Hárította a felelősséget a román külügy az úzvölgyi temetőben történtekről

Publikálás dátuma
2019.06.07. 19:12

Fotó: Veres Nándor / MTI
Az 1990-es marosvásárhelyi fekete márciust idézi az úzvölgyi katonai temető kapcsán kirobbant magyar-román konfliktus. Az ezeréves határon fortyogó indulatokat fokozza a politika.
Csak a magyarokra mutogatott és hárította a felelősséget a román külügyminisztérium, a pápának még a kisebbségi kérdés kezelésével dicsekvő Klaus Johannis államfő pedig egyáltalán nem szólalt meg a csütörtöki etnikai incidens kapcsán. A román csendőrség utólag úgy látta, nem történt különösebb rendbontás a Hargita megyei úzvölgyi katonai temetőnél, mindössze a kapu megrongálói ellen indítottak eljárást. A helyszíni beszámolók és videofelvételek azonban azt mutatják, hogy a román ortodox pap vezérletével, a temető román részlegének illegális felavatására érkező többezres román tömeggel fiatal rendbontók is érkeztek, akik a neonáci Új Jobboldal parlamenten kívüli párt aktivistái voltak.   
Ők törtek be a temetőbe a bejárati székelykaput kitörve, ők dobálták meg kövekkel és gyalázták verbálisan az élőláncot alkotó imádkozó magyarokat, ők tettek tönkre több magyar katonasír fölött álló keresztet, dulakodtak a rendfenntartókkal és a tiltakozó magyarokkal is.

Bár az eset nem torkolt az 1990-es marosvásárhelyihez hasonló véres tragédiába, a helyzet és a hangulat kísértetiesen hasonló. Marosvásárhelyen egy gyógyszertárra kitett magyar felirat miatt vonultak be ugyancsak ortodox román papok vezényletével a környékbeli románok, akik abban a tudatban érkeztek a városba, hogy meg kell védeniük az ott lakó románokat. Most száz éves sírokat véd mindkét oldal, a jelent és a jövőt kockáztatva.  
A hangulat igen feszült, hiszen április vége óta fortyognak az indulatok, amikor kiderült, hogy a szomszédos Bákó megyei Dormánfalva polgármesteri hivatala magáénak tekintve a területet, román parcellát hozott létre a szomszédos megyében lévő katonatemetőben sírkeresztekkel és emlékművel,

és kitűzte felszentelésének időpontját. Az RMDSZ tiltakozására az emlékműállítást a román kulturális és a védelmi minisztérium, valamint az építési felügyelőség is törvénytelennek minősítette. Bákó megye prefektusa pedig péntekre, június 7-re helyezte kilátásba az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon, ha addig a dormánfalvi polgármester nem tisztázza a jogi helyzetet.
Ezt követően az EP-kampány a „Védjük meg őseink, hőseink sírját!” jegyében zajlott az erdélyi magyarság körében.

Ezt emelte be központi témaként az RMDSZ és erre épített az egykori államfő, Traian Basescu szélsőséges nacionalista új formációja, a Népi Mozgalom Pártja (PMP), amely számára, akárcsak az RMDSZ esetében, igen rezgett a léc az 5 százalékos bejutási küszöb kapcsán. Az első világháborús katonatemető, amelyet a második világégés után bővítettek, nem egy „mindennapi” világháborús temető, többszörös szimbolikus erővel bír az erdélyi magyarság számára. Azon túl, hogy a „magyar múlt” történelmi ereklyéje, az ezeréves határ mellett fekszik, vagyis ott, ahol közvetlenül az egykori Nagy-Magyarországot védték a székely határőrök. Nyilván ugyanez adja a többletet a románok számára is, hiszen számukra „Nagy-Románia” megteremtéséért folyó harc helyszíne is. Néhány km-rel odébb létezik ugyan egy román katonatemető is, de az elhanyagolt. 
Senki sem gondozza, jelezvén, hogy ezeken a tájakon nem az elesett ősök emlékének ápolása, hanem a „miénk itt a múlt” a lényeg.

