Szabad szemmel - Trócsányi tovább magyarázta a Fidesz néppártban maradását

Publikálás dátuma
2019.06.10. 09:47

Nemzetközi sajtószemle, 2019. június 10.

Le Figaro

Trócsányi László megismételte, hogy a Fidesz nem kíván csatlakozni a Salvini-féle szövetséghez. Inkább maradna a Néppártban, annál is inkább, mert sok területen azonos véleményen van azzal, ám egyidejűleg azt szeretné, ha a konzervatívok elismernék: vannak politikailag érzékeny kérdések a magyar fél számára. Az interjúban az igazságügyi miniszter, egyben a magyar biztosjelölt azt bizonygatta, hogy sosem akarták elhagyni a konzervatívokat, habár a Liga vezérével azonosan ítélik meg a migráció elleni küzdelmet. Ezért habozás nélkül maradnak a mostani pártcsaládban. Ez volt az oka annak, hogy megszavazták: továbbra is Weber legyen a frakcióvezető. Trócsányi hozzátette: ő személy szerint bízik a bajor politikusban. Azt pedig a párt saját döntésének nevezte, hogy nem pályáztak semmilyen tisztségre a parlamenti csoportban. Ugyanis Szájer József úgy gondolta, hogy inkább a bizottságokra kell összpontosítani. A Fidesz egy fontos elnöki, illetve egy alelnöki posztot nézett ki magának, mint kereszténydemokraták 4. legerősebb pártja. A miniszter megerősítette, mivel Weber maga közölte: nem tart igényt a fideszes voksokra, hogy a Bizottság elnöke legyen, Orbán Viktort ez ugyan bántja, de tudomásul veszi a kívánságot, így nem támogatja a politikust. De az sem jöhet szóba, hogy Timmermans mögé álljon, azok után, amit az a magyar kormányról mondott. Trócsányi beszámolt arról, hogy a Fidesz sorsáról döntő háromtagú bölcsek tanácsa már eljuttatta kérdéseit Budapestre, most küldik el a válaszokat. A maga részéről derűlátó, mert úgy ítéli meg, hogy mindkét oldal megoldásra törekszik. Márpedig a párbeszéd és a közös érdek megkönnyítheti a megbékélést. Arra a megjegyzésre, hogy a Bizottság szerint Magyarországon az utóbbi időben erősödött a korrupció, a beszélgetőtárs úgy válaszolt, hogy az európai döntéshozók a jelek szerint gyakran képtelenek megérteni egy-egy ország belső helyzetét. Amúgy pedig a magyar gazdaság jól áll. Egyébiránt úgy gondolja, hogy Magyarországot megbélyegzik a jogállam miatt, akárcsak a többi közép-európai államot. Bármi is történik, azonnal felnagyítják, nincs bizalom, pedig egy egységes unió ezt nem engedi meg. A Juncker elleni hadjáratról szólva Trócsányi azt mondta, hogy itt nem a politikus személyéről van szó. A Bizottságnak politikailag semlegesnek kell lennie, ám bizonyos ügyekben kilépett a szerepéből.

Deutsche Welle

kommentár szerint a Nyugat azt azért nem gondolta volna, hogy a Myanmar vezetője a végén Orbán Viktorral a „muzulmán migráció közös gondjáról” ad elő mesét. „Az ilyen barátokkal” című kommentár rámutat, hogy a szabadság egykori ikonja éveken át támogatást kapott a fejlett világtól a demokráciához vezető úton, ám a végén arra használta ki a szabadságot, hogy átálljon a populistákhoz. Márpedig a múlt héten pontosan ez történt, hiszen Aung Szan Szu Kui nem Macronnal, vagy Merkellel, hanem pontosan Orbán Viktorral, Európa neveletlen gyermekével találkozott, aki arról ismeretes, hogy a menekültek ellen uszít. A nagyon is egyértelmű megbeszélés pofon a Nyugatnak, amely fenn akarja tartani a párbeszédet az ázsiai országgal, noha az a rohingyák elleni etnikai tisztogatással elvesztette a kegyeit. Ám a budapesti út üzenete teljesen egyértelmű: nem érdekelnek az értékeitek. Az iszlámellenes közös közlemény ilyen formán semmi meglepetést nem jelentett a magyarországi látogatás után. Teljes képtelenség, hogy a vendég nyíltan a nevét adja egy ilyen kijelentéshez. Myanmarban nem nő a muzulmán lakosság, miután két éve csaknem egymillió mohamedánt űztek el Bangladesbe. Az ENSZ népgyilkosságnak minősítette a katonai hadműveletet. Hogy Aung Szan Szu Kui Európa legjobboldalibb vezetőjét kereste fel, annak el kellene gondolkodtatnia még az egykori hősnő megmaradt híveit is a földrészen. Hiszen világos, hol áll a Béke-nobel díjas politikus: a vérengző katonák és újabban a jobboldali populisták oldalán, akik a lábbal tiporják az emberi jogokat. Ám Magyarország sem akadályozhatja meg, ha az EU a jogsértések miatt megvonja a kereskedelmi kedvezményeket az ázsiai kormánytól. Az pedig egyenesen tragikus, hogy a politikus az egykori népszerűség bűvöletében a populisták párhuzamos világába menekül. Mert a való világban arról folyik a vita, hogy Aung Szan Szu Kuit felelősségre lehet-e vonni, miután hallgatott a rohingyák elleni tömeggyilkosság kapcsán.

