Pubertásnak azt az időszakot nevezik, amikor a gyermekek fizikailag és érzelmileg elkezdenek fiatal nővé és férfivá érni. Ennek pontos ideje nincs meghatározva, ám ha lányoknál 13, fiúknál 14 éves korig nem veszi kezdetét, az kivizsgálást igényel, csakúgy, mint az, ha lányoknál 8, fiúknál pedig 9 éves kor előtt jelentkezik – mondta dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont csecsemő és gyermek endokrinológusa.
Már a folyamat is gyakran aggodalommal tölti el a szülőket, de akkor különösen nagy az izgalom, ha túl korán veszik észre a jeleket. Ilyen lehet lányoknál a mellek növekedése, szőrnövekedés a hónaljban, intenzív növés, a menstruáció megjelenése, pattanások, zsíros bőr, testszag. Fiúknál a herék és a hímvessző növekedése, mélyülő hang, arc- és testszőrzet megjelenése, intenzív növés, pattanások, zsíros bőr és testszag jelezheti.
Előfordulhat, hogy a gyermek az összes jelet mutatja, de az is, hogy évekig csak egyet. Utóbbit részleges korai pubertásnak nevezik és nem árt orvoshoz fordulni, bár legtöbbször nincs szükség kezelésre. A korai serdülés egyik veszélye, hogy a csontnövekedés korábban áll meg, és az érintettek, bár kezdetben magasabbak a kortársaiknál, végül alacsonyabbak lesznek, mint amilyenek lennének. Önértékelési gondokat, depressziót is okozhat a korai pubertás, mert a gyerekek egyrészt nincsenek rá felkészülve, másrészt kirekesztve érezhetik magukat a kortársaik köréből.
A korai pubertás okainak feltárásához vizelet és vérvizsgálaton túl szükség van a kezek/csuklók röntgenképére, amellyel a csontosodás mértéke ellenőrizhető. Szükség lehet CT/MRI végzésére is. Van, hogy a korai pubertás oka rejtve marad, de leggyakrabban a hipotalamikus központok fokozott aktivizálódása, tumor, gyulladás vagy mellékvese probléma áll a hátterében. Kezelésére olyan gyógyszert szokás alkalmazni, amely gátolja a korai érést kiváltó nemi hormonok termelését - mondta dr. Tar Attila.
