Légy a tejben: hiába a kincstári optimizmus, továbbra is súlyos gondokkal küzd a tejágazat

Publikálás dátuma
2019.06.06. 18:00

Fotó: PHILIPP SCHULZE / AFP
Ezekről azonban kevés szó esett a Tej világnapján rendezett eseményen.
A kormányzati kincstári optimizmussal szemben a hazai tejágazat a kétségtelen eredmények ellenére, továbbra is súlyos gondokkal küzd. Ezekről azonban kevés szó esett a Tej világnapján rendezett eseményen.   A magyar mezőgazdaság egyik húzóágazata, „nehézipara” a tejtermelés, amelynek értéke 2017-hez évhez képest tavaly 1 százalékkal, 185,5 milliárd forintra nőtt, a tejfeldolgozás pedig a tavalyi majd’ 300 milliárdos termelési értékével az élelmiszeripari termelés 11 százalékát adta – ismertette Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön, a tej világnapja alkalmából tartott rendezvényen. Ágazati szakemberek szerint ez jól becsomagolt, kincstári optimizmust sugárzó bejelentés lefordítva azt jelenti, hogy a szektor teljesítménye gyakorlatilag stagnált. Az államtitkár elmondta, hogy az állatállomány az elmúlt 8 évben 30 százalékkal nőtt, mára a tehénállomány mintegy 403 ezer egyedet számlál. Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint viszont az állomány az utóbbi években inkább stagnál. A szakember idén sem vár érdemi változást. A tejhozamot illetően az ország az elsők között van az Európai Unióban (EU), a hozam 2012-2018 között 10 százalékkal nőtt. Igaz, a tejtermeléssel is foglalkozó államtitkár elismerte, a beltartalmat illetően már korántsem ilyen kedvező a helyezésünk. A különbség oka elsősorban a takarmányozás, vagyis az elmúlt időszak kétségtelen fejlesztései ellenére a hazai tejtermelés, legalábbis ami a minőséget illeti, még mindig versenyképességi gondokkal küzd. A termelés várhatóan idén is valamivel meghaladja az 1,5 milliárd litert, de érdemi növekedésre itt sem nem számítanak a szakemberek. Az ágazat az elmúlt években kiemelt kormányzati segítséget kapott. Az uniós támogatás mellett – amelyek összege 2018-ban 21,2 milliárd forintot tett ki -, hazai forrásból 15,5 milliárd forint jutott a gazdáknak – közölte Farkas Sándor.
Tejtermelők demonstrációja az olcsó külföldi tej ellen
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A szakpolitikus a friss tej 2017-es, majd a tartós, vagy uht tej 18 százalékos áfájának 5 százalékra csökkentésével is magyarázta, hogy a nagy élelmiszerláncok polcain mára a magyar termékek vették át a vezető szerepet és ennek köszönhető a fogyasztás növekedése is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számai alapján azonban az áfacsökkentés ellenére is inkább stagnál a tejfogyasztás, sem mint növekedne. A tej önköltsége jelentősen emelkedett, s elérte literenként a 90-110 forintot. A felvásárlási ár átlagosan 97 forint volt. Jó néhány gazdaság veszteséggel zárta 2018-at, de az uniós és a nemzeti támogatásokkal a többség mérlege pozitív volt. Ahogy tavaly, úgy idén is legalább 10-15 százalékos béremelésre lesz szükség, hogy az egyre égetőbb munkaerőhiány miatt. Gyarapszik a tejgazdaságokban is a mongol, sőt indiai vendégmunkások száma, de a jelentős fluktuáció miatt ez sem pótolja a hiányzó munkáskezeket – jegyezte meg Istvánfalvi Miklós. A Népszava kérdésre az elnök elmondta, a hazai tej mintegy 80 százalékát állítják elő agrárgazdasági társaságok. Az elmúlt 3 évben a termelés növekedését a földforgalmi törvény is fékezte. Az évi alig 1 százalékos bővülés egyik oka, hogy jogi személyek, így agrárgazdasági társaságok sem juthatnak földtulajdonhoz, s a bérletek megújítása is bizonytalan, így senki nem vág bele szívesen akár sok százmilliós, milliárdos beruházásba. A bérelt területek nagysága legföljebb 1200 hektár lehet, emiatt a nagy tejtermelők, ahol akár több ezer jószágot is tartanak, nem tudják megtermelni a megfelelő mennyiségű tömegtakarmányt. Ennek ellenére voltak az ágazatban beruházások, de a terméktanács elnöke szerint sokkal nagyobb ütemre lenne szükség. A munkaerőhiány azonban nemigen hagy más utat a termelőknek, aki nem képes robotfejőgépeket és egyéb korszerű technikát alkalmazni - most úgy látszik erre a vállalkozások talán tizede lesz képes -, az nagyon nehéz helyzetbe kerül. Az élőmunka kiváltása nélkül az ágazat nem tarthat lépést a versenytársakkal. Jó példával járnak elől a tejfeldolgozók, amelyek közül több nagy cég is jelentős korszerűsítést hajtott végre az elmúlt időszakban. Legalább ennyire fontos a termelők és feldolgozók közötti hosszú távú szerződések elterjedése. Egyelőre a piaci szereplők 30 százaléka kötött biztonságot nyújtó mennyiségi, vagy árindex alapján számolt felvásárlási ármegállapodást. A terméktanács szerint a termelők a feldolgozók és a kereskedők között a hosszú távú szerződések teremthetik meg a bizalmi viszonyt.

