Kevés az eladó falusi csokos ház

Az eladó ingatlanoknak csak néhány százalékára vehető igénybe a falusi csok, ezek zöménél ugyanakkor igencsak elkél a támogatás felújításra, szigetelésre.

Júniusban az Otthontérkép és az Ingatlantájoló adatbázisában található több mint 131 ezer ingatlanból csak 4 875 olyan önálló családi házat hirdettek, amely falusi csokkal érintett településen található – derül ki az Otthontérkép Csoport és a szigeteléssel foglalkozó Knauf Insulation friss kutatásából. A csok miatt ezek iránt jelentősen ugorhat a kereslet.

A legtöbb, falusi csokkal is megvásárolható házat Heves, Baranya és Somogy megyében, a legkevesebbet pedig Hajdú-Bihar, Fejér és Pest megyében hirdetik – idézik Halaska N. Gábort, az Otthontérkép Csoport vezető elemzőjét.

Az elérhető családi házak 25 százaléka 1960 előtt, egyaránt 17-18 százaléka pedig 1960-as, 1970-es és 1980-as években épült. A falusi csok felvételére alkalmas házak átlagos kora 29 év. Ezeknek csak kevesebb mint tizede, mindössze 469 eladósorban lévő ingatlan szigetelt.

A kedvező kondíciójú falusi csok révén jelentősen javul a vidéki családiház-állomány energiahatékonysága is. A falusi csok – három gyereknél már tízmilliós – támogatási összegének fele ugyanis csak felújításra, illetve korszerűsítésre fordítható – jegyzi meg Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Míg az érintett, szigeteletlen családi házak átlagos négyzetméterára 64 ezer, addig a szigetelteké 149 ezer forint. Míg előbbiek átlagára 16,5 millió, addig utóbbiaké 20,4 millió forint. A cúgos házak alapterülete ugyanis duplája a szigeteltekének.