Osztrák pénz Hernádinak

Publikálás dátuma
2019.06.08. 17:56

Az osztrák Russmedia International kivásárolta a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt jegyezte Gran Private Equity Zrt. 80 százalékos részét az online társkereséssel foglalkozó Dating Central Europe Zrt.-ből – közölte a vevő.
Ez a cég működteti a Randivonal, a Vagyokneked.hu, az Újszerelem.hu, a Viszony.hu, a Szexrandi.hu és a Melegrandi.hu oldalt. Hernádi társasága hat éve nyert több milliárdnyi befektetni való uniós forrást. Társkereső elképzelései jogszerűségét az EU vizsgálta, de a maszekoló cégvezér e bírálatokat rendre elvetette. Hangsúlyozta: az uniós pénzt vissza kell fizetnie és csak az esetleges profitot teheti el. A mostani ügylet vételárát nem közölték, de az állítólag nyereséget hozott Hernádinak. Az 1919 óta az osztrák Russ család jegyezte Russmedia két éve még eladta hazai érdekeltségeit – többek között a Hajdú-bihari Naplót, az Észak-Magyarországot és a Kelet-Magyarországot – a szintén osztrák Heinrich Pecinának. Ezzel a lapok sorsa meg is pecsételődött. Utóbbi ugyanis a Népszabadság bezárása után ekkor már átadta többi sajtótermékét a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek. A lapok azóta kormányszócsővé hangolva egy központi médiaalapítványhoz kerültek. Hernádinak egyszer már meggyűlt a baja Pecinával: 2007-ben annyi Mol-papírt adott el az osztrák OMV-nek, hogy az – végül csak komoly anyagi áldozatokkal elhárított – ellenséges felvásárlást indított az olajtársaságért.
Szerző

Hamarosan lejár a határidő, még kétmillió bankszámla adatai hiányosak

Publikálás dátuma
2019.06.08. 11:29
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az adategyeztetés hiányában június 27-től a bankok, takarékszövetkezetek nem teljesíthetik az érintett ügyfelek megbízásait.
Június 26-ig még pótolhatóak a hiányzó ügyféladatok a pénzintézeteknél, biztosítóknál; a mintegy kétmillió, eddig még azonosítatlan bankszámla tulajdonosának több mint két hete van erre – hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM) szombaton. Az MTI-hez eljuttatott közleményben hangsúlyozták: az azonosítást mielőbb érdemes elvégezni, mert ennek hiányában június 27-től a bankok, takarékszövetkezetek, illetve az egyéb intézmények nem teljesíthetik az érintett lakossági vagy vállalati ügyfeleik megbízásait. A PM emlékeztetett, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának hatékony megakadályozása érdekében a magyarországi pénzügyi szolgáltatóknak legkésőbb idén június 26-ig teljeskörű átvilágítással kell rendelkezniük valamennyi ügyfelükről. A pénzintézeteknek két évük volt az adategyeztetésre. A határidő közeledtével a bankoknak is célszerű erősíteni tájékoztatási tevékenységüket annak érdekében, hogy az eddig el nem ért ügyfeleik is pótolhassák hiányzó adataikat – tette hozzá a tárca. A magánszemélyek közül azok érintettek, akik a bankkapcsolatukat 2017 júniusa előtt létesítették, és hitelintézetük még nem másolta le személyazonosságukat és lakcímüket igazoló okmányaikat, esetleg nem rendelkezik minden szükséges személyi adatukkal, illetve nem töltöttek ki nyilatkozatot arról, hogy kiemelt közszereplőnek számítanak-e. A kötelező adategyeztetés a jogi személynek minősülő vállalati és egyéb szervezeti ügyfeleket is érinti. Nyilatkozni kell a szervezet tényleges tulajdonosáról, valamint annak kiemelt közszereplői státuszáról. Az azonosítás egyszerű, és akár otthonról, néhány perc alatt elvégezhető. A még hiányzó, szükséges okmánymásolatokat és nyilatkozatot nem csak a hitelintézet személyes felkeresésével, hanem postán is beadhatják. Több hitelintézetnél már lehetőség van arra is, hogy az ügyfelek az illetékes banki ügyintézővel való élő videókapcsolat révén tegyenek eleget a teljeskörű ügyfél-átvilágításnak. A nyilatkozatok az arra alkalmas netbanki csatornán keresztül is megtehetők, továbbá beküldhetők e-mailen. A lehetőségekről a szolgáltatók honlapjain, telefonos ügyfélszolgálatain kérhető információ – olvasható a PM közleményében. 

