussia Dortmund szakmai támogatásával. Mindez az itteni körülmények között, iskolában túlterhelt gyermekekkel, az edzők munkájába beleszóló szülőkkel nem egyszerű küldetés.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy nagy fába vágjuk a fejszénket, Németországban nem történhet meg, hogy a szülő a feletteseinél fúrja az edzőt vagy beleszól a csapat összeállításába – hangsúlyozta Schneider. – Ezt mi sem fogjuk tolerálni. A hozzánk érkező gyermekek közül a legjobbak edzéslehetőséget kapnak Dortmundban, az már rajtuk múlik, hogy ebből mit hoznak ki, de csak azokkal dolgozunk együtt, akik elfogadják a feltételeinket.”

Egészséges felnőttek nevelése a cél

Lambert Zoltán, az UDSE elnöke elmondta, hogy felmenő rendszerben építkeznek, két korosztállyal indulnak. A 2019/2020-as szezonban U12-es és U13-as csapatot neveznek be a bajnokságba, és az itt szereplő gyerekek pályafutását kívánják egyengetni tizennyolc éves korukig, miközben minden évben egy-egy újabb U12-es korosztállyal bővítik az egyesület igazolt játékosainak körét. „Nagyon örülünk neki, ha valakiből profi játékos lesz, de a legfontosabb célunk, hogy sportolni szerető, testileg, lelkileg egészséges felnőttek váljanak gyermekeinkből” – mondta a vezető. Az első toborzón ott lesz Thomas Doll, az FTC korábbi edzője is, aki Budapesten telepedett le. Ha ideje engedi, akkor alkalmanként később is ellátogathat az UDSE egy-egy edzésére.

Témák
labdarúgás