A csütörtöki atrocitás média beszámolói, a közösségi médiában látható interpretációk párhuzamos történeteket mutatnak. A román pártok leginkább hallgatnak, Basescu PMP-je az RMDSZ-t okolja a történtekért, magyarországi provokációról beszél, állítva, hogy buszokkal szállították a helyszínre a magyar állampolgárokat. Bár tény, hogy a székelyföldi magyarok tetemes része magyar állampolgár is, a temetőnél helyiek tiltakoztak. Provokációnak nevezik azt is, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán a temetőnél járt, és Klaus Johannis államfő közbelépését sürgetik. A német nemzetiségű román elnöknek, aki korábban a Német Demokrata Fórum első embere volt, egy szava sincs a történtekről, tegnap Gyulafehérváron dedikálta harmadik megjelent könyvét, és minden figyelmét változatlanul az év végi elnökválasztásra koncentrálja.
A bukaresti külügy nem adott magyarázatot arra, hogy miért utasította arra budapesti nagykövetét, hogy a diplomáciában teljesen szokatlan módon, ne tegyen eleget a magyar külügy felszólításának és ne jelenjen meg a külügyminisztériumban, ahová bekérették.

A román média és politika zömében ugyanazt az álláspontot képviseli, csak árnyaltabban, amit a temetőt elfoglalók is: a magyarok megpróbálták megakadályozni, hogy a hősök napján a románok saját hőseik emléke előtt tisztelegjenek, holott, „mindegy, hogy Bákó vagy Hargita megye területén van a temető, mindkettő Románia”. Az RMDSZ közlését, miszerint nemzetközi fórumokhoz fordul jogorvoslatért, tájékoztatja az Európai Uniót és az Egyesült Államokat is a történtekről, egyes lapok „példátlan fenyegetésnek” minősítették. Hogy mit vár el ettől az RMDSZ, az kérdéses. Olyan rendezést, amilyenre vágynak, aligha, hiszen nyugaton a hadisírokat ma már közösen gondozzák az egykoron egymás ellen harcoló felek, például Angela Merkel és Emmanuel Macron is rendszerint közösen koszorúz a közös első- és második világháborús temetőkben.

Kikérte magának a román külügy

Elutasította a bukaresti külügyminisztérium pénteken az úzvölgyi katonatemetőben történtekkel kapcsolatos, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára által megfogalmazott vádakat és azok hangnemét. A román szaktárca szerint a magyar tisztségviselők szították a feszültséget, miközben a román fél folyamatosan nyugalomra intett és mindkét közösség által elfogadható, kiegyensúlyozott megoldást szorgalmazott. A közlemény leszögezi: az úzvölgyi temető nemzetközi temető, ahol minden államnak joga van ott elhantolt hőseire emlékezni és megismételte a rendőrség jelentését, miszerint csütörtökön nem történt erőszak a temetőnél.

Máshol sem rózsás a helyzet

Szlovákiában és Ukrajnában is vannak gondok, provokációk és szimbolikus töltetű feszültségek. Ukrajnában tavaly februárban az ottani magyar érdekvédelmi szervezet , a KMKSZ székházát felgyújtották, az ungvári és beregszászi Petőfi szobrot, valamint a Vereckei emlékművet az évek során többször meggyalázták szélsőségesek. Az ukrán törvényhozás pedig súlyosan diszkriminatív, kisebbségellenes oktatási-, nyelv és médiatörvényt fogadott el. Szlovákia hozott már magyarokat sújtó nyelvtörvényt, állampolgársági törvényt, idén a himnusztörvény kavart indulatokat és szűlt szlovák-magyar feszültséget. 

Szerző

A bhutáni parlament megszavazta a homoszexualitást büntető törvények eltörlését

Publikálás dátuma
2019.06.07. 18:50
Képünk illusztráció!
Fotó: Shutterstock
Mindössze egyetlen ellenszavazat volt.
 A bhutáni parlament alsóháza pénteken megszavazta a homoszexualitást büntető törvények eltörlését - közölte a helyi sajtó és melegjogi aktivisták. A bhutáni büntetőjogot módosító törvényt a 44 tagú nemzetgyűlésben 
mindössze egyetlen ellenszavazattal fogadták el

- közölték a Kuensel és a The Bhutanese című helyi lapok. Még a felsőháznak (Nemzeti Tanácsnak) is jóvá kell hagynia a bhutáni büntetőtörvénykönyv 213-as és 214-es „természetellenes közösülést„ kriminalizáló cikkelyeinek eltörlését, amelyek a gyakorlatban főleg a homoszexualitásra vonatkoztak.  
Jogvédők biztosak abban, hogy a felsőház is meg fogja szavazni a büntetőjogi módosítást.

