MTA: alapvető értékeket semmisít meg Palkovicsék törvényjavaslata

Publikálás dátuma
2019.06.05. 21:46
"Menet a tudományért" elnevezésű demonstráció Budapesten 2019. március 21-én
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Arra kérik a képviselőket, hogy fontolják meg az érveiket és észrevételeiket.
Az Akadémia nem látja biztosítottnak a tudomány szabadságát az új törvényjavaslatok alapján, és továbbra sem kapott indoklást kutatóhálózatának elvételére - közölte az MTA, miután az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) benyújtotta a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának leválasztását célzó törvényjavaslatot. Ez alapvetően változtatná meg a hazai kutatás-fejlesztés és a Magyar Tudományos Akadémia működését. Az MTA most arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslatokkal kapcsolatos észrevételeit. Ha a törvényjavaslatokat jelenlegi formájukban fogadnák el, az MTA szerint 
sérül a tudományos kutatás szabadsága, és Magyarország számára alapvető értékek veszhetnek el.

Az MTA elvárja, hogy az ország egyik legrégebbi és legnagyobb közmegbecsülésnek örvendő intézményéhez méltó módon tárgyaljanak vele - szögezi le a közlemény. 
Az MTA a legfontosabb pontokban összehasonlította saját javaslatait és a törvénytervezetet. 1. A törvényjavaslat elvenné az MTA-tól az akadémiai kutatóhálózatot Az MTA továbbra is tiltakozik ez ellen, és semmilyen érv nem hangzott el arra vonatkozólag, hogy miért kellene a kutatóhálózatot elcsatolni. Ezzel szemben számos nyomós érv szól az Akadémia köztestületének és kutatóhálózatának együtt tartása mellett, így például z elcsatolás igen sok jogi és szervezeti problémát vet fel,továbbá alkotmányossági aggály, hogy az MMA és MTA jogi szabályozása ilyen módon elkülönülne.  2. A kutatóhálózat új irányítási rendszere  Az új irányítási rendszerre, főként a kutatóhálózat Irányító Testületének (IT) működésére vonatkozó javaslat az MTA és az ITM közötti stratégiai tárgyalások konszenzusos eredményein alapul. A javaslatnak több fontos eleme azonban nem épült be a törvényjavaslatba. Az MTA elengedhetetlennek tartja az önkormányzatiság elvének érvényesülését a kutatóhálózat közvetlen képviselete útján; az arányosság elvét az IT összetétele alapján (az IT tagjainak 1/3-át a Kormány, 1/3-át az MTA delegálja, 1/3-át pedig a kutatóintézet-hálózat adja). A törvényjavaslat ezzel szemben nem jeleníti meg a kutatóhálózat képviseletét. Az MTA ugyancsak elengedhetetlennek tartja, hogy az Irányító Testület 2/3-os többséggel döntsön a legfontosabb kérdésekben, de a törvénytervezet 7 támogató szavazatot ír elő az IT 13 tagjától.  3. Alapfinanszírozás A törvénytervezetbe bekerült a következő mondat: „A költségvetési fejezeten belül forrást szükséges biztosítani a kutatóhálózat intézményfenntartásához”. Az MTA véleménye szerint az intézményfenntartás elemeit tételesen szükséges rögzíteni, és annak az üzemeltetésen túl ki kell terjednie a kutatóhálózat dinamikus változása mellett is változatlan kutatói törzsgárda és a kutatást támogató munkatársak bérére is. Az MTA számtalanszor leszögezte: egy alapkutatási hálózatnál szükség van alapfinanszírozásra. Ez minden hasonló európai hálózat esetben így van, ez biztosítja például a vezető kutatók jelenlétét, a pályázatokon való részvételt, hosszabb távú, új témák kutatásának elindítását. 4. Az MTA vagyona A törvénytervezetbe a következő mondat került: „Eltérő megállapodás hiányában a 2. melléklet szerinti központi költségvetési szervek elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemeknek ingyenes használatba bocsátását – a 42/B. § (5) bekezdésének megfelelően – a Magyar Tudományos Akadémia biztosítja.” Az MTA ingó és ingatlan vagyonát mindenkor a tudomány szolgálatába állította, és állítja ma is. Az MTA tiltakozik azonban tulajdonosi jogának ellentételezés nélküli korlátozása ellen. Az MTA szerint ez az Alaptörvénybe ütközik.  
Szerző
Témák
MTA
Frissítve: 2019.06.05. 21:59

Köves Slomó nagyon mást tud Schmidt Máriáról és a Sorsok Házáról, mint Gulyás Gergely

