Referencia-vasút Kínának

Publikálás dátuma
2019.06.08. 10:00
A belgrádi példa alapján a technológián kívül a munkások jó része Kínából érkezik
Fotó: SHUTTERSTOCK
Csendben aláírták a kivitelezési szerződést, megigényelték a kínai hitelt, és várják, hogy elkezdhessék a soha meg nem térülő Belgrád-Budapest vasútvonal építését.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a Belgrád-Budapest vasútvonalat is magába foglaló logisztikai folyosó kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat Kína és Európa nyugati fele között. A projekt az Egy övezet, egy út kezdeményezés részeként kapcsolja be térségünket a világkereskedelem egyik legjelentősebb útvonalába. A miniszter szerint a vasútvonal hozzájárul a közép-kelet-európai, jelenleg hiányos észak-dél irányú vasúti kapcsolatok bővítéséhez, fontos szempont az is, hogy a kínai cégek az Európába szánt áruk nagy részét a pireuszi kikötőből vasúton juttatják el majd a kontinens belsejébe, a szállítási útvonalért folyó versenyben pedig Magyarország lemaradna a beruházás nélkül. A magyarázat ellenére több elemző is azt állítja, hogy csak a kínai félnek és a beruházásban résztvevő magyar cégnek jelent nagy haszonnal kecsegtető üzletet Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése. Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, kínakutatója is árnyalta ezt a képet. Májusban a kínai üzemeltetéssel működő pireuszi kikötő igazgató-helyettesével beszélve megkérdezte, mit várnak a Budapest-Belgrád vasútvonaltól, és erre egy legyintés volt a válasz - mondta el az oktató. A kikötőbe érkező kínai konténerek 80 százalékát ugyanis átrakodás után hajón más kikötőkbe szállítják, a fennmaradó 20 százalék nagy részét pedig közúton fuvarozzák. Az árumennyiséget tekintve a felújítandó vasúti szakaszon napi 1-2 konténervonat közlekedik. A felújítástól sem vár a kínai fél jelentős forgalomnövekedést - vélte a kikötő igazgató-helyettese. A kínaiakat nem érdekli az sem, hogy 2-3 órával többet, vagy kevesebbet utaznak a konténereik, hiszen a tengeri út Pireuszig több hét. A szakértők is erősen kétlik, hogy beválnak a vasútépítéssel kapcsolatos várakozások. Becslések szerint a beruházás irracionálisan hosszú idő alatt térülne meg a pályahasználati és egyéb díjakból. Ám nem is ez a legnagyobb gond ezzel a projekttel, hanem ennél sokkal súlyosabb aggály, hogy bele szabad-e állni egy több százmilliárdos, érdemi nemzetgazdasági hasznot nem jelentő beruházásba, amikor a világgazdaság és benne különösen Kína, ha nem is az év elején megjósolt mértékben, de lassuló ütemben növekszik. A legtöbb elemző szerint ugyan nem várható a 2008-2009-es méretű válság, de azért a bővülést stagnálás válthatja fel. És ebben szerepet játszik az egyre élesedő kínai-amerikai kereskedelmi viszály is. Donald Trump amerikai elnök eddig 250 milliárd dollár értékű kínai árura vezetett be 25 százalékos vámtarifát, de további 300 milliárdra terjesztheti ki. Ez gyakorlatilag a teljes kínai export az USA-ba. Az elnök talán arra játszik, hogy az USA „tűzereje" nagyobb, hiszen négyszer akkora értékű kínai árura szabhat ki magas vámot, mint amennyire Kína. Washingtonban arra számítanak, hogy bár mindkét fél sokat veszít, de Pekingnek fog jobban fájni és ez engedményekre késztetheti a kínaiakat - véli a szakértő. Trump számítása Kínával kapcsolatban ott hibádzik, hogy becslések szerint 80-200 milliárd dollár közötti amerikai vállalati beruházás valósult meg Kínában. Szinte az összes nagy amerikai cég jelen van az ázsiai országban és 2018-ban 130 milliárd dollár értékben adtak el termékeket. Ezek az adatok árnyalják a képet. Egyelőre nem világos, hogy ez a vámháború csak Trump sajátos tárgyalási stratégiája, vagy Washington a világban betöltött vezető szerepét igyekszik megvédeni Peking szuperhatalmi ambícióival szemben. E tekintetben Európa sem lehet nyugodt - hívta fel a figyelmet a kínakutató. Trump nem mondott le az európai autókra kiszabható 25 százalékos vámról, csak felfüggesztette az intézkedés bevezetését. Az iparág fölött már enélkül is viharfelhők gyülekeznek. Csökkent az autóvásárlási kedv a kontinensen, de a lassuló gazdasági növekedés elsőként az autóiparon üthet. Magyarország pedig Szlovákia után a térségben a leginkább kitett ennek az ágazatnak, főleg a német autógyáraknak. Azok pedig máris óvatosabbak az itteni beruházásaikkal. A BMW hezitál a debreceni gyár építésével, a Mercedes pedig máris bejelentette a kecskeméti üzem bővítésének egy éves halasztását. Ezért sem biztos, hogy éppen most kell belevágni egy rendkívül költséges vasútépítési programba. Matura Tamás szerint Peking afféle referenciamunkának tekinti ezt a beruházást, amivel betörhet az európai infrastruktúra közbeszerzési piacára. Ezzel főleg a nagy német és francia cégeknek okozhat fejfájást. A költségeket pedig a magyar adófizetők állják majd meg. 

