Greenpeace: kevés is sok a vizekben lévő antibiotikumból

Publikálás dátuma
2019.06.09. 13:13

Fotó: Andreas Lepsi/APA-PictureDesk / AFP
Akkor is veszélyes a vizekben lévő, az emberek gyógyítása mellett jórészt a nagyüzemi állattartásból származó antibiotikum, ha a koncentrációja nem éri el a határértéket. A kialakuló multirezisztens baktériumok már most világméretű, komoly járvánnyal felérő állapotot eredményeztek.
Azért kell az orvos által felírt antibiotikum-kúrát végigcsinálni, mert ha abbahagyjuk, a baktériumok alkalmazkodhatnak az aktuális szinthez és ellenállóvá válnak. Ugyanez történik a vizek alacsony szintű antibiotikumos terhelése esetén is. Ha a koncentráció bizonyos határérték alatt is marad, az hozzájárul a rezisztens baktériumok kialakulásához. A klasszikus vízszűrési rendszerekkel a folyókban lévő gyógyszereket, hormonokat nem tudjuk teljesen kiszűrni. A természetes szűrés: a víztározóknál lévő élővilág a káros anyagok egy részét le tudja bontani, de egyelőre nem tudjuk, hogyan lehetne a vizeket teljesen megszabadítani a vegyi anyagoktól – mondta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország regionális agrárkampány-felelőse a Népszavának azt követően, hogy a múlt héten nyilvánosságra hozták a Yorki Egyetem kutatási eredményét, amely szerint a folyók világszerte antibiotikummal szennyezettek, Európában a Duna állapota a legrosszabb: az Ausztriában vett minta hétféle antibiotikumot tartalmazott, a koncentráció a biztonságos szint négyszerese volt. A WWF szakembere az M1-en azt mondta, a Duna antibiotikum-szennyezettsége nem jelent komoly fenyegetést a lakosságra, például a folyóban fürdőzőkre. 
A Magyar Víziközmű Szövetség közleménye szerint a a technika fejlődésének köszönhetően a műszerek már a nullától alig „különböző” mennyiségek kimutatására is képesek, így kis túlzással már „néhány” molekula, így a környezeti elemekben évtizedek óta jelenlévő nanoszennyezők is látszanak. Mint írták, egymillió liter, vagyis ezer köbméter vizet kellene elfogyasztanunk, hogy egy gyógyszerpasztillányi hatóanyag kerüljön a szervezetünkbe. Viszont napi 2 liter, szermaradványokat tartalmazó ivóvíz elfogyasztása esetén a folyamat ötmillió napig, azaz közel 14 ezer évig tartana. Ezért a például fejfájásra bevett, akár napi több fájdalomcsillapító több szennyeződést juttat az emberi szervezetbe, mint a csapvíz. Ráadásul Magyarországon a szolgáltatott ivóvíz 96 százalékban felszín alatti vizekből származik, így nincs közvetlen veszély. 

„Szinte minden tele van”

A Greenpeace Magyarország szakértője szerint nem ilyen megnyugtató a helyzet. Különböző mértékben ugyan, de Európa összes folyója nemcsak antibiotikumokkal, de más vegyi anyagokkal is szennyezett. Ennek legfőbb oka az agyonvegyszerezett mezőgazdaság. Az antibiotikum-szennyeződések jó részéért pedig az állattenyésztés a felelős – emelte ki dr. Rodics Katalin. 
A vizek azzal a glifozát nevű gyomirtó szerrel is tele vannak, amelyet az Egészségügyi Világszervezet, a WHO már három éve a nagy valószínűséggel emberben is rákkeltő anyagok listájára is feltett. Németországban végzett felmérések szerint nemcsak a vizek, de még a sörök is tartalmazzák ezt a szert, és az emberek 75 százalékának a vizeletében is megtalálható.  
„Sajnos szinte már mindent beszennyeztünk ezzel a méreggel, sokféle, napjainkban általánosan használt gyomirtó szernek ez a hatóanyaga”

– tette hozzá a szakember.