Publikálás dátuma
2019.06.05. 21:17

Fotó: Népszava
Az EMIH vezető rabbija szerint igenis van a kormány által jóváhagyott koncepció a Sorsok Házáról, és ennek kidolgozásában semmilyen módon nem vett részt Schmidt Mária.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter – ahogyan arról kora este a távirati iroda nyomán beszámoltunk – nem hagyta szó nélkül Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija nyilatkozatait. Köves Slomó a Jerusalem Postnak korábbi hírünket megerősítve azt mondta ugyanis, hogy Schmidt Mária már nincs benne a Sorsok Háza projektben. A Klubrádióban nemrég arról is beszélt, hogy a józsefvárosi emlékközpont új koncepcióját már jóváhagyta a kormány. Gulyás Gergely viszont most azt mondta: a Sorsok Háza múzeum végleges koncepciójáról a kormány fog dönteni, és ennek kialakításában a kabinet továbbra is számít mindkét közreműködő szervezetre, azaz Schmidt Mária alapítványára és az EMIH-re. A miniszter szerint a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) ülésén csak a koncepció tervezetét mutatták be. Köves Slomót arra kértük, reagáljon a miniszter állításaira. A vezető rabbi közölte: az elmúlt hat hónapban nemzetközi és hazai szakértők bevonásával kidolgozott új koncepció és víziós dokumentum kidolgozásában „Schmidt Mária vagy kollégái még csak konzultációs szinten sem vettek részt”. Hangsúlyozta, hogy a „koncepció a magyar kormány jóváhagyását bírja”. Kedden az IHRA luxembourgi közgyűlése előtt a magyar delegáció felkérésére „prezentáltuk az új víziót” – folytatta Köves Slomó. Tájékoztatása szerin a koncepció alapvetéseit az IHRA szakértői nyitottsággal és az együttműködésre készen fogadták. A delegáció és az ügyvezető luxembourgi elnökség megállapodása szerint az IHRA konzultációs szinten továbbra is figyelemmel kíséri a koncepció fejlesztését. „Az EMIH elkötelezett a kiállítás és oktatási program kidolgozásának folyamatát a lehető legnagyobb inkluzivitással és transzparenciával végezni, ennek érdekében a koncepciót hamarosan a tágabb nyilvánossággal is ismertetni fogjuk” – ígérte Köves Slomó. A rabbi szerint nem csak a zsidó közösség, hanem az egész magyar társadalom egészének elemi érdeke, hogy „a méltatlan személyi kérdések helyett, a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiájával saját magunk és történelmünk őszinte megismerésének jegyében méltó módon tudjunk foglalkozni”. Köves Slomó fontosnak nevezte, hogy ezt a folyamatot a „magyar kormány támogató hozzáállása segíti”.  
Szerző

Modern kereszténydemokrácia Fidesz-KDNP módra: pornót és több bulvárt a tévékbe!

Publikálás dátuma
2019.06.05. 19:18

A törvénymódosító javaslat egyik beterjesztője maga Semjén Zsolt.
Módosítja a médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos, az egyes paragrafusok miatt kétharmados többséget igénylő törvényt a kormány, az erről szóló javaslatot kedden este nyújtotta be a parlamentnek Semjén Zsolt és Rogán Antal – vette észre az Azonnali. A módosítás az úgynevezett az úgynevezett jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatókra vonatkozó szabályozásokat érinti. Ezek a törvény szerint „a legalább tizenöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező” médiaszolgáltatók, vagyis a TV2, az RTL Klub és a köztévé.  A javaslat szerint maximalizálják a híradók hosszát, az új szabályozás teljesen eltörli a reggeli kötelező tájékoztatást a tévékre nézve. Több bulvártartalmat engednének közölni (a jelenlegi 20 százalék helyett 35-öt), és nagyvonalúbban kezelnék azt is, kinek hány rádiója lehet. Ráadásul korlátozott formában pornót is lehetne adni lineáris médiaszolgáltatásban. A „hagyományos tévés műsorfolyamban” pornót eddig semmilyen módon nem lehetett sugározni, a módosítás szerint már igen, de csak úgy, ha kóddal hozzáférhető, hogy a gyerekek ne tudják nézni. Módosul a közzétehető reklámok arányának számítása is: míg eddig óránként nem lehetett több a reklámidő 12 percnél, ezt a húszszázalékos arányt mostantól nem óránként, hanem sávonként reggel 6 és este 6, illetve este 6 és éjfél között kell csak átlagosan betartani. Így trükközhetnek azzal a tévék és a rádiók, hogy a számukra legfontosabb műsoridőben több percnyi reklámot adnak le, míg a kevésbé nézettebb időszakokban kevesebbet, amivel szintén kijön majd az előírt átlag.
Szerző
Témák
média