Azonosították a Rákóczi híd közelében megtalált férfit

Publikálás dátuma
2019.06.06. 17:24

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Ő a hajóbaleset tizenhetedik dél-koreai áldozata.
A 2019. június 6-án délelőtt a Rákóczi híd környékén kiemelt holttest azonosítása megtörtént. Az eddig eltűntként keresett férfi a 2019. május 29-én történt hajóbaleset tizenhetedik dél-koreai áldozata - írja a police.hu.  A kutatásban részt vevők a Duna teljes déli szakaszán továbbra is keresnek még 9 dél-koreai utast és a hajó 2 fős magyar legénységét.   
Szerző
Frissítve: 2019.06.06. 17:33

AB: nem alaptörvény-ellenes a hajléktalanok büntetése

Publikálás dátuma
2019.06.06. 16:35

Fotó: Draskovics Ádám
De a szankciók alkalmazásakor „fokozott körültekintéssel” kell eljárni.
Nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az „életvitelszerű közterületen tartózkodás” tilalmára vonatkozó szabályozása – közölte csütörtökön az Alkotmánybíróság (AB). A testülethez több bíró fordult panasszal még tavaly októberben, miután életbe lépett az utcán élő embereket büntető – és akár elzárással is sújtó – rendelkezés, amit az emberi méltósághoz való joggal és más alkotmányos jogokkal is ellentétesnek találtak. 
Az AB elutasította a bírói indítványokat – annak ellenére is, hogy 2012-ben már megsemmisítettek egy hasonló szabálysértési tényállást.

Erre akkor azért volt lehetőség, mert az Alaptörvény még nem foglalta magába az „életvitelszerű közterületen tartózkodás” tilalmát. A fideszes kormánytöbbségnek köszönhetően ez megváltozott: az Alaptörvény tavalyi, hetedik módosítása már tiltja az utcán élést; így a szankciókat sem lehet alapvetően alkotmányellenesnek tekinteni. „Egy alaptörvényi tilalom megszegését, tehát egy jogellenes magatartást az Alaptörvény nem védi” – írták. Ugyanakkor leszögezték:
az államnak a szankció alkalmazásakor „fokozott körültekintéssel” kell eljárnia. „Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként kimondta, hogy a támadott szabálysértési szankció csak akkor alkalmazható, ha a hajléktalan személy ellátórendszerben való elhelyezése a cselekmény elkövetésekor igazolhatóan biztosított volt”

– olvasható a közleményben. Vagyis csak akkor szabad büntetést kiróni, amikor valaki annak ellenére is folyamatosan az utcán él, ha egyébként valamelyik hajléktalanszállón lenne számára hely.  Az AB álláspontja szerint a szabályozás azokkal szemben állapít meg szankciót, akik az erre irányuló alaptörvényi tilalom, illetve többszöri, kifejezett felhívás ellenére sem kívánnak felhagyni az életvitelszerű közterületen tartózkodással.
„A támadott tényállás tehát nem egy állapotot (a hajléktalan létet) szankcionálja, hanem az együttműködési kötelezettség megsértéséhez fűz jogkövetkezményt”

– írták. A döntés egyébként nem volt egyhangú: a határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, míg Czine Ágnes, Juhász Imre, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs, Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybíró különvéleményt fűzött. Ötük szerint a szabályozás igenis alkotmányellenes. A hajléktalanságot kriminalizáló törvénynek eddig szinte semmilyen pozitív hatása nem volt. A Menhely Alapítvány és a Február Harmadika Munkacsoport áprilisi jelentéséből kiderült: lényegében csak félelemkeltésre volt jó.
A korábbi évekhez képest nem nőtt számottevően a menedékhelyeket, szállókat igénybe vevő hajléktalanok száma, de egyre több lett a rejtőzködő és a közhangulat is érezhetően romlott: a hajléktalan embereket egyre több erőszak éri.

Jogvédők: embertelen döntés született

Bár öt alkotmánybíró különvéleménye szerint a szabályozás alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság szerint a hajléktalan emberek kriminalizálása és börtönbe zárása nem ütközik az Alaptörvénybe. A civil jogvédőkből álló Szabálysértési Munkacsoport álláspontja szerint a többségi döntés elfogadhatatlan. Valójában a törvény a gyakorlatban alkalmazhatatlan - az ellátórendszer a jelenlegi kapacitás mellett nem képes befogadni a közterületen élő hajléktalan tömegeket – reagált a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Úgy vélik, embertelen alkotmánybírósági döntés született a hajléktalan emberek elzárásáról. 