A szakember elmondta, nagy harc folyik Európában, hogy sikerüljön betiltani, de Magyarországon az agrárminiszter épp az ellenkezőjéért lobbizik, ezzel pedig az élővilág és a magyar emberek egészsége ellen dolgozik. 
A folyókba kerülő antibiotikum származhat az emberek orvoslásából, de az elmúlt tíz évben nagyobb mennyiséget tett ki a nagyüzemi állattartásból eredő szennyeződés. Korábban azt gondolhattuk, hogy a gyógyszereket a betegségek megelőzésére használják, de kiderült, ma már elsősorban az állatok növekedésének gyorsítására. A WHO tavalyelőtt figyelmeztette a nagyüzemi állattartókat: hagyják abba az állatok „felpumpálását”, mert már szinte az összes ismert antibiotikumnak ellenálló, úgynevezett multirezisztens baktériumok alakultak ki, ami egy világméretű, komoly járvánnyal felérő állapotot eredményezett. Lassan nem lesz olyan szer, amivel gyógyítani lehet például egy tüdőgyulladást, mert a baktériumok alkalmazkodtak hozzájuk. A felszólítás ellenére nem történt változás – jegyezte meg a Greenpeace Magyarország szakértője. 

Vészesen terjednek a szuperbaktériumok

Az ENSZ múlt hónapban kiadott figyelmeztetése szerint a rezisztens baktériumok terjedésének 2050-re 10 millió áldozata lehet.

Magyarországon tavaly látott napvilágot egy 2015-ös felmérés, amelyben azt is megnézték, mennyi állategészségügyi antibiotikumot adtak el Európában, és országonként hány kiló állati terméket állítottak elő, ennek alapján kiszámították, hogy hány milligramm antibiotikum jut egy kiló húsra. Magyarország a lista alján áll, csak Bulgária van mögöttünk. Egy kiló hús előállítására nálunk 1,21 milligramm antibiotikum jut. Ez az óriási mennyiségű szer pedig nemcsak a vizekbe és a mezőgazdasági területekre, hanem az emberi szervezetbe kerül, ugyanúgy mint a multirezisztens baktériumok.  
„Sürgős lenne megnézni, hogy ezeken kívül milyen egyéb gyógyszerek vannak a nagyüzemi állattartásból származó húsokban”

– hangsúlyozta a szakember.

Európában szerencsére tilos, de az Egyesült Államokban a növekedés gyorsítása és a tejtermelés fokozása érdekében még hormonnal is kezelik az állatokat. Ezért sokan, többek között a Greenpeace is, harcolt az újabb amerikai-európai kereskedelmi megállapodás ellen, mert annak értelmében az állatjóléti és egészségügyi szempontból is jóval gyengébb amerikai szabályozást kellett volna az emberek egészségét jobban biztosító uniós szabályozással összehangolni, és így fennállt a veszélye, hogy gyengítené az európait – mondta dr. Rodics Katalin. 
A fejlett országokban évről évre nő a hús- és tejtermékfogyasztás, az Egészségügyi Világszervezet már több éve kutatások alapján közzétette azt a véleményét, hogy Európában 70 százalékkal több állati fehérjét eszünk, mint amennyire az egészségünk érdekében szükség lenne. Ez is a magyarázata annak, hogy gyorsan terjed a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek. Nem az a cél, hogy mindenki vegetáriánus legyen, de legalább heti két-három húsmentes nap beiktatása célszerű lenne a klíma, az élővilág és az egészségünk érdekében is – tette hozzá a szakember.
Szerző

A korallok fele már elpusztult, ha így folytatjuk, ki is halnak és ez minket is érint