Árhullám a Budapest-Belgrád vasútvonalon

Az eredeti 472 milliárd forintra becsült összeg helyett jelenleg 700-750 milliárd forintra becsülik a szakemberek a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításának,egy vágányról két vágányra átépítésének költségeit. A Kelebia-Soroksár közötti 152 kilométeres szakasz kilométerenként nagyjából 4,7 milliárd forintba kerülne. Vasúti szakértők szerint nehéz megmondani, hogy ez sok, vagy kevés, mert sok függ a műszaki tartalomtól. A kivitelezés a tervek szerint jövő év elején indulna és 2023-ra fejeződne be. Addig azonban az emelkedő munkabérek, építőanyagok és egyéb költségek növekedése miatt akár a 900 milliárdot is megközelítheti a végösszeg. Megkérdeztük a pénzügyi, az informatikai, illetve a külkereskedelmi és külügyi tárcát, hogy megkapta-e a kormány a hitelező kínai Eximbank ígérvényét a hitelről, illetve mikor írták alá a kivitelezési szerződést. Lapzártáig csak a Pénzügyminisztérium válaszolt, igaz, egy közleményben. Ebből kiderült, hogy a beruházást kivitelező fővállalkozókkal május 24-én írták alá a kivitelezési szerződést, amely a Kínai Eximbankkal kötött hitelmegállapodás elfogadásakor lép hatályba. A beruházás 85 százalékát kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrésszel finanszírozza a magyar állam. Ami tény, hogy a közbeszerzési pályázat magyar nyertese a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett RM International Zrt., amely a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-vel és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-vel konzorciumban építheti a vasútvonalat. Egyelőre tehát homály fedi, hogy mekkora összegben állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök Pekingben, milyen futamidőre és milyen kamattal adná a hitelt a kínai Eximbank.