„Az a jó a mostani a kormányban, hogy már előzőleg is együttműködött velünk, így nagyon is tisztában van a minket foglalkoztató ügyekkel„  – mondta Tasi Cseten, az LGBT (leszbikus, homoszexuális, transznemű) közösség jogaiért harcoló Rainbow Bhutan aktivistacsoport vezetője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva. Mint mondta, ez az út az egyenjogúság felé. Bhután ezzel csatlakozna azon ázsiai országokhoz, amelyek már feloldották az azonos neműek kapcsolatait korlátozó törvényi előírásokat. India 2018 szeptemberében törölte el a gyarmatosítás idejéből származó tilalmakat. Májusban pedig Tajvan lett az első térség a távol-keleten, ahol legalizálták az azonos neműek házasságát. Ennek ellenére Ázsia-szerte számosan szenvednek üldöztetéstől szexuális irányultságuk miatt.
Bhután a világban az egyetlen olyan ország, ahol a fejlődés mérőszáma a bruttó nemzeti termék helyett a bruttó nemzeti boldogság.

Egy olyan koncepcióról van szó, amelynek célja, hogy megteremtse az egyensúlyt az egyén mentális békéje és a társadalom gazdasági fejlődés között. Ez négy pilléren nyugszik: fenntartható fejlődés, környezetvédelem, a kultúra megőrzése és felelős kormányzás. A Kína és India között fekvő kis himalájai királyság a világtól teljesen elszigetelten élte mindennapjait az 1960-as évekig. Az uralkodó 2007-ben engedélyezte a politikai pártok működését, az első többpárti parlamenti választásokat 2008 márciusában tartották.
Szerző

Greta Thunberg kapta a Lelkiismeret Nagykövete-díjat

Publikálás dátuma
2019.06.07. 16:04
Greta Thunberg
Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Az Amnesty International 2002-ben alapította meg a díjat, hogy ezzel olyan embereket és csoportokat tüntessen ki, akik "lelkiismeretüknek megfelelően cselekedve, előmozdítják az emberi jogok ügyét".
Idén Greta Thunberg svéd környezetvédelmi aktivista és az általa alapított Fridays For Future (Pénteken a jövőért) nevű mozgalom kapta az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet legrangosabb kitüntetését, a Lelkiismeret Nagykövete-díjat - jelentette be a szervezet pénteken. Thunberg "hatalmas megtiszteltetésnek nevezte", hogy a mozgalom ilyen elismerésben részesült. Az emberi jogok és az éghajlati válság kéz a kézben járnak. Az egyiket a másik nélkül nem tudjuk megoldani. A klímaváltozás azt jelenti, hogy az emberek nem fognak tudni ételt termeszteni, az otthonuk fenyegetés alá kerül és az egészségük veszélybe kerül. A kormányoknak kötelessége megvédenie bennünket, akkor miért nem tesznek semmit, hogy megállítsák, hogy a klímaváltozás tönkretegye az életünket? - fogalmazott közleményében Greta Thunberg.  Az Amnesty International 2002-ben alapította meg a Lelkiismeret Nagykövete-díját, hogy ezzel olyan embereket és csoportokat tüntessen ki, akik "lelkiismeretüknek megfelelően cselekedve, előmozdítják az emberi jogok ügyét". A korábbi díjazottak között van Václav Havel néhai cseh elnök, Nelson Mandela, a Dél-Afrikai Köztársaság egykori elnöke és emberi jogi harcos, Malala Juszufzai, a nők oktatási jogaiért küzdő pakisztáni aktivista, Aj Vej-vej kínai képzőművész, a kanadai őslakosok jogaiért küzdő mozgalom, Alicia Keys énekesnő és Colin Kaepernick, az amerikai futballjátékos, aki a himnusz közben letérdelt, így tiltakozott a feketék elleni rendőri erőszak és a rasszizmus ellen.

Fridays for Future

A 16 éves Greta Thunberg alapította a Fridays for Future elnevezésű nemzetközi mozgalmat, amelynek célja, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét az éghajlatváltozás problémájára. A svéd diáklány 2018. augusztusában kezdte sztrájksorozatát. Azon a pénteki napon az iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment, hogy tüntessen a klímaváltozás elleni határozottabb fellépésért. Sztrájksorozata globális tömegmozgalommá szerveződött, az eddigi egyik legnagyobb akciót március 15-én szervezték, 123 országban kétezernél is több helyszínen tartottak tüntetést, több mint 1,9 millió résztvevővel. Május 24-én a második globális klímasztrájk napján több mint egymillió fiatal vett részt világszerte a megmozdulásokban. Thunberget tevékenységéért idén Nobel-békedíjra jelölték.  

Szerző
Témák
Greta Thunberg