Gyorsabban öregszenek a hajléktalanok

Publikálás dátuma
2019.06.10. 10:10

Fotó: FREDERIC J. BROWN / AFP
A hetven-nyolcvan éves korban kialakuló betegségek is sokkal korábban jelentkeznek az utcán élő embereknél – derítette ki egy amerikai kutatás, amelynek következő lépésében a neurológiai következményeket vizsgálják.
2013 óta kísérik figyelemmel 350 idősebb hajléktalan életét a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i campusának (UCSF) kutatói, hogy megállapítsák, miért öregszenek a megszokottnál gyorsabban. A megfigyelt csoport átlagéletkora 57 év, tagjai között gyakori a stroke, az elesés, a látáskárosodás és az inkontinencia, pedig ezek a problémák általában a hetvenes-nyolcvanas éveikben járó amerikaiakra jellemzők – írja a Nature alapján a Qubit
Kaliforniában 130 ezer hajléktalan 70 százalékát „unsheltered”-ként tartják számon – ők az éjszakákat az utcán töltik, míg ez az arány New York államban mindössze 5 százalék. A San Francisco-öböl környékén, ahol a Szilícium-völgy is található, körülbelül 28 200 hajléktalan él.
Az évtizedek óta ismert tény, hogy a hajléktalanok között gyakoribbak a fizikai és mentális betegségek, de ennek okait korábban nem igazán vizsgálták szisztematikus kutatásokkal. A 2013-ban indított projektben vizsgált 350 hajléktalan közül 42-en már meghaltak, legtöbben rákban, szívrohamban vagy cukorbetegség miatt. A kutatás következő fázisában azt vizsgálják majd, hogy a hajléktalanná válással járó hirtelen stressz hogyan alakíthatja ki vagy súlyosbíthatja a betegségeket – a projektben sok olyan ember részt vesz, aki 50 éves kora után vált hajléktalanná. Az eddigi eredmények szerint a vizsgált hajléktalanok közel fele az extrém magányosság jeleit mutatja, ami a rák és más betegségek alakulására is negatív hatással lehet, illetve az alanyok negyedénél szellemi fogyatékosságot fedeztek fel, ami a 70 év feletti amerikai lakosság körben kevesebb mint 10 százalékos arányban fordul elő.
A Kaliforniai Egyetem neurológusaként dolgozó Serggio Lanata 2013-ban, amikor San Franciscóba költözött, szembesült azzal, hogy a városban tömegesen élő idősebb hajléktalanok viselkedése hasonlít azokéra, akiket demenciával kezelt. Olyan kutatásra készül, amely során hajléktalan felnőttekben vizsgálja majd az Alzheimer-kór és más degeneratív agyi betegségek korai jeleit, és hogy azok kialakulása hogyan függ össze a hajléktalan léttel. A júniusban kezdődő kutatási projektje 20 felnőtt hajléktalan megfigyelésére épül. A résztvevőkön neurológiai vizsgálatokat hajtanak végre, elsősorban a homloklebenyben és a halántéklebenyben okozott károkat vizsgálva, amelyek viselkedésbeli változásokat okozhatnak. Lanata szerint az utcán élő emberek számos olyan kockázatnak vannak kitéve, amelyek hozzájárulhatnak a különböző neurológiai betegségek kialakulásához – ilyen például az alváshiány, a szennyezett levegő belélegzése, a cukorbetegség kezelésének elhanyagolása, a magas vérnyomás vagy a túlzott alkoholfogyasztás.
Szerző

Villámárvizek kezelésére készült magyar mobilalkalmazás

Publikálás dátuma
2019.06.08. 11:45

Fotó: Népszava
Az applikációt elsősorban az önkormányzatok felelős szakemberei tudják használni.
Villámárvizek elleni védekezést segítő okostelefon-alkalmazást fejlesztett ki a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) a Technokrats Kft. közreműködésével – tájékoztatta a vízügyi igazgatóság az MTI-t. Az egyelőre 106 település csatornahálózatának adatait tartalmazó mobilalkalmazást az Európai Unió támogatásával, a Rainman elnevezésű interregionális együttműködési operatív program keretében hozták létre. A tájékoztatás szerint a Rainman projekt célja, hogy a különböző adottságú területekre olyan egységes stratégia készüljön, amely segíti a heves esőzések miatti károk megelőzését vagy azok mértékének minimalizálását. Az elmúlt években évente négy-öt alkalommal Magyarországon is megjelentek a villámárvizek – írták, hozzátéve, hogy villámárvíz idején jellemzően rövid idő alatt kis területen nagy mennyiségű víz gyűlik össze, amely általában négy-hat óra alatt levonul. Ilyenkor a föld sok esetben nem tudja elnyelni és a csatornák sem tudják elvezetni a gyorsan érkező, nagy mennyiségű csapadékot, így rendkívüli intézkedésekre van szükség a védekezésben érintett szervezetek – helyi önkormányzatok, vízügy, katasztrófavédelem – részéről. Az alkalmazást alapvetően az önkormányzatok felelős szakemberei tudják használni, akik a vízügyi igazgatóságtól kapnak jogosultságot – felhasználónevet és jelszót – ahhoz, hogy a mobiltelefonjukon vagy táblagépükön belépve lássák az egyes árvíz- és belvízvédelmi fokozatokat, továbbá térképen a teljes csatornahálózatot. A projekt keretében a Kötivizig német, osztrák, cseh, lengyel és horvát vízügyi szervezetekkel együttműködve dolgozza ki a kockázatcsökkentő stratégiákat. A projekt a Szász Állami Környezetvédelmi, Mezőgazdasági és Földtani Hivatal vezetésével valósul meg.
Szerző