Szerző

Hiába riogatnak Orbánék, mégis jön a gáz

Publikálás dátuma
2019.06.08. 07:30

Fotó: TurkStream Project / AFP
Orbán Viktor és Szijjártó Péter Moszkvában valószínűtlen gázellátási veszélyektől menti meg rendszeresen Magyarországot.
Blöffnek is nevezhető a magyar kormány részéről annak folyamatos hangsúlyozása, hogy januártól esetleg nem kapunk kelet felől orosz gázt – vélik a lapunk által megkérdezett szakértők. Egy ilyen lépés az európai szállításokért felelős, orosz állami Gazprom részéről ugyanis szerződésszegésnek minősülne. Ez pedig beláthatatlan bizalomvesztést okozna a kontinensen, miközben a Gazprom legnagyobb, legbiztosabb és legtöbbet fizető piaca változatlanul Európa. (Ráadásul épp most cseng le egy oroszországi bűncselekményekre visszavezethető, mégis egész Európát érintő nyersolaj-ellátási válság.) 2019 végén kétségkívül megszűnik az Európába irányuló gáz továbbítására kötött orosz-ukrán szerződés. A két fél viszonya feszült. A Krím elcsatolása, a keleti területek fura önállósodása, a szakadárok orosz háttértámogatása nyomán az állapot háború-közeli. Még ha az orosz anyanyelvű Volodimir Zelenszkij ukrán elnökké választása talán némi enyhülést is hozhat, ez csak az utolsó csepp volt a pohárban. Oroszország ettől függetlenül is évtizedek óta helyzete visszaélésszerű kihasználásával, a területükön átszállított gáz megcsapolásával vádolja Ukrajnát. Álláspontja nyomatékául Moszkva nem sajnálja a dollártízmilliárdokat északról és délről új kerülővezetékeket építeni Európa felé. Északon a – Moszkvával szintén rossz viszonyban lévő – lengyeleket is kikerülve, a Balti-tenger alatt közvetlenül Németországig húzódik az Északi Áramlat. Ennek már üzemelő első, illetve most megépülő második üteme egyaránt évi 55 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas. A – számunkra kedvezőbb - déli irány jóval kalandosabb. Az orosz kezdeményezéseket az északi beruházástól eltérően az Európai Bizottság saját belső szabályaira hivatkozva többször kisiklatta. De hat éve az azeri kitermelők sem díjazták Közép-Európa ellátásának ötletét. A déli irányú orosz tervek most mégis új erőre látszanak kapni. Mégpedig oly formán, hogy Oroszország – a Fekete-tenger alatt is áthúzva - a bolgár-török határig kiépíti a Török Áramlat elnevezésű vezetéket, ahonnan aztán a nyomvonalon fekvő államok – Bulgária, Szerbia és esetleg Magyarország – maga építi ki a hiányzó szakaszokat. Habár a beruházók mindkét útvonal átadását – minő egybeesés – ez év végére ígérik, az előrehaladást mindkét esetben az uniós engedélyezéssel kapcsolatos, ellentmondásos hírek teszik kérdésessé. Magyarország hosszú távú orosz szerződése változatlanul érvényes, bár 2015 óta csak az addig vállalt, át nem vett mennyiségek érkeznek. Ez – a többi európai megállapodáshoz hasonlóan – nem csak mennyiségre, hanem átadási pontra is vonatkozik.
Mindazonáltal, ha valóban nem jönne létre az orosz-ukrán megállapodás, annak egyik legnagyobb kárvallottja kétségkívül Magyarország lenne, ami Ukrajna kihagyásával északról és délről is csak jelentős kerülővel látható el. A fogadkozások ellenére ráadásul teljesen kizárható, hogy jövő év január 1-jétől akár északi, akár déli irányból, az Ukrajna felől érkező orosz behozatalt teljes egészében kiváltani képes mennyiségre számíthatnánk. Csak a már elkészült szállítási útvonal tesztelése, víztelenítése több hónapot vesz igénybe. Magyarországon amúgy jelen állás szerint nincs szükség emiatt vezetéket építeni. Északi továbbszállításra a hazai hatóságok elsősorban a négy évvel ezelőtti átadása óta üres szlovák összeköttetést ajánlják. Ilyen válsághelyzet azonban bizonyosan nem áll elő – véli a gázkereskedelem bugyrait behatóan ismerő forrásunk. Ukrajnának sem áll érdekében, hogy elzárja a csapokat, vagy megingassa az (őket többek között gázzal is ellátó) nyugati államok beléjük vetett bizalmát. A szállítások tehát akkor is folytatódnának, ha a két fél nem állapodna meg. Ilyenkor ugyanis rövidebb távú – akár havi – szerződéseket is köthetnek. A Gazprom mozgásterét az Európai Bizottsággal kötött tavalyi versenymegállapodása is jelentősen szűkíti. Amennyiben – akár a gázátadási pontok változtatásával – az unió szerint az orosz gázcég ezeket megsérti, úgy a társaságra akár bevétele tizedére rúgó büntetést szabhatnak. De idén is több orosz állami nyilatkozat látott napvilágot arról, hogy Oroszország fenntartaná az Ukrajnán keresztüli szállításait. Igaz, a mostani, évi százmilliárd köbméter körüli mennyiséget 15-20 milliárdra csökkentenék. Ez Magyarország – illetve az egyelőre rajtunk keresztül ellátott Szerbia – számára elegendő lenne. E szempontból az Orbán-kormány stratégiája felettébb ellentmondásos. Orbán Viktor és Szijjártó Péter rendre úgy tárgyal Moszkvában, mintha már biztos lenne a január 1-i keleti gázstop. Ennek nyomán olyan látszat kél, mintha valamennyi tárgyalásukkal „megmentenék” az országot. Mindezek nyomán ugyanakkor valószínű, hogy az eddig körülbelül kétharmadig megtöltött hazai tárolórendszerbe idén több orosz gázt adagolnak. Mint arról azonban korábban beszámoltunk, a mind csekélyebb belföldi kitermelés mellett csak hazai gáztárolókból a téli csúcsigények – különösen február után - nem feltétlenül biztosíthatók. Ekkortájt ugyanis a tárolók belső nyomása már csak jóval kevesebb gáz kiadását teszi lehetővé. Igaz, szakértőnk szerint az élénk nyugati piacról ukrán oldali ellátási stop esetén is lehetne – némiképp drágább - gázt vásárolni. Bár az Orbán-kabinet mindemellett élénk tárgyalásokat folytat más gázforrások elérése érdekében is, ezeket mindeddig nem koronázta siker. A horvátországi Krk-szigeten a világon bárhol kitermelt, majd cseppfolyós formában hajókon szállított gáz (az úgynevezett lng) lefejtésére szolgáló üzemet terveznek, míg a Fekete-tenger román szakaszán az osztrák OMV és az amerikai ExxonMobil jelentős gázkészletekre bukkant, amely fűtőanyagot a nyomvonalon fekvő államok kezdőbetűiből álló BRUA fantázianevű vezetékrendszer szállítaná. Miközben az EU mindkét beruházást jelentősen támogatja, mindkettő igen vontatottan halad. A horvátok állítólag érdemi magyar igények híján nem építenek. A román kitermelést szintén sokirányú viták hátráltatják, a magyar kormányfő meggondolatlan hencegése nyomán született román adószigorításoktól kezdve egy, a hazai hatóság és vezetéküzemeltető által teljesen szükségtelennek ítélt új, Ausztriába vezető cső kiépítésének osztrák követeléséig. Nagy valószínűséggel tehát jövőre sem változik semmi. Ami már csak azért sem gond, mert a körülbelül tízmilliárd köbméterre tehető éves magyar gázigények a gazdasági fejlődés ellenére is esnek.

