Meglepő dolgok derültek ki az emberi energiafelhasználásról

Publikálás dátuma
2019.06.06. 16:16

Fotó: Grant Squibb/Cultura Creative / AFP
Az emberi állóképesség kulcsa, az energiafelhasználás végső határát állapították meg amerikai kutatók egy 4828 kilométeres futás, a Tour de France kerékpárverseny és más sportesemények elemzésével.
Az amerikai Duke Egyetem kutatói kimutatták, hogy csúcs az átlagos emberi szervezet úgynevezett nyugalmi anyagcseréjének két és félszerese vagy napi 4000 kalória, hosszú távon ennél nagyobb energiafelhasználás nem tartható fenn.  
Azt is megállapították, hogy a várandós nők az állóképesség bajnokai, mivel anyagcseréjük az emberi szervezet tűrőképessége közelében van

- írta a BBC.

A kutatás az Egyesült Államokat átszelő futóversennyel kezdődött, melynek résztvevői 140 nap alatt tettek meg 4828 kilométert, hogy Kaliforniából Washingtonba, a fővárosba jussanak. Hónapokon át heti hat maratoni távot (42,2 kilométer) futottak, közben a tudósok megvizsgálták, hogy reagál minderre a szervezetük. A verseny előtt és alatt megmérték a nyugalmi anyagcseréjüket, vagyis azt, hogy hány kalóriát égetnek el, amikor pihennek. Azt is megmérték, hány kalóriát használtak fel az extrém állóképességi versenyek alatt. Nagy energiafelhasználással kezdték a versenyt, amely végül a nyugalmi anyagcsere 2,5-szeresén állapodott meg - mutatták ki a Science Advances tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmány készítői.
 A csak egy maratont futók a nyugalmi anyagcseréjük 15,6-szorosát is felhasználták. A Tour de France 23 három napja alatt a kerékpárosok nyugalmi anyagcseréjük 4,9-szeresét, a 95 napos antarktiszi kerékpározáson a 3,5-szörösét bevetve versenyeztek.
"Pár napig megy a rendkívüli intenzitás, de ha annál is tovább akarunk futni vagy kerékpározni, akkor vissza kell vennünk, erre mutat a vizsgált versenyek résztvevőinek minden adata"

- mondta el a BBC-nek Herman Pontzer, a kutatás egyik résztvevője.

 A várandós nők energiafelhasználása a nyugalmi anyagcsere 2,2-szeresét is eléri, vagyis az extrém sportolók közelében van.
A tudósok szerint a nyugalmi anyagcsere 2,5-szeresének felhasználása nem annyira a szív, a tüdő vagy az izmok, inkább az emberi emésztőrendszer teljesítőképességén múlik. Azt találták, hogy a szervezet nem tud megemészteni, felszívni és feldolgozni elég kalóriát és tápanyagot ahhoz, hogy ennél nagyobb energiafelhasználást hosszú távon fenntartson. Rövidebb távokon a test égetheti, majd a pihenés alatt visszaépítheti a saját zsírját vagy izomtömegét. Extrém távú versenyeken, a kimerültség határán azonban ki kell egyensúlyozni az energiafelhasználást - írták a tudósok.
Pontzer szerint az eredmények abban is segíthetnek a sportolóknak, hogy okosan válasszák meg az iramukat.
Szerző
Frissítve: 2019.06.06. 17:02

Újraindítanák a Marson fúrás közben megrekedt robotvakondot

Publikálás dátuma
2019.06.06. 14:00

Fotó: NASA/JPL-Caltech/DLR / NASA
Új tervet dolgoznak ki a Marson fúrás közben megrekedt robotvakond újraindítására.
Első, négy órán át tartó művelete során a HP3 (Heat Flow and Physical Properties Probe) robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett és 30 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában és hónapok óta nem jut tovább. „Valószínűleg nem megfelelő a robotvakond támasztéka a környező talajban, a Mars csekélyebb gravitációjának hatása alatt” – közölte a Német Űrkutató Központ (DLR). Hozzátették, hogy egy kő is megállíthatta, de ez valószerűtlen. 
A robotvakond az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Insight-missziója keretében érkezett a vörös bolygóra novemberben és február végén kezdett fúrni a Mars talajában. A DLR a NASA-val együttműködve azt tervezi, hogy az Insight szonda robotkarjával megpróbálják felemelni a robotvakond támasztószerkezetét. Ezzel egyrészt közelebbről megvizsgálhatják a helyzetét, másrészt így a további kalapálás során közvetlenül a robotkarral is megtámaszthatnák a robotvakondot.
A hőáramlást mérő HP3 (Heat Flow and Physical Properties Probe) műszerrel végzett kutatás célja, hogy mérjék a Mars belsejéből érkező melegáramlatokat. A DLR fejlesztette berendezés „tüskéje” kalapácsszerű ütésekkel halad előre a talajban, miközben mérőszenzorokkal ellátott kábelt húz maga után. Az eredeti tervek szerint a távirányítású berendezés az űrkutatás történelmében először öt méter mélyre hatol a Mars talajában, amelynek hőmérsékletét és hővezető képességét vizsgálja.
Az adatok a Földhöz hasonlatos égitest keletkezésének és fejlődésének jobb megértéséhez járulhatnak hozzá. A HP3 a hőmérsékletet a Celsius-fok egy ezredrészének megfelelő pontossággal tudja mérni. Ebből például arra is lehet következtetni, hogyan fejlődött a vörös bolygó belseje és hogy még mindig rendelkezik-e forró, folyékony belső maggal.
Az Insight november 26-án landolt a Marson, az Elízium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében. A 360 kilogrammos robotgeológus nem mozog, leszállási helyén végzi feladatait. Az összesen 650 millió eurós (208,8 milliárd forint) misszió a tervek szerint két éven át tart.
Szerző
Témák
Mars InSight

