Nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az „életvitelszerű közterületen tartózkodás” tilalmára vonatkozó szabályozása – közölte csütörtökön az Alkotmánybíróság (AB). A testülethez több bíró fordult panasszal még tavaly októberben, miután életbe lépett az utcán élő embereket büntető – és akár elzárással is sújtó – rendelkezés, amit az emberi méltósághoz való joggal és más alkotmányos jogokkal is ellentétesnek találtak.
Erre akkor azért volt lehetőség, mert az Alaptörvény még nem foglalta magába az „életvitelszerű közterületen tartózkodás” tilalmát. A fideszes kormánytöbbségnek köszönhetően ez megváltozott: az Alaptörvény tavalyi, hetedik módosítása már tiltja az utcán élést; így a szankciókat sem lehet alapvetően alkotmányellenesnek tekinteni. „Egy alaptörvényi tilalom megszegését, tehát egy jogellenes magatartást az Alaptörvény nem védi” – írták.
Ugyanakkor leszögezték:
– olvasható a közleményben. Vagyis csak akkor szabad büntetést kiróni, amikor valaki annak ellenére is folyamatosan az utcán él, ha egyébként valamelyik hajléktalanszállón lenne számára hely. Az AB álláspontja szerint a szabályozás azokkal szemben állapít meg szankciót, akik az erre irányuló alaptörvényi tilalom, illetve többszöri, kifejezett felhívás ellenére sem kívánnak felhagyni az életvitelszerű közterületen tartózkodással.
– írták.
A döntés egyébként nem volt egyhangú: a határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, míg Czine Ágnes, Juhász Imre, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs, Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybíró különvéleményt fűzött. Ötük szerint a szabályozás igenis alkotmányellenes.
A hajléktalanságot kriminalizáló törvénynek eddig szinte semmilyen pozitív hatása nem volt. A Menhely Alapítvány és a Február Harmadika Munkacsoport áprilisi jelentéséből kiderült: lényegében csak félelemkeltésre volt jó.