Szerző
Témák
hajléktalan

Több forgatókönyv van a Hableány kiemelésére

Publikálás dátuma
2019.06.06. 16:08
Jasenszky Nándor a TEK társadalmi kapcsolatokért felelős osztályának vezetője sajtótájékoztatót tart a Hableány sétahajó kiemelé
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
B és C verziók is vannak a múlt hét szerdán hullámsírba süllyedt Hableány kiemelésére – derült ki a nemzetközi kutatómunkát irányító Terrorelhárítási Központ (TEK) csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján.
Újságírói érdeklődésre Jasenszky Nándor, a TEK társadalmi kapcsolatok osztályvezetője úgy nyilatkozott: egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy helyben, a Margit híd lábánál emelik uszályra a múlt szerdán hullámsírba süllyedt Hableányt vagy a vízszín közelébe emelik a hajóroncsot és ott vizsgálják át a még fedélzeten lévő holttestek után, majd odébb vontatják a vízen és máshol történik a hajótest kiemelése. Ez attól függ, hogy a mederfenékről elemelt hajótest majd hogy viselkedik az áramlásban. Ahogy az is kérdéses, hogy mikorra kezdődhet a tényleges kiemelés. Korábban Pintér Sándor belügyminiszter még úgy vélte: már csütörtökre megérkezhet a Margit hídhoz a hajóroncs kiemelésére alkalmas Clark Ádám nagydaru. A szerdán a hajó kiemelésére Komáromból Újpestre érkezett Clark Ádám kapitánya úgy látta: a jelenlegi 450 centis vízszinthez képest 420-as szintre kellene ahhoz apadnia a folyónak, hogy a darut biztonságosan a Margit híd közelébe lavírozzák. Azonban ez egyelőre nem történt meg, ellenkezőleg, a folyó csütörtökön kismértékben még áradt is. Jasenszky Nándor az atv.hu kérdésére most óvatosabban fogalmazott, mondván: több verzió van, hogy mely vízállás alatt tud a Clark Ádám nagydaru biztonságosan lejönni. Szerinte a munkálatokban részt vevő szakemberek pillanatnyilag úgy gondolják, hogy mire a mélyben a búvárok kialakítják a Hableány testén azokat a rögzítési pontokat, amelyek segítségével ki tudják emelni a hajót, addigra a nagydaru is a helyszínre érkezhet. Jasenszky Nándor hangsúlyozta: azok a munkálatok, amelyek nem kiszolgáltatottak a vízállásnak, azok az előre eltervezett ütemben haladnak. Jelenleg a kiemelés előkészítését célzó merülések zajlanak a hajó körül. Természetesen, amennyiben a munkálatok során újabb holttestre akadnak, úgy előbb azt hozzák fel a mélyből és csak utána folytatják a munkát.
A Margit híd lábánál kialakítottak egy pontont kotrógéppel és két fenékre leeresztett cölöppel. Ehhez a hajóosztaghoz rögzítették a roncsot, hogy az később ne tudjon a fenéken elmozdulni. A munkálatokat több órára hátráltatta, hogy a ponton és a roncs között kifeszült drótkötélbe beleakadt az elmúlt pár nap legnagyobb uszadékfája. Jelenleg a búvárok hevedereket húznak át a Hableány teste alatt, hogy Clark Ádám nagydaru érkezésekor csak rá lehessen akasztani a roncsot a darura. Már a területen van egy másik uszály is, amelyre a kiemelés után elhelyezik a Hableány roncsát. Kérdésünkre Jasenszky Nándor elmondta: a koreai fél korábban valóban felvetette, hogy hálóval kellene körbevenni a mélyben lévő hajótestet. Ez azt a célt szolgálta volna, hogy megakadályozzák, hogy a kiemelésnél az erős áramlás kisodorjon onnan holttesteket. A TEK is megvizsgálta ezt a kérdést, de inkább amellett döntöttek, hogy fémlemezekkel zárják le az ablakokat. Szerinte a hálós megoldást azért vetették el, mivel az rendkívül balesetveszélyes lett volna a lent dolgozó búvárok számára.
Frissítve: 2019.06.06. 16:12