Majdnem félig tele a tároló

Míg az év első két havában a tavalyi év azonos időszakához képest még 10-20 százalékkal kevesebb gáz lötyögött a hazai tárolókban, addig az arány március elejéig kiegyenlítődött – számítható ki a Gas Infrastructure Europe nevű nemzetközi adatbázis magyarországi gáztárolási mutatóiból. A jelek szerint tehát már ekkor megkezdtük a többlet-gázvásárlásokat oly módon, hogy a tárolók igénybe vétele helyett helyett inkább közvetlenül ezt került a fogyasztókhoz. Ez folytatódott az április elején induló feltöltés során is. Olyannyira, hogy május második felében már harmadával – 800 millió köbméterrel – több gáz állt a hazai tárolókban, mint tavaly ugyanekkor. Igaz, május vége óta a jelek szerint szünetel a feltöltés, így a többlet is csökkent. Jelenleg 3,1 milliárd köbméter gáz áll a hazai tárolókban, vagyis a tárolók közel felét töltötték meg. Tavaly az érték 4,73 milliárd köbméteren tetőzött. A hazai rendszer ezen felül még további mintegy 1,7 milliárd köbmétert lenne képes befogadni.

Ismét megmenekültünk

Az Oroszországgal csütörtökön megkötött megállapodások nyomán a magyar ipar működtetéséhez és a lakások, házak fűtéséhez szükséges gázmennyiség részben már fizikailag, részben szerződések alapján 2020-ra rendelkezésre áll - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek a szerződések aláírása után a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. "Magyarország gázellátása Oroszország irányából biztosított, ezt a mai megállapodások garantálják" - mondta a miniszter, miután találkozott Szergej Lavrov orosz külügy- és Gyenyisz Manturov ipari miniszterrel. Szijjártó Péter tárgyalt Alekszandr Novak energiaügyi miniszterrel, majd megbeszélést folytat Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával. A miniszter elmondta, hogy szeptember végére kétmilliárd köbméter gáz érkezik a magyar tárolókba. Parafálták azt a megállapodást is, amelynek keretében újabb kétmilliárd köbméternyi gáz a jövő évben Ausztrián keresztül érkezik majd Oroszországból. Felhívta a figyelmet arra a bizonytalansági tényezőre, hogy Oroszország és Ukrajna között még mindig nincs a jövő évre érvényes tranzitmegállapodás a gázszállításokra. Mint mondta, Magyarországnak ezért biztosítania kell, hogy az elvileg Ukrajnán keresztül jövő gázmennyiség még az idén beérkezzen a magyar gáztározókba. Magyarország energiabiztonsága és külgazdasági teljesítménye szempontjából is kiemelt jelentősége van az Oroszországgal folytatott együttműködésnek - mondta a miniszter. "Azt látjuk, hogy a nagy nyugat-európai országok dinamikusan bővítik az Oroszországgal folytatott gazdasági, kereskedelmi befektetési együttműködéseiket. Mi még ennél az ütemnél nem tartunk, de a mai napon kötött megállapodások ismét előrelépést jelentenek a magyar energiaellátás és a magyar külgazdasági teljesítmény fokozása szempontjából" - fogalmazott a miniszter. Közölte, hogy mostantól már a 2021-es évről és az azt követő időszak gázellátásáról fog tárgyalni. MTI

Szerző

320,08 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.06.07. 19:38

Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 320,08 forintra csökkent este hét órakor a reggel fél hétkor jegyzett 320,89 forintról. Az euró pénteken 319,89 forint és 321,71 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 287,21 forintról 286,12 forintra, a dolláré pedig 284,65 forintról 282,22 forintra csökkent. Az euró a reggeli 1,1269 dollár után este 1,1341 dolláron állt. 
Szerző