Orbán és Varga Mihály száguldanak a zsákutcában

Publikálás dátuma
2019.06.05. 19:29

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Míg a pénzügyminiszter a kormány gazdaságpolitikáját védte, az ellenzék zsákutcáról beszélt Varga Mihály meghallgatásán.
A magyar gazdaság ahhoz az autóhoz hasonlítható, amelynek a hátsó ülésen utazó utasa (Orbán Viktor kormányfő), folyamatosan noszogatja gyorsulásra a sofőrt (Varga Mihály pénzügyminiszter), miközben nem veszik észre, hogy zsákutcában haladnak. Így jellemezte a jelenlegi helyzetet Mellár Tamás (Párbeszéd) alelnökként az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol a pénzügyminiszter éves beszámolóját hallgatták meg. Az ellenzéki képviselő erről a Népszavának elmondta, hogy Varga Mihály tisztában van vele, hogy világszerte lassul a gazdaság teljesítménye, de a miniszterelnök továbbra is az évi átlagos 4 százalékos GDP növekedést erőlteti, ami hosszú távon nem lehetséges. Mint jó szakember ezért a maga eszközeivel védekezik. A miniszteri beszámolóból is kiderült, a jövő évi költségvetésben soha nem ismert alacsony mértékűre kívánják lefaragni a kiadásokat, így lehet csak elérni, hogy a GDP arányos éves háztartási hiány teljesüljön. Emellett az ideihez képest hatszorosára emelik fel 2020-ban a költségvetési tartalékot. Mellár Tamás véleménye szerint Magyarország történelmi lehetőséget mulasztott el, amikor rosszul hasznosította az uniós pénzeket, ez az oka annak, hogy a termelékenység alig-alig javult, és továbbra is elmarad a szomszédos országokétól. A közgazdász egyetemi tanár tévesnek tartotta azt a gazdaságpolitikát, amely az adócsökkentésektől várja a hatékonyság javítását. Szél Bernadett (független) kérdésére Varga Mihály elismerte, hogy tárgyalásokat folytatott Moszkvában a Paks-2 atomerőmű beruházásának finanszírozásáról. Elmondása szerint ezen a 30 éves futamidejű 10 milliárd eurós orosz hitelből idén felvett 24,9 millió eurós tétel előtörlesztéséről állapodott meg az finanszírozóval. A képviselőnő arról is érdeklődött a pénzügyi tárca vezetőjétől, hogy miért titkosítják öt esztendőre a nálunk befektető társaságok adatait, amelyeket a céginformációs rendszer sem tartalmaz. Így ezeket kivonják a közösségi ellenőrzés alól, számára is csak pereskedés után, bírói ítélet nyomán szolgáltattak adatokat. Varga Mihály válaszában arra hivatkozott, hogy a titkosításra azért volt szükség, mert egyesek visszaéltek ezekkel az adatokkal, de ezek jellegéről nem beszélt. Nagy port vert fel Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének az a Világgazdaságban megjelent javaslata, hogy a kormányzat tehetne egy ajánlatot a foglalkoztatónak, hogy a következő évek bértárgyalásainál nagyobb bérnövekedésre csak akkor kerülhessen sor, ha a munkabér-átutalás pillanatában a foglalkoztatók egy bizonyos összeget nem követlenül a dolgozóknak fizetnek, hanem a dolgozó megtakarítási számlájára utalnak. Varga Mihály a Gazdasági bizottság ülésén elhatárolódott ettől az ötlettől, úgy érvelt, hogy mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mire költi adózott jövedelmét. Az ÁSZ-elnök tegnapi nyilatkozatában már maga is a pénzügyminiszter álláspontját képviselte.
Szerző
Témák
Varga Mihály
Frissítve: 2019.06.06. 13:07

Kevés az eladó falusi csokos ház

Publikálás dátuma
2019.06.05. 18:11

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Az eladó ingatlanoknak csak néhány százalékára vehető igénybe a falusi csok, ezek zöménél ugyanakkor igencsak elkél a támogatás felújításra, szigetelésre.
Júniusban az Otthontérkép és az Ingatlantájoló adatbázisában található több mint 131 ezer ingatlanból csak 4 875 olyan önálló családi házat hirdettek, amely falusi csokkal érintett településen található – derül ki az Otthontérkép Csoport és a szigeteléssel foglalkozó Knauf Insulation friss kutatásából. A csok miatt ezek iránt jelentősen ugorhat a kereslet. A legtöbb, falusi csokkal is megvásárolható házat Heves, Baranya és Somogy megyében, a legkevesebbet pedig Hajdú-Bihar, Fejér és Pest megyében hirdetik – idézik Halaska N. Gábort, az Otthontérkép Csoport vezető elemzőjét. 
Az elérhető családi házak 25 százaléka 1960 előtt, egyaránt 17-18 százaléka pedig 1960-as, 1970-es és 1980-as években épült. A falusi csok felvételére alkalmas házak átlagos kora 29 év. Ezeknek csak kevesebb mint tizede, mindössze 469 eladósorban lévő ingatlan szigetelt. A kedvező kondíciójú falusi csok révén jelentősen javul a vidéki családiház-állomány energiahatékonysága is. A falusi csok – három gyereknél már tízmilliós – támogatási összegének fele ugyanis csak felújításra, illetve korszerűsítésre fordítható – jegyzi meg Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Míg az érintett, szigeteletlen családi házak átlagos négyzetméterára 64 ezer, addig a szigetelteké 149 ezer forint. Míg előbbiek átlagára 16,5 millió, addig utóbbiaké 20,4 millió forint. A cúgos házak alapterülete ugyanis duplája a szigeteltekének.
Szerző
Frissítve: 2019.06.06. 10:02