Publikálás dátuma
2019.06.08. 11:11

Fotó: CHRISTOPH GERIGK/Biosphoto / AFP
Június 8-a az óceánok világnapja. Itthonról távolinak tűnhet a tengerek világa, de mindannyian függünk tőlük. A 150 millió tonna műanyaghulladék nemcsak a vizek élővilágát, az embereket is veszélyezteti.
Bár messze vannak, nem árt tudni: mindannyiunk léte alapvetően függ az óceánoktól és azok egészségétől. Ezek a hatalmas vízfelületek a Föld felszínének 70 százalékát teszik ki, az általunk belélegzett oxigén felét termelik és a kibocsátott szén-dioxid negyedét elnyelik. Emellett élelmiszert és megélhetést biztosítanak több mint egymilliárd ember számára.
A tengerek halállománya 3 milliárd ember fehérjeforrását biztosítja, a halászat és a haltenyésztés pedig a lakosság 10-12 százaléka számára nyújt megélhetést. Az emberek 60 százaléka él a partvonalak 100 kilométeres körzetében. Az élőhelyek 95 százaléka a tengerekhez kötődik, és 2 millió fajnak adnak otthont. Bár kimeríthetetlennek tűnik, veszélyben van, mindannyiunk érdeke és felelőssége, hogy ezen változtassunk – olvasható a WWF Magyarország közleményében.
A tengeri gerinces fajok populációi 1970 és 2012 között 49 százalékkal zsugorodtak. Ez az adat 1234 gerinces faj 5829 populációjának vizsgálatán alapszik. A legdrasztikusabb csökkenés az 1970-es években, egészen a '80-as évek derekáig ment végbe, amikor jelentős mértékben megindult a globális túlhalászat. Az elmúlt időszakban a trópusi és szubtrópusi területeket érintette leginkább a biológiai sokféleség pusztulása.
A korallok az egészséges tengerek elengedhetetlen alkotóelemei. Globálisan hozzávetőlegesen 850 millió ember él a korallzátonyok 100 kilométeres közelében, és jólétüket számos módon befolyásolja mindaz, amit ezek az érzékeny élőhelyek nyújtanak. 
"A korallzátonyok az óceán felszínének kevesebb mint 0,1 százalékát teszik ki, azonban a tengeri fajok 25 százaléka függ tőlük. Remek táplálkozó- és szaporodóhelyet biztosítanak, ezzel hozzájárulnak a tengeri ökoszisztémák egészséges működéséhez.
A korallok 50 százalékát azonban már elveszítettük, és ha így folytatjuk, akkor néhány évtizeden belül a kihalás szélére juthatnak"

- mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

 "Ha a globális felmelegedés mértékét sikerül 1,5 Celsius fok alatt tartani, akkor is elveszítjük a 70-90 százalékukat, de ha 2 fokos lesz a felmelegedés küszöbértéke, akkor jó eséllyel teljesen kipusztulnak a korallok, ami a tömeges kihalásukhoz vezet."
Szerző

Megmérgeztek három elefántot Malajziában

Publikálás dátuma
2019.06.07. 13:57

Fotó: HANDOUT / AFP
Három elefántot mérgeztek meg egy malajziai olajpálma-ültetvény közelében - közölte a helyi rendőrség pénteken.
Az ország déli részén lévő Dzsohor állam rendőrei kedden találták meg a tetemeket, majd értesítették a vadőröket - mondta el az AFP-nek Adbul Kadir Abu Hasim, a nemzeti parkokért felelős állami vezető. A három állatról úgy tudni, a közeli erdei rezervátumban élő, mintegy 30 tagú csordához tartoztak.
"A 18-22 éves nőstények vizsgálatából kiderült, hogy megmérgezték őket. Megdöbbentett és elkeserített az eset. Ha ez így folytatódik, minden vadon élő elefántunkat elveszítjük"

- tette hozzá Abdul Kadir.

Még vizsgálják az állatok máj- és vesemintáit, hogy megállapítsák, milyen mérget használtak - mondta Xavier Dzsajakumar Arulanandam, a természeti erőforrások minisztere.
Malajziában egyre gyakrabban ölnek meg elefántokat, akiknek élőhelyét a terjeszkedő ültetvények fenyegetik. Tavaly hat törpeelefánt pusztult el szintén mérgezésben egy Szabah állambeli pálmaolaj-ültetvény közelében.
Állatvédők becslései szerint már csak nagyjából 1500 elefánt ér vadon az országban, amelyik kiterjedt esőerdőknek ad otthont, bennük az elefántokon kívül orangutánok, tigrisek és számos más egzotikus állat. Sok ritka faj egyedszáma azonban drámaian csökkent az utóbbi évtizedekben.
Sok veszélyeztetett állatra lesnek orvvadászok egyes testrészeik miatt, amelyekből gyógyhatásúnak vélt szereket készítenek sok ázsiai országban.
Abdul Kadir figyelmeztette a tetteseket, hogy bűntényt követtek el és el fogják kapni őket.
Szerző
Témák
elefánt Malajzia