Online átvilágítás

A Magyar Hírlap korábban bankokat is megkérdezett a témáról. Az OTP Bank sajtóosztálya a lap megkeresésére azt válaszolta, hogy mind a lakossági, mind a vállalati ügyfélkört érinti az adategyeztetési feladat. Vállalatok esetén postai úton és e-mailen keresztül is be lehet küldeni a szükséges nyilatkozatokat. Az UniCredit Bank arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egy ügyfélnek a törvény által előírt átvilágítási adatai június 26-án nem állnak teljes körűen a bankja rendelkezésére, e dátumot követően az általa elindított ügyletet nem teljesíthetik. A Budapest Bank arról tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy lakossági ügyfeleit nem érinti az újraazonosítási kampány, mivel a jogszabály által megkövetelt adatokat a korábban lefolytatott ügyfél-azonosítási folyamatban már rögzítették. A K&H pedig azt írta, hogy lehetőség van online átvilágításra is, de ez csak magyar hatóság által kiállított azonosító okmányokkal és magyar lakcímmel rendelkező magánszemélyek esetén végezhető el.

Szerző

Referencia-vasút Kínának

Publikálás dátuma
2019.06.08. 10:00
A belgrádi példa alapján a technológián kívül a munkások jó része Kínából érkezik
Fotó: SHUTTERSTOCK
Csendben aláírták a kivitelezési szerződést, megigényelték a kínai hitelt, és várják, hogy elkezdhessék a soha meg nem térülő Belgrád-Budapest vasútvonal építését.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a Belgrád-Budapest vasútvonalat is magába foglaló logisztikai folyosó kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat Kína és Európa nyugati fele között. A projekt az Egy övezet, egy út kezdeményezés részeként kapcsolja be térségünket a világkereskedelem egyik legjelentősebb útvonalába. A miniszter szerint a vasútvonal hozzájárul a közép-kelet-európai, jelenleg hiányos észak-dél irányú vasúti kapcsolatok bővítéséhez, fontos szempont az is, hogy a kínai cégek az Európába szánt áruk nagy részét a pireuszi kikötőből vasúton juttatják el majd a kontinens belsejébe, a szállítási útvonalért folyó versenyben pedig Magyarország lemaradna a beruházás nélkül. A magyarázat ellenére több elemző is azt állítja, hogy csak a kínai félnek és a beruházásban résztvevő magyar cégnek jelent nagy haszonnal kecsegtető üzletet Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése. Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, kínakutatója is árnyalta ezt a képet. Májusban a kínai üzemeltetéssel működő pireuszi kikötő igazgató-helyettesével beszélve megkérdezte, mit várnak a Budapest-Belgrád vasútvonaltól, és erre egy legyintés volt a válasz - mondta el az oktató. A kikötőbe érkező kínai konténerek 80 százalékát ugyanis átrakodás után hajón más kikötőkbe szállítják, a fennmaradó 20 százalék nagy részét pedig közúton fuvarozzák. Az árumennyiséget tekintve a felújítandó vasúti szakaszon napi 1-2 konténervonat közlekedik. A felújítástól sem vár a kínai fél jelentős forgalomnövekedést - vélte a kikötő igazgató-helyettese. A kínaiakat nem érdekli az sem, hogy 2-3 órával többet, vagy kevesebbet utaznak a konténereik, hiszen a tengeri út Pireuszig több hét. A szakértők is erősen kétlik, hogy beválnak a vasútépítéssel kapcsolatos várakozások. Becslések szerint a beruházás irracionálisan hosszú idő alatt térülne meg a pályahasználati és egyéb díjakból. Ám nem is ez a legnagyobb gond ezzel a projekttel, hanem ennél sokkal súlyosabb aggály, hogy bele szabad-e állni egy több százmilliárdos, érdemi nemzetgazdasági hasznot nem jelentő beruházásba, amikor a világgazdaság és benne különösen Kína, ha nem is az év elején megjósolt mértékben, de lassuló ütemben növekszik. A legtöbb elemző szerint ugyan nem várható a 2008-2009-es méretű válság, de azért a bővülést stagnálás válthatja fel. És ebben szerepet játszik az egyre élesedő kínai-amerikai kereskedelmi viszály is. Donald Trump amerikai elnök eddig 250 milliárd dollár értékű kínai árura vezetett be 25 százalékos vámtarifát, de további 300 milliárdra terjesztheti ki. Ez gyakorlatilag a teljes kínai export az USA-ba. Az elnök talán arra játszik, hogy az USA „tűzereje" nagyobb, hiszen négyszer akkora értékű kínai árura szabhat ki magas vámot, mint amennyire Kína. Washingtonban arra számítanak, hogy bár mindkét fél sokat veszít, de Pekingnek fog jobban fájni és ez engedményekre késztetheti a kínaiakat - véli a szakértő. Trump számítása Kínával kapcsolatban ott hibádzik, hogy becslések szerint 80-200 milliárd dollár közötti amerikai vállalati beruházás valósult meg Kínában. Szinte az összes nagy amerikai cég jelen van az ázsiai országban és 2018-ban 130 milliárd dollár értékben adtak el termékeket. Ezek az adatok árnyalják a képet. Egyelőre nem világos, hogy ez a vámháború csak Trump sajátos tárgyalási stratégiája, vagy Washington a világban betöltött vezető szerepét igyekszik megvédeni Peking szuperhatalmi ambícióival szemben. E tekintetben Európa sem lehet nyugodt - hívta fel a figyelmet a kínakutató. Trump nem mondott le az európai autókra kiszabható 25 százalékos vámról, csak felfüggesztette az intézkedés bevezetését. Az iparág fölött már enélkül is viharfelhők gyülekeznek. Csökkent az autóvásárlási kedv a kontinensen, de a lassuló gazdasági növekedés elsőként az autóiparon üthet. Magyarország pedig Szlovákia után a térségben a leginkább kitett ennek az ágazatnak, főleg a német autógyáraknak. Azok pedig máris óvatosabbak az itteni beruházásaikkal. A BMW hezitál a debreceni gyár építésével, a Mercedes pedig máris bejelentette a kecskeméti üzem bővítésének egy éves halasztását. Ezért sem biztos, hogy éppen most kell belevágni egy rendkívül költséges vasútépítési programba. Matura Tamás szerint Peking afféle referenciamunkának tekinti ezt a beruházást, amivel betörhet az európai infrastruktúra közbeszerzési piacára. Ezzel főleg a nagy német és francia cégeknek okozhat fejfájást. A költségeket pedig a magyar adófizetők állják majd meg. 

