Kihalás fenyegeti a csimpánzokat

Publikálás dátuma
2019.06.06. 09:01

Fotó: Tesni Ward/Biosphoto / AFP
Egyre kisebb erdei „szigetekre” szorítja vissza a csimpánzokat az emberi terjeszkedés és a vadászat – figyelmeztettek neves primatológusok egy németországi konferencián.
A közönséges csimpánz (Pan troglodytes) mind a négy alfaját kihalás fenyegeti, leginkább a súlyosan veszélyeztetett nyugat-afrikai csimpánz egyedszáma csökken, három nemzedék alatt mintegy 80 százalékkal. A világ negyven csimpánzszakértője közös felhívást adott ki, amelyben felszólítottak az emberrel 98 százalékban egyező DNS-ű faj megmentésére.
 „Évtizedek óta tanulmányozzuk a vadon élő csimpánzközösségeket, mindannyian láttuk, ahogyan izolálódtak a csoportok. 
A csimpánzok arra kényszerültek, hogy erdei gettókban éljenek”

– írták közleményükben.

Más nagy testű emlősökkel együtt őket is leginkább az élőhelyük zsugorodása fenyegeti. Afrikában még mindig léteznek érintetlen szavannák és erdők, ám a terjeszkedő emberi települések, a bányászat, az erdőirtás és a mezőgazdaság miatt gyorsan csökken a területük. Vadásszák őket a húsuk miatt és leölik őket a termésüket védő farmerek is.
A kontinenst több mint 1,2 milliárd ember lakja, ez a szám az évszázad közepére megduplázódhat. Három csimpánzalfaj egyedszáma néhány ezer, a többségében a Kongó Demokratikus Köztársaság területén élő keleti-afrikai csimpánzoké 250 ezer körüli. A nyugat-afrikai csimpánzok Burkina Fasóból, Beninből, Gambiából és talán már Togóból is eltűntek.
Szerző
Témák
csimpánz

Kitiltották az egyszer használatos műanyagokat a debreceni állatkertből

Publikálás dátuma
2019.06.05. 17:28

Fotó: PATRICK PLEUL / AFP
A környezetvédelmi világnapon, szerdától kitiltották az egyszer használatos műanyag eszközöket a debreceni állatkertből és vidámparkból.
Az Európai Unióban 2021-től megtiltják az olyan eldobható műanyag termékek használatát, amelyek alternatív termékekkel helyettesíthetőek. A magyar állatkerteket évente összesen csaknem négymillióan keresik fel. Magyarország első természetvédelmi területén, a Nagyerdőben, az ország első vidéki állatkertje és egyetlen vidámparkja elkötelezett a természeti értékek védelmében, a környezettudatos és fenntartható megoldások alkalmazásában és a látogatókkal történő megismertetésében - írta közleményében a park igazgatója.
Ennek megfelelően már szerdától alkalmazzák a leendő EU-s szabályokat és kitiltják az egyszer használatos műanyag szívószálak, keverőpálcikák, poharak, tányérok, evőeszközök és műanyag zacskók használatát a vendéglátóhelyeikről és így csökkentik a keletkező műanyaghulladékok mennyiségét - tette hozzá Nagy Gergely Sándor, aki reményét fejezte ki, hogy példájukat más állatkertek és közgyűjtemények is követni fogják.
"Nem várunk 2021-ig, mától kitiltjuk az egyszer használatos műanyagokat!

Június 5-én ünnepeljük a Környezetvédelmi Világnapot, miközben bolygónkat csaknem elborítja a hulladék: naponta 3,5 millió tonna szemetet termelünk, amelynek jelentős része műanyag, évente 8 milliárd műanyag zacskó köt ki a szemétben csak az Európai Unió tagállamaiban. Minden másodpercben körülbelül 700 kiló műanyag kerül az óceánokba, amely súlyosan veszélyezteti az élővilágot és a táplálékláncba bekerülve közvetlen hatással van egészségünkre. Ha ezen nem változtatunk, 2050-re több műanyagdarab lesz a tengerekben, mint hal" - olvasható az intézmény Facebook-bejegyzésében.
Az állatkertben a büféket külső vállalkozók üzemeltetik, akikkel korábban módosították a szerződéseket, így kellő idő volt a felkészülésre. Mivel a vendégek bevihetnek a parkba egyszer használatos műanyag eszközöket, szelektív hulladékgyűjtő szigeteket is kialakítottak a nagyerdei állatkertben és vidámparkban - jegyezte meg az igazgató.
Szerző

Több tonna szemét úszik Kiskörénél

Publikálás dátuma
2019.06.05. 13:35

Fotó: www.ilovetiszato.hu
Több tonnányi szemet állított meg a Kiskörei Vízlépcső duzzasztógátja. A hulladék összetétele vegyes: a fa és nád mellett műanyag és nem lebomló termékek is vannak benne, eredete pedig nemzetközi.
Rengeteg, több tonnányi szemét akadt fent a Kiskörei Vízlépcső duzzasztógátjánál – vette észre a Qubit az I love Tisza-tó tájékoztatását. Amikor elindul az áradás, akkor a kisebb folyók, patakok mentén lerakott hulladékot a fával együtt elsodorja a víz. A vízlépcső a kis és közepes árhullámokkal érkező uszadékokat meg tudja fogni, így azok nem mennek tovább a Tiszán. Nagyobb vízmennyiségnél azonban a folyó kiszőkülése mellett a természetes fát, nádat, de műanyag és nem lebomló termékeket és kommunális hulladékot is tartalmazó szemét mennyisége is megnő.
Ennek oka a szakemberek szerint az, hogy Kárpátalján nincs olyan komoly hulladékügyi szabályozás, mint Magyarországon, így sokan a folyóba öntik azt, amire már nincs szükségük. Fejes Lőrinc, a KÖTIVIZIG kiskörei szakaszmérnöke elmondta, a hulladék nagy része nem hazai eredetű. A szelektálás során az üvegeken és a flakonokon címkéiből kiderül, nemzetközi a probléma. A válogatásnál találtak már az autógumin, PET palackon, flakonokon, strandpapucsokon, gazdátlan csónakokon, stégeken és hordókon kívül palackpostát, de kisebb lakókocsit is.
Az árhullám levonulása után a táblákat lezárják, és amikor megnyugszik a víz, megkezdődhet a szemét eltávolítása – magyarázta a szakaszmérnök. A hulladékot úszó munkagépekkel szedik ki, majd szétválogatják. 
Az, hogy mennyi szemét érkezik, az árhullámtól függ. A statisztikák szerint 2018-ban minimális szemét érkezett, de 2017-ben a több, kisebb árhullám miatt 28 tonnát gyűjtöttek össze. A legtöbb 2010-ben, a nagy árvíz idején érkezett: 675 köbméter, azaz nagyjából 62 tonnát fogott meg a vízlépcső.
Június 16-tól 28-ig tart az első Tisza-tavi PET Kupa, amelynek a célja, hogy a résztvevő csapatok Tiszafüredről indulva a lehető legtöbb szemetet szedjék össze a Tisza-tavon. Az a csapat nyer, amelyik a legnagyobb mennyiségű szemetet szedi össze a Kisköréig tartó versenyen.
Szerző
Frissítve: 2019.06.07. 13:09