Soros György az EP-választás tanulságairól és az Orbán-Weber csörtéről

Publikálás dátuma
2019.06.09. 07:56

Fotó: ERIC PIERMONT / AFP
Vannak javaslatai az alapszerződés módosítására is.
Az EP-választáson megszólalt a csendes, unióbarát többség és amellett tette le a garast, hogy meg kell őrizni az EU alapértékeit. Csak az a kérdés, hogy az európai vezetők végre tudják-e hajtani a radikális intézményi változásokat, amit szintén akarnak az emberek - írja a Project Syndicate-en megjelent írásában Soros György. Az látnivaló, hogy a tömegek számára a fő aggály a klímaváltozás, ez pedig kedvez az EU-t támogató pártoknak, főként a zöldeknek - állapítja meg. Viszont elmaradt a nagy áttörés az integráció-ellenes erők részéről, amelyektől mellesleg semmi konstruktív nem várható. De közös frontot sem tudnak létrehozni, ami nélkül pedig nem képesek növelni befolyásukat. Az elemzés az egyik legsürgetőbb teendőnek a csúcsjelölti rendszer átalakítását tartja. Az ugyanis csak a pártcsaládok vezetőinek személyes törekvéseit szolgálja. Mint rámutat, a legjobban ezt a Néppártnál lehet tetten érni. Weber mindenre kapható, így még arra is, hogy összemutyizzon a tekintélyelvű Orbánnal, csak, hogy a pártcsalád maradjon a fő tényező Strasbourgban. Pedig a magyar miniszterelnök súlyos gond a frakcióvezető számára, mert nyíltan semmibe veszi az európai normákat és egyfajta maffiaállamot hozott létre. A tagpártok csaknem fele meg akart szabadulni a Fidesztől, csakhogy Weber meggyőzte a többieket: ha nem kell távoznia Budapestről a CEU-nak, akkor semmi gond sincs. A magyar fél még ezt a nem túl komoly feltételt sem teljesítette, ám a válasz nem a kizárás, hanem a felfüggesztés lett. Így beleszólhat abba, ki legyen a Bizottság következő elnöke. Orbán most azon van, hogy pártját az EPP jóhiszemű tagjaként állítsa be. Majd meglátjuk, Weber képes lesz-e megfékezni. Soros azt tartaná tanácsosnak, ha a Bizottság első emberéről egy gondosan összeállított lista alapján követlen szavazás határozna, a tagállamok kétharmadának támogatásával. Ehhez alapszerződést kellene módosítani, ám ahhoz megvan a jóváhagyás, hiszen jelentős volt a részvétel a május végi választáson. Nagyon nem ért egyet azzal, hogy ha Weber veszít, akkor Weidmann, a német Bundesbank kormányzója kerüljön az Európai Központi Bank élére. A befektető szerint az lenne a legjobb, ha sem a franciák, sem a németek nem jutnának vezető poszthoz, mert akkor a többi tagállam számára megnőne a mozgástér. De még ezen kívül is nagyon sok a teendő, hogy az EU-ból olyan, jól működő szervezet legyen, amely képes élni az adottságaival.
Szerző
Témák
Soros György

