Négy magyar alkotás is szerepel a dán nemzetközi rövidfilmfesztiválon

Publikálás dátuma
2019.06.08. 10:18

Fotó: Shutterstock
A győztesek kvalifikálják magukat a jövő évi Oscar-mezőnybe.
Négy magyar alkotás, köztük Damokos Attila Charon című kísérleti kisfilmje is szerepel a nyár végi 44. Odensei Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon (OFF). A fesztivál honlapja szerint a mustrára idén rekordszámú, 3264 rövid filmalkotás pályázott, és ebből 121 produkciót válogattak be a versenyprogramba. A szervezők szerint annak köszönhető a nagy érdeklődés, hogy a tavalyi fesztiválon díjazott, és így az Oscarra kvalifikált ír rövidfilm, a Detainment, amely egy gyermekgyilkosságot elevenített fel, végül Oscar-jelölést is kapott. Az odensei fesztivál zsűrije által kiválasztott munkák öt szekcióban versenyeznek: a fő versenyprogramban, a dán versenyprogramban, az animációs versenyben, a dokumentumfilmes mezőnyben és a fiatalok szekciójában. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2014-ben végzett Damokos Attila Charon című hatperces kísérleti filmje és Schwechtje Mihály Aki bújt, aki nem című rövidfilmje a fő versenyprogramban szerepel. Az animációs programban pedig Buda Flóra Anna Entrópia és Tóth Luca Lidérc úr című alkotását láthatja a közönség. A Charon című mitológiai thriller a Moviebar Film gyártásában, a Magyar Média Mecenatúra Program támogatásával készült, és először az OFF nézői láthatják. A történetben szereplő hidegvérű, gyönyörű nőt Cseh Anna Marie, a halálra vágyó, de abba átlépni nem elég bátor férfit pedig Derzsi János alakítja. A rendező Damokos Attila korábban elmondta, hogy a film operatőrével, Nagy Marcell-lel és többi alkotótársával három évig dolgozott a produkció megvalósításán.
„A Charon egy filmnyelvi játszótér, amelyben a dramaturgia mozgatója a fényérzékeny területre beáramló fény mennyiségének folyamatos változása. Ez egy pontos matematikai rendszer, amivel nemigen próbálkoztak előttünk, ezért nagyon sokat kellett törnünk a fejünket és kísérleteznünk. Elképesztően inspiráló volt ez a játék”

– mesélte a munkáról.

Schwechtje Mihály 10 perces kisjátékfilmje, az Aki bújt, aki nem tavaly májusban mutatkozott be a magyar mozikban. Buda Flóra Anna Entrópia című animációs filmje a februári Berlinalén debütált, ahol elnyerte a Teddy-díjat. Tóth Luca Lidérc úr című animációját pedig szintén Berlinben láthatta először a nemzetközi közönség. Az 1975-ben alapított alternatív filmfesztivál, az OFF Dánia legrégebbi filmmustrája. Az idei fesztivált augusztus 26. és szeptember 1. között rendezik meg Odensében.
Szerző

Kitört a balhé a margitszigeti Turandot körül: Kovalik Balázs elhatárolódott, az Operaház reagált

