Azért kell az orvos által felírt antibiotikum-kúrát végigcsinálni, mert ha abbahagyjuk, a baktériumok alkalmazkodhatnak az aktuális szinthez és ellenállóvá válnak. Ugyanez történik a vizek alacsony szintű antibiotikumos terhelése esetén is. Ha a koncentráció bizonyos határérték alatt is marad, az hozzájárul a rezisztens baktériumok kialakulásához. A klasszikus vízszűrési rendszerekkel a folyókban lévő gyógyszereket, hormonokat nem tudjuk teljesen kiszűrni. A természetes szűrés: a víztározóknál lévő élővilág a káros anyagok egy részét le tudja bontani, de egyelőre nem tudjuk, hogyan lehetne a vizeket teljesen megszabadítani a vegyi anyagoktól – mondta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország regionális agrárkampány-felelőse a Népszavának azt követően, hogy a múlt héten nyilvánosságra hozták a Yorki Egyetem kutatási eredményét, amely szerint a folyók világszerte antibiotikummal szennyezettek, Európában a Duna állapota a legrosszabb: az Ausztriában vett minta hétféle antibiotikumot tartalmazott, a koncentráció a biztonságos szint négyszerese volt. A WWF szakembere az M1-en azt mondta, a Duna antibiotikum-szennyezettsége nem jelent komoly fenyegetést a lakosságra, például a folyóban fürdőzőkre.
A Magyar Víziközmű Szövetség közleménye szerint a a technika fejlődésének köszönhetően a műszerek már a nullától alig „különböző” mennyiségek kimutatására is képesek, így kis túlzással már „néhány” molekula, így a környezeti elemekben évtizedek óta jelenlévő nanoszennyezők is látszanak. Mint írták, egymillió liter, vagyis ezer köbméter vizet kellene elfogyasztanunk, hogy egy gyógyszerpasztillányi hatóanyag kerüljön a szervezetünkbe. Viszont napi 2 liter, szermaradványokat tartalmazó ivóvíz elfogyasztása esetén a folyamat ötmillió napig, azaz közel 14 ezer évig tartana. Ezért a például fejfájásra bevett, akár napi több fájdalomcsillapító több szennyeződést juttat az emberi szervezetbe, mint a csapvíz. Ráadásul Magyarországon a szolgáltatott ivóvíz 96 százalékban felszín alatti vizekből származik, így nincs közvetlen veszély.
„Szinte minden tele van”
A Greenpeace Magyarország szakértője szerint nem ilyen megnyugtató a helyzet. Különböző mértékben ugyan, de Európa összes folyója nemcsak antibiotikumokkal, de más vegyi anyagokkal is szennyezett. Ennek legfőbb oka az agyonvegyszerezett mezőgazdaság. Az antibiotikum-szennyeződések jó részéért pedig az állattenyésztés a felelős – emelte ki dr. Rodics Katalin.
A vizek azzal a glifozát nevű gyomirtó szerrel is tele vannak, amelyet az Egészségügyi Világszervezet, a WHO már három éve a nagy valószínűséggel emberben is rákkeltő anyagok listájára is feltett. Németországban végzett felmérések szerint nemcsak a vizek, de még a sörök is tartalmazzák ezt a szert, és az emberek 75 százalékának a vizeletében is megtalálható.
A szakember elmondta, nagy harc folyik Európában, hogy sikerüljön betiltani, de Magyarországon az agrárminiszter épp az ellenkezőjéért lobbizik, ezzel pedig az élővilág és a magyar emberek egészsége ellen dolgozik.
A folyókba kerülő antibiotikum származhat az emberek orvoslásából, de az elmúlt tíz évben nagyobb mennyiséget tett ki a nagyüzemi állattartásból eredő szennyeződés. Korábban azt gondolhattuk, hogy a gyógyszereket a betegségek megelőzésére használják, de kiderült, ma már elsősorban az állatok növekedésének gyorsítására. A WHO tavalyelőtt figyelmeztette a nagyüzemi állattartókat: hagyják abba az állatok „felpumpálását”, mert már szinte az összes ismert antibiotikumnak ellenálló, úgynevezett multirezisztens baktériumok alakultak ki, ami egy világméretű, komoly járvánnyal felérő állapotot eredményezett. Lassan nem lesz olyan szer, amivel gyógyítani lehet például egy tüdőgyulladást, mert a baktériumok alkalmazkodtak hozzájuk. A felszólítás ellenére nem történt változás – jegyezte meg a Greenpeace Magyarország szakértője.
Magyarországon tavaly látott napvilágot egy 2015-ös felmérés, amelyben azt is megnézték, mennyi állategészségügyi antibiotikumot adtak el Európában, és országonként hány kiló állati terméket állítottak elő, ennek alapján kiszámították, hogy hány milligramm antibiotikum jut egy kiló húsra. Magyarország a lista alján áll, csak Bulgária van mögöttünk. Egy kiló hús előállítására nálunk 1,21 milligramm antibiotikum jut. Ez az óriási mennyiségű szer pedig nemcsak a vizekbe és a mezőgazdasági területekre, hanem az emberi szervezetbe kerül, ugyanúgy mint a multirezisztens baktériumok.
Európában szerencsére tilos, de az Egyesült Államokban a növekedés gyorsítása és a tejtermelés fokozása érdekében még hormonnal is kezelik az állatokat. Ezért sokan, többek között a Greenpeace is, harcolt az újabb amerikai-európai kereskedelmi megállapodás ellen, mert annak értelmében az állatjóléti és egészségügyi szempontból is jóval gyengébb amerikai szabályozást kellett volna az emberek egészségét jobban biztosító uniós szabályozással összehangolni, és így fennállt a veszélye, hogy gyengítené az európait – mondta dr. Rodics Katalin.
A fejlett országokban évről évre nő a hús- és tejtermékfogyasztás, az Egészségügyi Világszervezet már több éve kutatások alapján közzétette azt a véleményét, hogy Európában 70 százalékkal több állati fehérjét eszünk, mint amennyire az egészségünk érdekében szükség lenne. Ez is a magyarázata annak, hogy gyorsan terjed a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek. Nem az a cél, hogy mindenki vegetáriánus legyen, de legalább heti két-három húsmentes nap beiktatása célszerű lenne a klíma, az élővilág és az egészségünk érdekében is – tette hozzá a szakember.