Szabad szemmel: a Fidesz esélyei a Néppártban

Publikálás dátuma
2019.06.09. 07:18

Nemzetközi sajtószemle, 2019. június 9.
Euractiv  A magyar külügyminiszter azzal vádolta a Néppárt elnökét, illetve frakcióvezetőjét, hogy azok másodrendű állampolgárokként kezelik a magyar népet, miután az EPP felfüggesztette a Fidesz tagságát. Szíjjártó Péter a pozsonyi Globsec biztonságpolitikai konferencián szólal fel, ahol az egyik munkacsoportban Magyarország külön téma volt. Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő, a Martens Központ, a konzervatívok agytrösztjének igazgatója erre úgy reagált, hogy a magyar párt fél lábbal igazából már kint van a pártcsaládból. Annak a vádnak a kapcsán pedig, hogy az Orbán-kormány aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét és ezzel az EU jogállami elveit, az elemző kijelentette, hogy az unió értékei nem képezhetik vita tárgyát az európai kereszténydemokraták és a magyar tagpárt közti tárgyalásokon. A szocialisták EP-frakcióvezető-helyettese Magyarországra utalva rámutatott, hogy a szervezetnek gondjai vannak bizonyos tagállamokban a demokrácia érvényesítésével. Mint mondta, roppant fontos, hogy a nemzeti szuverenitás szilárd jogállami normákra épüljön.
SRF  Kelet-Európa egyik jó ismerője szerint a Fidesz néppárti tagsága attól függ, hogy ki lesz a Bizottság következő elnöke. Ulf Brunnbauer, a Regensburgi Egyetem tanszékvezetője a svájci közszolgálati médiának adott interjúban kifejtette: a tagpártok nagy része azt szeretné, ha Orbán Viktor maradhatna, mert az EPP-n belül a súlypont fokozatosan áttevődik a kontinens keleti része felé, errefelé pedig sokan rokonszenveznek a magyar vezető politikájával. Jóvátehetetlen törés a jelek szerint csupán Weber és Orbán között következett be, ám közben a miniszterelnök félrerakta a közigazgatási bíróságok tervét, amivel jelezni kívánta, hogy hajlandó elfogadni bizonyos követeléseket, ha visszaveszik. A szakértő nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy megtörténik a megbékélés, mert fontos tisztségek sorsáról kell dönteni, azon kívül napirenden van a következő, hosszú távú költségvetés is, így a Fidesznek az az érdeke, hogy ne kelljen távoznia. Ám ha a párt nem szavazza meg Webert az EU végrehajtó testületének élére, akkor nagyon valószínű, hogy nem teljesül ez a vágya. Viszont ha a konzervatívok valaki mást javasolnak a Bizottság elnökének, az nagyon elegáns megoldás volna, és akkor az amellett szólna, hogy Orbánnak nem kell vennie a kalapját.
Spiegel  Európának nem szabad elárulnia az értékeit. Erre figyelmeztet egy tekintélyes elemző, miután a dán szociáldemokraták keményen migránsellenes programmal nyerték meg a hazai választásokat. Gerald Knaus, a berlini Európai Stratégiai Kezdeményezés nevű kutató intézet vezetője, a török-EU menekültügyi egyezmény értelmi szerzője nem gondolja, hogy Európa sokat átvehet a dán tanulságokból. Mert az ugyan igaz, hogy az egyszerű gondolatok vonzóak, mivel azt sugallják, hogy a megoldás egyáltalán nem olyan bonyolult. Csakhogy a dán szocialisták eddig is a legerősebb pártot alkották. Akik vesztettek, azok a jobboldali populisták, ugyanakkor több helyen is jelentősen előrerukkoltak a zöldek. Kapóra jött nekik, hogy a környezetvédelem lett a központi téma, márpedig itt nemigen tudnak mit mondani a demagógok, akik szerint nem szabad hisztériát kelteni az éghajlat körül. A jelek szerint felismerte ezt az Osztrák Szabadságpárt is, amelynek új vezetője a környezetvédelmet akarja megtenni az egyik fő célkitűzésnek. A menekültprobléma önmagában már nem jelent húzótémát. Nem jönnek a migránsok, így nehéz olyan képet sugallni, hogy Európa elvesztette az ellenőrzést e terület fölött. Nem mindenkinek van olyan bemesélő képessége, mint Orbán Viktornak. Az viszont igaz, hogy a dán szociáldemokraták hatásosan elő tudták adni: van migrációs tervük. Választási kampányban, ez mindenképpen jobb, mintha egyáltalán nem tudnának felmutatni semmit ez ügyben. Ám amit elővezettek, az a régi nóta: elriasztani a kérelmezőket, hogy maradjanak Európán kívül, de ez aligha jelent követendő utat. Ehelyett az európai szociáldemokratáknak azt kellene szorgalmazniuk, hogy a görög szigeteken gyorsan és tisztességesen bírálják el a beadványokat, úgy hogy akinek nincs szüksége védelemre, azt vissza lehessen küldeni török földre. Viszont Európa ígéretének megfelelően át kellene venniük mindazokat, akiket líbiai táborokban kínoznak. A migrációt ellenőrizni kell, ám ezzel párhuzamosan teljesíthető és humános elképzelésekre van szükség. Mert aki eladja a lelkét, az a végén meztelenül áll a világ előtt. Ez a figyelmeztetés nem csupán a szocialistáknak szól. 
Le Figaro  Nem túl derűlátó a liberális világ jövőjét illetően Orbán Viktor kedvenc történésze. Yuval Noah Harari emlékeztet arra, hogy a múlt században három világnézet igyekezett választ találni az emberiség sorskérdéseire. A fasizmus úgy magyarázta a történelmet, hogy az a nemzetek közötti küzdelmet jelenti és olyan világhoz vezet, amelyben egyetlen csoport erővel legyűri az összes többit. A kommunizmus osztályharc eredményének tekintette a múlt alakulását, de ez esetben a jövő úgy jelent meg, mint amelyben mindenki egyenlő, csak éppen ennek ára a szabadság egy központosított rendszerben. A liberalizmus számára a történelem a szabadság és a zsarnokság csatája, a jövő az, hogy az emberek szabadon és békésen együttműködnek, minimális központi ellenőrzés mellett, igaz fennmaradnak bizonyos egyenlőtlenségek. A három közül mára már csak a liberális ideológia maradt fenn, ám az utóbbi időben egyre több politikai vezető és mozgalom kérdőjelezi meg a létjogosultságát. Kétségtelenül válságban van az eszmerendszer, de a helyzetet inkább úgy lehet jellemezni, hogy a kötelező menü helyét átveszi a svéd asztal. Megjegyzendő, hogy a liberalizmus értelmezése sosem volt monolitikus, mindig csak ajánlotta a megfelelő magatartásformákat. De alapfeltételnek számít a szabad választás, a piacgazdaság, a demokrácia, mert anélkül gyorsan felüti a fejét a kegyencrendszer, az állami korrupció. Fontos a nemek egyenlősége, valamint az egyes országok bekapcsolódása a világgazdaságba. A populista mozgalmaknak az a közös vonásuk, még ha illiberálisoknak nevezik is magukat, hogy nem vetik el teljes egészében a liberalizmust. Inkább szemezgetni akarnak belőle. Orbán Viktor azt állítja, hogy Magyarországon lehetségesek szabad választások, a kisebbségek jogainak, a sokszínűségnek és az egyéni érdekeknek a védelme nélkül is. Viszont a demagógok többsége állást foglal a békés nemzetközi viszonyok mellett – legalábbis szóban. A bevándorlásból ugyanakkor egyáltalán nem kérnek. Csak hát az a kérdés, hogy a liberalizmus alkotóelemeit el lehet-e választani egymástól, mivel azok nem életképesek egymás nélkül. Lehetséges-e Magyarországon demokrácia egyéni szabadságjogok híján? Az orbáni illiberális demokrácia vajon nem csupán a diktatúra elegánsabb megnevezését jelenti-e? Fennmaradhat-e a béke egy olyan világban, amelyben a határokon falakat húznak és erősödnek a kereskedelmi háborúk? Ha mindenki az vesz ki a liberalizmus kínálatából, amit csak akkor, az könnyen eredményezheti a rendszer felbomlását, mind nemzeti, mind nemzetközi keretekben. Csak az nem világos egy cseppet sem, hogy mi jön helyette.   
Szerző

