Heti 20 összeszedett műanyagszemét a tandíj egy indiai iskolában

Publikálás dátuma
2019.06.06. 12:06

Fotó: Ritesh Shukla/NurPhoto / AFP
Új megközelítést alkalmaz egy észak-indiai iskola az országot elárasztó műanyaghulladék kezelésének problémájára, a diákok az otthonukban, környezetükben lévő műanyaghulladék begyűjtésével kapnak az ingyenes oktatást az intézményben.
 Az Asszám államban fekvő Diszpúr város közelében lévő iskola 110 diákjának hetente 20 darab begyűjtött műanyaghulladékot kell leadnia. „Burjánzik a műanyaghasználat Asszám államban” – magyarázta Parmita Szárma, aki New York-i férjével, Mazin Muktarral együtt dolgozta ki a programot.  
Múlt évig az oktatás teljesen tandíjmentes volt, de az iskola elhatározta a „műanyagdíj” bevezetését azok után, hogy a szülőknél süket fülekre talált a kérésük, hogy vegyenek részt a műanyag-újrahasznosítási programban – mondta Muktar az AFP francia hírügynökségnek.
„Azt mondtuk a szülőknek, küldjenek műanyagot az iskolába tandíj gyanánt, ha azt akarják, hogy ingyen oktatásban részesüljön gyermekük”

– tette hozzá.

Ráadásul a szülőknek azt is meg kellett ígérniük, hogy nem égetnek műanyaghulladékot.
A gyerekek most házról házra járnak műanyagot gyűjtve, és ez tudatosabbá tette a helyieket.
Az Environ nevű helyi környezetvédő szervezet szerint csak az egymillió lakosú Diszpúr évente 37 tonna hulladékot állít elő, hétszer többet, mint 14 éve. 
„Korábban elégettük a műanyagot, mert nem tudtuk, hogy az így keletkező gáz káros az egészségünkre és a környezetre. El is dobáltuk a szomszédba. Ez azonban soha többé nem fog előfordulni. Az iskola kezdeményezése jó lépés” – mondta az egyik gyermek anyja.
A begyűjtés után az iskola újrahasznosítja a műanyagot: a gyerekek a műanyag zacskókkal kitömik a műanyag palackokat, hogy téglát gyártsanak, amelyet felhasználnak új iskolaépületek, illemhelyek, járdák építéséhez. A diákok még fizetséget is kapnak, ami egyfajta ösztönző arra, hogy iskolába járjanak ahelyett, hogy a helyi kőbányákban dolgoznak. „Diákjaink szüleinek többsége nem engedheti meg, hogy iskoláztassa gyermekét. Kemény munka volt, de motiváltuk őket és visszahoztuk őket iskolánkba” – mondta Muktar.
Szerző

120 aligátort engedtek szabadon Kínában

Publikálás dátuma
2019.06.06. 10:30

Fotó: Matthijs Kuijpers/Biosphoto / AFP
A világ egyetlen mesterséges keltetőbázisáról a vadonba küldtek 30 hím és 90 nőstény hüllőt.
Százhúsz fogságban keltetett kínai aligátort (Alligator sinensis) engedtek vadon Kína Anhuj tartományában. A tartományi természetvédelmi hatóságok közlése szerint a kikelt 30 hímet és 90 nőstény hüllőt az anhuji Jangce Aligátorrezervátum 46 pontján engedték ki. A természetvédelmi terület dolgozói 18 aligátorra helyeztek műholdas jelkövetőt, hogy a továbbiakban is figyelemmel kísérhessék őket. A megfigyelések szerint minden aligátor jól alkalmazkodott a környezethez és túlélte a vadonba kihelyezést, néhányuk szaporodott is.
 Az anhuji Jangce Aligátorrezervátum a kínai aligátorok egyetlen mesterséges keltetőbázisa a világon. 2003 óta engednek szabadon ilyen hüllőket természetes élőhelyükön, eddig összesen 225-öt. 2018 végéig a nőstények 14 fészekbe 224 tojást raktak, 112 bébialigátor kelt ki természetes módon. A kínai aligátort 1972-ben első osztályú védelmet igénylő állatnak nyilvánították Kínában. Vadon élő egyedeinek száma 200-ra tehető.
Szerző
Témák
aligátor

Kihalás fenyegeti a csimpánzokat

Publikálás dátuma
2019.06.06. 09:01

Fotó: Tesni Ward/Biosphoto / AFP
Egyre kisebb erdei „szigetekre” szorítja vissza a csimpánzokat az emberi terjeszkedés és a vadászat – figyelmeztettek neves primatológusok egy németországi konferencián.
A közönséges csimpánz (Pan troglodytes) mind a négy alfaját kihalás fenyegeti, leginkább a súlyosan veszélyeztetett nyugat-afrikai csimpánz egyedszáma csökken, három nemzedék alatt mintegy 80 százalékkal. A világ negyven csimpánzszakértője közös felhívást adott ki, amelyben felszólítottak az emberrel 98 százalékban egyező DNS-ű faj megmentésére.
 „Évtizedek óta tanulmányozzuk a vadon élő csimpánzközösségeket, mindannyian láttuk, ahogyan izolálódtak a csoportok. 
A csimpánzok arra kényszerültek, hogy erdei gettókban éljenek”

– írták közleményükben.

Más nagy testű emlősökkel együtt őket is leginkább az élőhelyük zsugorodása fenyegeti. Afrikában még mindig léteznek érintetlen szavannák és erdők, ám a terjeszkedő emberi települések, a bányászat, az erdőirtás és a mezőgazdaság miatt gyorsan csökken a területük. Vadásszák őket a húsuk miatt és leölik őket a termésüket védő farmerek is.
A kontinenst több mint 1,2 milliárd ember lakja, ez a szám az évszázad közepére megduplázódhat. Három csimpánzalfaj egyedszáma néhány ezer, a többségében a Kongó Demokratikus Köztársaság területén élő keleti-afrikai csimpánzoké 250 ezer körüli. A nyugat-afrikai csimpánzok Burkina Fasóból, Beninből, Gambiából és talán már Togóból is eltűntek.
Szerző
Témák
csimpánz