Publikálás dátuma
2019.06.07. 16:31
Részlet az eredeti rendezésből
Fotó: Cseke Csilla
Kovalik Balázs elhatárolódik a saját rendezésétől, a Magyar Állami Operaház kész a bíróságra menni.
Kovalik Balázs rendező felháborodott, és személyeskedésektől sem mentes levelet tett közzé a sajtóban a pénteki és a vasárnapi margitszigeti Turandot rendezésével kapcsolatban. Nehezményezi, hogy a 25 évvel ezelőtti, a szegedi operában színpadra állított, majd a budapesti Operában játszott Turandot-rendezését, annak díszletét, koreográfiáját az alkotók beleegyezése nélkül önkényesen átalakították. Közleményében ezért elhatárolódik a Budapesti Nyári Fesztivál keretében június 7-re és 9-re meghirdetett, a nevével hirdetett opera szakmai és művészi színvonalától. Bán Teodóra, a Budapesti Nyári Fesztivál igazgatója a hvg.hu-nak úgy reagált: ők nem hibáztak és Kovalik Balázs büszke lehet az előadásra, amiért az évtizedek múltán is színpadon van.
Kovalik Balázs levelében azt állítja: a szabadtéri színpadon se zsinórpadlás, se süllyesztő, se technika nem áll rendelkezésre, amelyek nélkül ez a rendezés biztos nem tud megvalósulni abban a formában, ahogy meglátta a napvilágot, és ahogy a felhasználói szerződés értelmében a világhírű intézmény gondjaiba vette. »A még élő rendezőnek nyilván lettek volna kérdései, netán fenntartásai, így célszerűnek látszott nem kommunikálni vele. Ahogy a szereplőktől értesültem, egy épp most frissen végző rendezőhallgatót bízott meg a jó gazda, hogy videofelvétel alapján, néhány nap alatt adaptálja, nevezzük nevén a dolgot, buherálja át a darabot a szigetre. Nem mondom, e gondos előkészítés igazán „méltó” a rangos fesztiváleseményhez. Mindenesetre passzol az „azt csinálunk, amit akarunk” országimázshoz.«
Bán Teodóra szerint ők a Magyar Állami Operaháztól vásárolták meg az előadást, Kovalik Balázzsal annak kellett felvenni a kapcsolatot. Bán tudomása szerint ez meg is történt.  A sztori mindenképp felvet erkölcsi aggályokat, arról nem is beszélve, hogy az Opera nem először kényszerül jogi magyarázkodásra: legutóbb a Porgy és Bess váltott ki hosszas sajtópolémiát és az Opera főigazgatója részéről rendhagyó gesztusokat. Másrészt a jelenlegi eset szembemegy azzal a színházi gyakorlattal, hogy a rendező beleegyezése nélkül nem szokás egy előadást adaptálni más helyszínre. A Pécsi Országos Színházi Találkozóról az elmúlt években azért maradt le több a versenybe beválogatott produkció, mert a rendezőnek – például Vidnyánszky Attilának – nem felelt meg a felajánlott helyszín. 
Kovalik Balázs
Fotó: Népszava

Az Operaház személyeskedik

A Magyar Állami Operaház közleményben reagált Kovalik levelére. Ebben többek között azt írják: »Amikor az Opera – alkotónként – többmillió forintot fizet egy-egy előadás tervezéséért és rendezéséért, azt a tervekkel együtt vásárolja meg, veszi tulajdonába. Az Opera működését egy 24 évvel korábbi „vásárlás” nem akadályozhatja. Kovalik Balázs művészeti igazgatásának idején is így volt, amikor például a Thália Színházba készült Varázsfuvolát az Erkelben játszották.« A közlemény az előadás kritikájával folytatódik. „Kovalik rendezése a szerző és a mű tekintetében bátor eltéréseket mutat: nála nem vak Timur, Kalaf pedig annak dacára ismeri meg előre a feladványokat, hogy a zenében egyértelműen benne van a nehezedő gondolkodás, sőt, ezzel a történet tétjét ingatja meg. Ugyanezen képben a leengedett operaházi vasfüggöny megakadályozta, hogy a mögé épített feliratozóról a közönség megtudja, miről is beszél hosszan a három miniszter és Kalaf, ez nem zavarta a rendezőt. Az Opera mindezek ellenére, a rendezés kétségtelen erényeire koncentrálva tartotta műsoron a produkciót az elmúlt 8 évadban is, utalta a jogdíjat, jóllehet másképp is eljárhatott volna, sőt Kovalik több más rendezését, adaptációját is műsoron tartotta.” Állításait az Opera kész további sajtópárbajok helyett bíróság előtt is megvédeni – írják a közleményben.
Kovalik Balázs nehezményezi, hogy a 25 évvel ezelőtti, a szegedi operában színpadra állított, majd a budapesti Operában játszott Turandot-rendezését, annak díszletét, koreográfiáját az alkotók beleegyezése nélkül önkényesen átalakították
Fotó: Gy. B. B.