Ötvenezernél is több műanyagrészecske jut évente a szervezetünkbe

Publikálás dátuma
2019.06.06. 09:45

Fotó: Steve Sparrow/Image Source / AFP
Évente fejenként átlagosan legalább 50 ezer műanyagrészecskét esznek meg az emberek és hasonló mennyiséget be is lélegeznek egy új tanulmány szerint.
A valós szám a szakértők szerint ennél sokkal nagyobb is lehet, mivel az ételek és italok csak kis csoportját elemezték a műanyag-fertőzöttség mértékét vizsgálva. A tudósok kutatása szerint a palackozott vizek gyakori fogyasztása drámaian megnövelik az elfogyasztott nanorészecskék mennyiségét – olvasható a The Guardian brit napilap honlapján.
A mikroműanyag megemésztésének egészségre gyakorolt hatása egyelőre ismeretlen, de vélhetően mérgező anyagok szabadulhatnak fel. Egyes részecskék olyan kicsik lehetnek, hogy behatolhatnak az emberi szövetekbe, ahol immunreakciót válthatnak ki. 
A mikroműanyag általi szennyezettséget legfőképpen a műanyag szemét elbomlása okozza, ez a világon mindenütt jelen lévő probléma. A tudósok mindenütt találnak mikroműanyagot: a levegőben, a talajban, folyókban és a világ legmélyebb óceánjainak fenekén, palackozott és csapvízben, a tenger gyümölcseiben és a sörben is. Októberben első alkalommal találtak műanyagot emberi székletmintában is, bizonyítva, hogy az emberek is beviszik a szervezetükbe a műanyagot. Az Environmental Science and Technology című szaklapban bemutatott tanulmány 26 korábbi kutatást vett alapul, amelyek a halakban, rákfélékben, cukorban, sóban, sörben, vízben és a városok levegőiben mérték a mikroműanyag részecskék mennyiségét.
 Ezt követően a tudósok az amerikai kormány táplálkozási irányvonalai alapján kalkulálták ki, hogy átlagosan mennyi mikrorészecskét fogyaszt egy személy egy évben. Becsléseik szerint a felnőttek évente átlagosan 50 ezer mikrorészecskét, a gyerekek pedig 40 ezer mikrorészecskét nyelnek le. A legtöbb étel- és italfajtát nem tesztelték, a tanulmány a kalóriabevitel 15 százalékát vizsgálta csupán. Kieran Cox, Kanadai Victoriai Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője szerint hiányosak az ismereteik. Elmondása szerint más ételek, mint a kenyér, a feldolgozott élelmiszerek, húsok, tejtermékek és zöldségek is ugyanennyi műanyagot tartalmazhatnak. 
„Nagyon valószínű, hogy hatalmas mennyiségű műanyag van ezekben. Több százezer részecske is lehet”

– mondta.

 A vízre vonatkozó adatok igen részletesek. Az palackozott víz átlagosan 22-szer több mikroműanyagot tartalmaz, mint a csapvíz. Az, aki kizárólag palackozott vizet iszik, évente akár 130 ezer műanyag részecskét juttathat így a szervezetébe, míg a csapvízből „csupán” 4000 részecskét. 
A tudósok egyelőre nem tudják, mi történik a belélegzett mikrorészecskékkel, de a most publikált tanulmány szerint „a legtöbb belélegzett részecske megemésztődik”, nem pedig kiköhögi vagy kitüsszenti az adott személy.
Szerző
Frissítve: 2019.06.06. 09:46