Mert ez műanyag

Meglepő volt Farkas Sándor aggodalma a műanyag csomagoló anyagok jelentette környezetterhelés miatt. Az államtitkár szerint el kell gondolkodni azon, hogyan lehet ezeket kiváltani zöldebb anyagokkal. Úgy véli, nemcsak a tejágazat, hanem a teljes magyar élelmiszeriparra érvényes megoldást kell találni. Felvetése azért is érdekes, mert az Orbán kormány alig néhány hete utasította el a hazai zöld szervezetek javaslatát az egyszer használatos nejlonzacskók betiltásáról. Több európai, dél-amerikai ország után újabb afrikai államban, Tanzániában is szigorú büntetések mellett betiltották a műanyag bevásárló szatyrok használatát, az ilyen termékek gyártását, forgalmazását. Ezeket az első lépéseket az Orbán kormány eddig nem tett meg.   

Szerző
Frissítve: 2019.06.06. 18:04

A francia politikát okolva visszalépett a Fiat, mégsem egyesül a Renault-val

Publikálás dátuma
2019.06.06. 11:00

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
Párizs viszont úgy látja, az FCA türelmetlen volt, miközben nem volt ok a sietségre.
A Fiat Chrysler csütörtök hajnalban bejelentette, hogy visszalép a Renault-nak tett 35 milliárd dolláros egyesülési ajánlatától, és a francia autógyártóban 15 százalékos részesedéssel bíró párizsi kormányt hibáztatta azért, hogy nem jött létre a világ harmadik legnagyobb autógyártó cége. A Fiat Chrysler (FCA) május végén tette meg az ajánlatát. Különböző források szerint a Renault igazgatótanácsa szerdán már hat órája tanácskozott az egyesülésről, amikor a francia kormány is feltételesen megállapodott az FCA-val az ügyletről. Párizs azonban el akarta érni, hogy egyik szövetséges partnere, a japán Nissan – amely mindaddig tartózkodott – támogassa az egyesülést. A francia szakszervezetek ellenezték a megállapodást, a magánrészvényesek viszont támogatták. A francia kormány ekkor azt kérte, hogy halasszák el a döntést. Az FCA ezután – szerda éjfél után – adott ki közleményt arról, hogy visszalép az ajánlattól.
„Egyértelművé vált, hogy Franciaországban egyelőre nincsenek meg a politikai feltételek ahhoz, hogy egy ilyen kombináció sikeresen elinduljon”

– fogalmaztak.