Plakátbotrány

Giuseppe Verdi: Turandot – múlt év végén így hirdette plakáton a Budapesti Nyári Fesztivál Giacomo Puccini operájának előadását. A plakátról nemcsak a rendező, hanem a címszerepet alakító Rálik Szilvia neve is lemaradt.

Szerző
Frissítve: 2019.06.07. 17:05

Szenvedélyes libikóka - A Kései találkozás a Rózsavölgyiben

Publikálás dátuma
2019.06.07. 10:00
Jordán Tamás és Molnár Piroska régi játszótársak
Fotó: GORDON ESZTER
Két jelentős színész és egy találkozás, ezt kínálja a Rózsavölgyi Szalon legújabb premierje Sándor Pál rendezésében.
Tétova csendek és egymásba kapaszkodó tekintetek uralják a színpadot. Az intim játéktér miatt ráadásul ezt közelibe kapjuk. És persze két formátumos színészt Molnár Piroskát és Jordán Tamást. Arbuzov Kései találkozás című darabját jutalomjátékként is elő szokták venni színházak, emlékezzünk csak Tolnay Klári és Mensáros László kettősére, vagy szívesen játszotta sokáig Piros Ildikó és Huszti Péter és. De Alföldi Róbert Törőcsik Mari és Garas Dezső kedvéért is elővette és nagy sikerrel mutatták be az egyik nyáron Szentendrén, majd be is került a Játékszín repertoárjába. Most Sándor Pál filmrendező színházi kirándulásként vitte színre a Rózsavölgyiben. Olyan is egy kicsit, mint egy film, zenékkel elválasztott jelenetek peregnek kisebb, nagyobb izgalommal. A kissé közhelyes történet a rigai tengerparton játszódik, 1968-ban egy szanatóriumban. Egy hatvanöt éves főorvos találkozik egy nő páciensével, aki még nincs hatvan. Nem indul elsöprő szerelemnek. Óvatos méricskélés, puhatolózás után aztán egyre nagyobb súlyt kap. Két ember, akik komoly magánéleti múlttal, fájdalmakkal, sérülésekkel rendelkeznek, egyszer csak egymás felé sodródnak. Ők sem hiszik igazán, hogy ez egyáltalán megtörténhet. Mindegyikőjüknek megvan a rigolyája, a megszokása, úgymond az őrülete. Molnár Piroska hihetetlen humorral, öniróniával mutatja a „cirkuszban dolgozó” nőt, akiről később kiderül, hogy pénztáros és a szanatóriumban igencsak furcsán viselkedik. Mellesleg a bejelentő lapon üresen hagyja az életkorra és családi állapotra vonatkozó kérdést. Szórakozott, de rendkívül figyelmes. A professzor Jordán Tamás megformálásában, mintha nem is ezen a világon élne. Ő már sok mindent eltemetett magában, a szerelmet, a nyitottságot, de a mostani találkozás még az ő ingerküszöbét is elérte. A nő a domináns, a gondoskodása, a kíváncsisága felborítja az üdülőhely és a főorvos fásult nyugalmát. Nem lehet őt rendszabályozni, saját utat tör. Ez azért tetszik is valamennyire a doktornak. Persze hamar eljutunk odáig, hogy hol is vannak azok a bizonyos határok. A szerelemről is elmondják, hogy az érzelmek szenvedélyes libikókája. A tét, hogy lehet-e még újrakezdeni? Meddig lehet? Az előadás egyik legszebb pillanata amikor Molnár Piroska dalra fakad és a szerelemről, a boldogságról énekli el a Tolnay Klári által ismertté tett dalt. Jordán Tamás is csak nézni, aztán lelkesen megtapsolja. A bemutatóra azt hiszem Molnár Piroska készült el jobban a szerepével. Jordán, mintha még keresné a hangot, de joggal lehet bízni abban, hogy néhány előadás után nem csak a csendek és a tekintetek összjátéka csiszolódik tovább, hanem a két színész a kiszámíthatóbb részeket is megtölti még több mélységgel és katarzissal. Infó:  Arbuzov: Kései találkozás Rózsavölgyi Szalon Rendező: Sándor Pál  
Szerző