Az óriás turistahajók kitiltásáért tüntettek velencében

Publikálás dátuma
2019.06.08. 20:05

Fotó: MIGUEL MEDINA / AFPrs
Tavaly több mint ötszáz nagyhajó hajtott be a városba, 1,5 millió turistával. Kitiltásuk kérdését egy múltheti baleset tette aktuálissá.
Egészen a Szent Márk térig vonultak a tüntetők Velencében a tengerjáró hajóknak a város csatornáin való közlekedése ellen tiltakozva szombaton, egy héttel azután, hogy egy ilyen 60 ezer tonnás óriás egy kisebb turistahajóval ütközött össze az egyik hajóállomáson. A Nem a nagy hajókra (No alle grandi navi) elnevezésű mozgalom szervezte tüntetésen a velencei hatóságok szerint mintegy hatezren vettek részt.
Természetvédők, velencei lakosok és természetesen a probléma részét képző turisták is csatlakoztak a menethez, amely a június 2-i hajóbaleset helyszínétől, a San Basilio-Zattere hajóállomástól egészen a városközpontig, vagyis a Szent Márk térig haladt gyalogosan és hajókkal is. A magasba tartott transzparenseken többek közt az volt olvasható, hogy "Ki a hajókkal a lagúnákból" és "Velence nem Disneyland".
A tüntetőknek kezdetben megtiltották, hogy bevonuljanak a turistáktól mindig zsúfolt Szent Márk térre, amelyet 1997-ben biztonsági okokra hivatkozva lezártak a politikai jellegű megmozdulások előtt. ,Később azonban a prefektus mégis engedélyezte ezt.
Egy héttel ezelőtt a velencei csatornahálózat egyik bejáratának számító Giudecca kanálisában egy majdnem 300 méter hosszú tengerjáró hajó manőverezés közben nekihajtott egy kisebb turistahajónak. Négy külföldi turista szenvedett könnyebb sérülést. A hajókat az ügyészség lefoglalta, hét személy ellen indult vizsgálat. A baleset ismét aktuálissá tette a szűk velencei csatornákra behajtó óriáshajók problémáját.
A római közlekedési minisztérium június végére ígért megoldást. A 40 ezer tonnánál nagyobb hajókat 2014-ben kitiltották Velencéből, ezt a rendelkezést azonban egy évvel később az olasz közigazgatási bíróság semmisnek nyilvánította. Az IlSole24Ore olasz gazdasági napilap adatai szerint Velencébe tavaly több mint ötszáz nagyhajó hajtott be, 1,5 millió turistával. Ez több mint 280 millió euró bevételt jelentett a város számára.