Francia részről azonban úgy látják, az FCA türelmetlen volt, gyorsan nyélbe akarta ütni az ügyletet, miközben Párizs szerint nem volt ok a sietségre. Az FCA javaslata szerint a két cég részvényesei 50-50 százalékos tulajdonhányaddal rendelkeztek volna a közös vállalatban, amely a világ harmadik vezető járműgyártója lett volna a Volkswagen és a Toyota után. Az egyesülés évi 8,7 millió autót gyártott volna, piaci tőkeértéke pedig elérte volna a 37 milliárd dollárt, ebből csaknem 20 milliárd a Fiat Chrysleré lett volna. Elemzők szerint ésszerű volt az elgondolás, az iparági konszolidáció komoly költségmegtakarítással járt volna, más gyártók részéről is látni próbálkozásokat arra, hogy megosszák egymás között a fejlesztési költségeket. Az FCA korábban már tárgyalt a PSA Csoporttal, amelyben a francia kormánynak szintén van részesedése.
Szerző

Rendőrségi fellépést sürgetnek az illegális hulladékégetés ellen

Publikálás dátuma
2019.06.06. 09:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Levegő Munkacsoporthoz a Rózsadombról és Pesthidegkútról is gyakran érkeznek bejelentések szemét-, festettablakkeret-, bútorlap- és olajosrongy-égetésről.
A rendőrségnek aktívabb szerepet kellene játszania az illegális égetések elleni küzdelemben – vélekedett a Levegő Munkacsoport képviselője az Országos Rendőr-Főkapitányság dunakeszi kiképző- és oktatóközpontjának környezetvédelmi szakterületi továbbképzésén. A rendőrség által szervezett eseményen bemutatták az illegális égetések megelőzésével, illetve a jogellenes tevékenységek elleni fellépéssel kapcsolatos rendőrségi feladatokat. Napjaink legjelentősebb környezet-egészségügyi problémája a levegő részecskeszennyezettsége, aminek első számú okozója - az ország nagy részén - a háztartási tüzelés. Ezen belül is különösen veszélyes és káros az illegális anyagok igen gyakori égetése. Sokan azt gondolják, hogy akik szemetet, festett ablakkeretet, bútorlapot, olajos rongyot éget, nem engedheti meg magának a tiszta tüzelőanyagok beszerzését. Ez azonban csak részben igaz. A Levegő Munkacsoport tanácsadó irodájához ugyanis a Rózsadombról és Pesthidegkútról is gyakran érkeznek panaszok. A fő tehát szerintük inkább az ismerethiány és a nemtörődömség. Emiatt az elengedhetetlen szociális és lakhatási intézkedésekkel együtt szükséges a szemléletformálás és a szigorú hatósági fellépés is. A rendőrség mindkettőben szerepet játszik, akik részéről a civil szervezet a közlekedésbiztonsághoz hasonló, illegális égetés elleni kampányokat is sürget. Szintén hatékonynak tartanák, ha egy-egy ilyen esetben az elkövetőt a rendőrjárőr felkeresné, tájékoztatná a tevékenység káros hatásairól és figyelmeztetné a jogellenességére. Ha a szép szó nem segít, a rendőrség hatékonyan tudná segíteni a járási hivatalok munkáját a levegőtisztasági eljárásokat, a helyszíni szemlét, a bejutást és a jegyzőkönyvezést. Súlyosabb esetben akár nyomozás is indulhat a hulladékgazdálkodási rend megsértése gyanújával. Ha az ilyen ügyek nyilvánosságot kapnának, az másokat is eltántoríthatna az illegális égetéstől. A bizonyítás ugyanakkor nem könnyű: az eljárás során azt kell – kétséget kizáró módon – feltárni, hogy pontosan ki, mit, mikor és hogyan égetett. Ez mégis megéri, hisz az illegális égetés rendkívül káros az egészségre és így az egész társadalomra – állapítja meg a Levegő Munkacsoport.
Szerző