Még meg sem száradt a rohingyák kiontott vére, de Szijjártó már a mianmari kormányfőnek hízeleg

Publikálás dátuma
2019.06.05. 14:51
SZIJJÁRTÓ Péter; AUNG SZAN SZÚ KJI
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Ne keverje a politikát a kereskedelemmel, intette a magyar miniszter az EU-t. Aztán jól összekeverte a kettőt.
A magyar keleti nyitás Mianmarig is elért: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Aung Szan Szú Kji mianmari államtanácsossal egyeztetett, majd közös sajtónyilatkozatot tettek. A tárcavezető az MTI közlése szerint úgy fogalmazott ez alkalomból: Magyarország különös tisztelettel van azok iránt, akik nemzetük érdekét helyezik az első helyre, és áldozatokat is készek hozni érte.
A nemzetért hozott áldozatok kicsit persze visszásan csengenek, némi rosszhiszeműséggel az ember egyből a nacionalizmus oltárán feláldozott rohingya emberek életére gondolhatna itt. Még nincs egy éve, hogy az ENSZ megállapította, hogy tudatos és szándékos volt a mianmari népirtás, mely során legalább 9 ezer embert öltek meg, falvak tucatjait rombolta le az ország hadserege, nők és lányok tömegein tettek erőszakot, és mindezek miatt 700 ezren menekültek el. Az Aun Szan Szu Kji vezette mianmari kormány hagyta a gyűlöletbeszéd terjedését, fontos dokumentumokat semmisített meg, és nem védte meg az ország kisebbségeit attól, hogy emberiességellenes- és háborús bűnök áldozataivá váljanak
Aung Szan Szú Kji mindig nagy tiszteletben és megbecsülésben részesül, amikor Magyarországra látogat, hiszen sokat tett országa és nemzete szabadságáért - hízelgett mégis Szijjártó. Magyarországon pontosan értjük, milyen az, amikor az embernek az országa, nemzete szabadságáért kell harcolnia - tette hozzá.
Még Brüsszelnek is odaszól a miniszter: ne keverjék a politikát a kereskedelmi kérdésekkel.

Na persze a magyar vezetés éppen hogy így tesz. A hízelgés oka, hogy Magyarország a keleti nyitás keretében a délkelet-ázsiai régióval is szoros együttműködésre törekszik, ugyanis gazdasági szempontból ez az egyik leggyorsabban fejlődő térség. Mint a tárcavezető részletezte, Mianmar pedig az egyébként is gyorsan fejlődő ASEAN-térség (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) legnagyobb növekedési ütemét tudja felmutatni. Ez - mint azt a politikát a kereskedelmi kérdésekkel bátran összekeverő Szijjártó megállapította - azt bizonyítja, hogy a nemzeti érdekérvényesítésre alapuló politika gazdasági hasznokat is hoz az országnak. A tárcavezető kitért rá:
  • a magyar és mianmari vállalatok együttműködésének ösztönzésére az Eximbanknál 46 millió dolláros hitelkeret nyitottak;
  • tárgyalnak egy kötöttsegély-hitelprogram megindításáról és gazdasági vegyes bizottságot hoznak létre;
  • valamint 30 mianmari egyetemi hallgatónak ösztöndíjat biztosítanak magyarországi tanulmányokhoz.
Aung Szan Szú Kji a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta: bár Magyarországot és Mianmart régóta diplomáciai kapcsolatok kötik össze, együttműködésük nem olyan szoros, mint szeretnék, ezért mindkét ország elkötelezett a kapcsolatok hatékonyabbá tétele mellett. Úgy látja, a kereskedelmi kapcsolatok erősítése mindkét ország érdekét szolgálja, és
nagyra értékelik az olyan baráti országokat, amelyek hisznek a Mianmar nyújtotta lehetőségekben.

A Magyarországgal folytatott együttműködést különösen a mezőgazdaság, valamint a kutatás-fejlesztés területén szeretnék megerősíteni, mivel a mezőgazdaság nagyon jelentős Mianmarban, és e területen is szükség van a kutatás-fejlesztésre, hogy képesek legyenek megfelelni a klímaváltozás okozta kihívásoknak - magyarázta. Aung Szan Szú Kji kiemelte: a nemzetközi fórumokon Mianmar - ahogy minden fejlődő ország - valóban nagy küzdelmeket vív, de szerinte képesek megfelelni a kihívásoknak. Megjegyezte: remélhetőleg hamarosan nagykövetséget nyithatnak Budapesten.
Szerző