2013 óta kísérik figyelemmel 350 idősebb hajléktalan életét a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i campusának (UCSF) kutatói, hogy megállapítsák, miért öregszenek a megszokottnál gyorsabban. A megfigyelt csoport átlagéletkora 57 év, tagjai között gyakori a stroke, az elesés, a látáskárosodás és az inkontinencia, pedig ezek a problémák általában a hetvenes-nyolcvanas éveikben járó amerikaiakra jellemzők – írja a Nature alapján a Qubit.
Kaliforniában 130 ezer hajléktalan 70 százalékát „unsheltered”-ként tartják számon – ők az éjszakákat az utcán töltik, míg ez az arány New York államban mindössze 5 százalék. A San Francisco-öböl környékén, ahol a Szilícium-völgy is található, körülbelül 28 200 hajléktalan él.
Az évtizedek óta ismert tény, hogy a hajléktalanok között gyakoribbak a fizikai és mentális betegségek, de ennek okait korábban nem igazán vizsgálták szisztematikus kutatásokkal. A 2013-ban indított projektben vizsgált 350 hajléktalan közül 42-en már meghaltak, legtöbben rákban, szívrohamban vagy cukorbetegség miatt. A kutatás következő fázisában azt vizsgálják majd, hogy a hajléktalanná válással járó hirtelen stressz hogyan alakíthatja ki vagy súlyosbíthatja a betegségeket – a projektben sok olyan ember részt vesz, aki 50 éves kora után vált hajléktalanná. Az eddigi eredmények szerint a vizsgált hajléktalanok közel fele az extrém magányosság jeleit mutatja, ami a rák és más betegségek alakulására is negatív hatással lehet, illetve az alanyok negyedénél szellemi fogyatékosságot fedeztek fel, ami a 70 év feletti amerikai lakosság körben kevesebb mint 10 százalékos arányban fordul elő.
A Kaliforniai Egyetem neurológusaként dolgozó Serggio Lanata 2013-ban, amikor San Franciscóba költözött, szembesült azzal, hogy a városban tömegesen élő idősebb hajléktalanok viselkedése hasonlít azokéra, akiket demenciával kezelt. Olyan kutatásra készül, amely során hajléktalan felnőttekben vizsgálja majd az Alzheimer-kór és más degeneratív agyi betegségek korai jeleit, és hogy azok kialakulása hogyan függ össze a hajléktalan léttel. A júniusban kezdődő kutatási projektje 20 felnőtt hajléktalan megfigyelésére épül. A résztvevőkön neurológiai vizsgálatokat hajtanak végre, elsősorban a homloklebenyben és a halántéklebenyben okozott károkat vizsgálva, amelyek viselkedésbeli változásokat okozhatnak. Lanata szerint az utcán élő emberek számos olyan kockázatnak vannak kitéve, amelyek hozzájárulhatnak a különböző neurológiai betegségek kialakulásához – ilyen például az alváshiány, a szennyezett levegő belélegzése, a cukorbetegség kezelésének elhanyagolása, a magas vérnyomás vagy a túlzott alkoholfogyasztás.