Árhullám a Budapest-Belgrád vasútvonalon

Az eredeti 472 milliárd forintra becsült összeg helyett jelenleg 700-750 milliárd forintra becsülik a szakemberek a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításának,egy vágányról két vágányra átépítésének költségeit. A Kelebia-Soroksár közötti 152 kilométeres szakasz kilométerenként nagyjából 4,7 milliárd forintba kerülne. Vasúti szakértők szerint nehéz megmondani, hogy ez sok, vagy kevés, mert sok függ a műszaki tartalomtól. A kivitelezés a tervek szerint jövő év elején indulna és 2023-ra fejeződne be. Addig azonban az emelkedő munkabérek, építőanyagok és egyéb költségek növekedése miatt akár a 900 milliárdot is megközelítheti a végösszeg. Megkérdeztük a pénzügyi, az informatikai, illetve a külkereskedelmi és külügyi tárcát, hogy megkapta-e a kormány a hitelező kínai Eximbank ígérvényét a hitelről, illetve mikor írták alá a kivitelezési szerződést. Lapzártáig csak a Pénzügyminisztérium válaszolt, igaz, egy közleményben. Ebből kiderült, hogy a beruházást kivitelező fővállalkozókkal május 24-én írták alá a kivitelezési szerződést, amely a Kínai Eximbankkal kötött hitelmegállapodás elfogadásakor lép hatályba. A beruházás 85 százalékát kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrésszel finanszírozza a magyar állam. Ami tény, hogy a közbeszerzési pályázat magyar nyertese a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett RM International Zrt., amely a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-vel és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-vel konzorciumban építheti a vasútvonalat. Egyelőre tehát homály fedi, hogy mekkora összegben állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök Pekingben, milyen futamidőre és milyen kamattal adná a hitelt a kínai Eximbank.

Szerző