Újabb bizonyítékok találtak, hogy a Hold aktívabb, mint gondoltuk

Publikálás dátuma
2019.06.08. 10:10

Fotó: JPL / NASA
Új felszínformákat fedeztek fel a Hold Mare Frigoris területén, amelyek alátámasztják, hogy a Hold felszíne aktívan változik.
A Holdon megfigyelhető óriási, mare-nak nevezett területek több milliárd évvel ezelőtt alakultak ki. Kutatók régóta feltételezték, hogy ezek a medencék halott, mozdulatlan tájak, ahol az utolsó geológiai aktivitás jóval a dinoszauruszok kora előtt befejeződött. Egy több mint 12 ezer felvételből álló felmérés során azonban felfedezték, hogy legalább egy mare terület létezik, amely épp annyira repedezik és csúszkál, mint a Hold más területei – akár még napjainkban is. Az új tanulmány is azon eredményeket erősíti, amely szerint a Hold aktívan változik - írta a Csillagászat.hu.
A NASA felvételein “ráncolt gerinceket”, ívelt dombokat és sekély árkokat találtak, amelyek a hőveszteség miatt összehúzódó Hold felszínén alakulnak ki. Az eredményeket a kutatást vezető Nathan Williams és munkatársai az Icarus tudományos folyóiratban publikálták. Korábban találtak már hasonló felszínformákat a Hold magasabb régióin, de ilyen ráncolt gerincformákat eddig nem fedeztek fel medencékben. Williams és munkatársai a Hold északi pólusához közeli Mare Frigoris, avagy Hidegség Tengere medencére fókuszáltak. A tanulmány szerint a gerincek egy része az elmúlt egymilliárd év során emelkedhetett ki, míg a többi lehet, hogy nem idősebb 40 millió évnél. Ez geológiai időskálán nézve viszonylag újnak számít – korábbi vizsgálatok úgy becsülték, hogy a medencék körülbelül 1,2 milliárd éve megálltak az összehúzódásban.
Ahogy a Földön, a Holdon is zajlanak tektonikus folyamatok, amelyek hegyeket emelnek, földterületeket szakítanak szét és rengéseket váltanak ki. A Holdon a tektonikai folyamatokat a 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásából visszamaradt hő lassú elvesztése okozza. Ahogyan a Hold hűl, a belseje összezsugorodik, így megrepesztve a felszínét, jellegzetes formákat kialakítva – mint például a kutatás során is talált gerinceket.
A Mare Frigoris területen különösen látványos ezeknek a hatása. Több mint 12 ezer felvételt végignézve több ezer így keletkezett formát találtak. Ahogyan a mare alatti terület elmozdul, ráncolt hegygerinceket nyom fel, amelyek több kilométeren keresztül kígyóznak a Hold felszínén. A leghosszabbak körülbelül 400 km-esek és 333 méter magasra emelkednek ki. A geológusok egy másik gyakori holdi forma, a becsapódási kráterek segítségével meg tudják becsülni a korukat is. Minél hosszabb ideig van kitéve egy felület a meteoritoknak, annál több törmelékanyag dobódik ki a becsapódások során, mely betemeti a közeli felszínt, így megváltoztatva a tájat.
Minél idősebb egy kráter, annál több törmelék gyűlik benne össze. Minél kisebbek, annál kevesebb idő kell, hogy megteljenek. Egy focipálya méreténél kisebb kráter például körülbelül 1 milliárd év alatt a pereméig megtelik. Az LROC felvételein éles tektonikus formákat találtak, mint a ráncolt gerinceket, melyek kicsi, betemetetlen kráterek után, olykor ezeket is keresztezve jöttek létre. Ebből következtettek a tanulmány kutatói arra, hogy a gerincek az elmúlt 1 milliárd év során alakulhattak ki, ezzel újabb bizonyítékot adva arra, hogy a Hold aktívabb, mint korábban gondoltuk.
Szerző
Témák
Hold NASA