Wiener Zeitung

Egy német szakértő úgy látja, hogy a társadalom egy része belülről intéz frontális támadást az európai együttélést szabályzó olyan alapértékek ellen, mint az egyenlőség és a szólásszabadság, és ez sokkal súlyosabb, mintha csupán a liberális demokrácia volna a célpont. Hanno Burmester, akinek szakterülete a demokrácia a berlini Haladó Központ nevű elemző intézetnél, bizonyítékként megemlíti, hogy az Osztrák Szabadságpárt vezére a hírhedt ibizai titkos felvételen kifejezetten az ausztriai sajtó „orbanizálásának” szükségességét hangoztatta. Vagyis itt az egész eddigi rendszert kívánják lebontani és ez új minőséget jelent. Ráadásul az FPÖ csak viszonylag kevés támogatót vesztett utána az európai választáson és ez sokat elárul az ideológiai értékekhez fűződő viszonyról. A kutató ezzel együtt nem gondolja, hogy jelenleg Ausztriát és Németországot a magyar vagy a lengyel út fenyegetné. A két németnyelvű országban ez az irányvonal nem kapna többséget. Viszont vannak politikusok, akik arrafelé akarnak haladni, mint Budapest és Varsó, és a társadalom kellőképpen sérülékeny ahhoz, hogy pl. egy nagyobb visszaesés esetén meg is induljon az említett irányba. Mert a demokrácia nincs bebiztosítva a válságok ellen és visszafordítható. Főleg ha megrendül az emberek személyes jóléte. Egy gazdasági válság ennélfogva radikálisan módosíthat a politikai helyzeten.  
Szerző
Témák
lapszemle

Tízezrek tüntettek Hongkongban – Többen a kormányzó lemondását követelték

Publikálás dátuma
2019.06.09. 21:13

Fotó: ISAAC LAWRENCE / AFP
Egy törvényjavaslat miatt vonultak utcára az emberek, amely lehetővé tenné, hogy Hongkong kiadjon szökevényeket Kínának.
Tízezrek vonultak vasárnap Hongkong utcáira az ellen a törvényjavaslat ellen tüntetni, amely lehetővé tenné, hogy Hongkong kiadjon szökevényeket Kínának. A javaslat ellenzői megkérdőjelezik a kínai bírósági rendszer tisztességét és átláthatóságát.   
Helyi idő szerint hétfő hajnalra erőszakba fordult a megmozdulás.

A békésen tüntető tömegből kivált egy több százfős csoport, amely összecsapott a biztonsági erőkkel a parlament épületénél. Az aktivisták megrohamozták a rendőrségi sorfalat, hogy bejuthassanak a helyi törvényhozás épületébe, de a rendvédelmi szervek - figyelmeztetést követően - paprikasprével és ellenrohammal válaszoltak. 
Beszámolók szerint egyes rendőrök készenlétben tartották a könnygázgránátok kilövésére szolgáló felszerelésüket.

A hongkongi rendőri vezetők korábban önmérsékletre szólították fel a tömeget - jelentette a kormány által finanszírozott RTHK hongkongi műsorszolgáltató. A rendőrség több mint kétezer tisztet mozgósított a megmozdulás miatt. A szervezők reményei szerint több mint 500 ezren vesznek részt az eseményen. Legutóbb 2003-ban gyűlt össze ennyi ember a szigorúbb nemzetbiztonsági törvényekre vonatkozó javaslat ellen tiltakozva. A tervezetet végül elvetették.
A Reuters hírügynökség szerint a környék visszhangzott a javaslat ellen tiltakozók skandálásától, míg mások Carrie Lam hongkongi kormányzó lemondását követelték.

A hírügynökség szerint hasonló tiltakozásokat terveztek 25 másik városban világszerte, köztük Londonban, Sydneyben, New Yorkban és Chicagóban.  A törvénytervezetről szerdán kezdenek el vitázni a hongkongi törvényhozásban. Ha a javaslatot megszavazzák, Hongkong kiadhat szökevényeket Kínának, Tajvannak és Makaónak is, amelyekkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A város kormányzójának a kiadatási kérelem beérkezésekor jogában állna előterjeszteni egy elfogatási indítványt, amelyről bíróság határozna. Ettől a változástól sokan azért tartanak, mert úgy gondolják, hogy Peking a politikai aktivisták ellehetetlenítésének eszközeként használhatja a kiadatási lehetőséget.
Jogvédők szerint a Kínának kiadott szökevények kényszervallatás, illetve önkényes fogva tartás áldozatává válhatnának.

Hongkongi tisztségviselők szerint azonban senkit sem adnak ki, ha politikai vagy vallási üldözés, kínzás vagy halálbüntetés fenyegeti. A javaslat miatti aggodalmakat fokozták azok a szombati hírek, amelyek szerint a főbíró megrótta a felsőbíróság egyik bíráját, mert az aláírása feltűnt a tervezet elleni egyik nyilvános petícióban. A törvénytervezet ellenzői már többször utcára vonultak, április végén több ezer ember demonstrált Hongkongban a javaslat elvetését követelve. A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státuszt élvező város az „egy ország, két rendszer”  elv alapján autonómiát élvez azóta, hogy 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához.
Sok hongkonginak azonban nem tetszik, hogy Peking fokozatosan egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja a várost, és igyekszik növelni a befolyását.

Szerző

Orbán egyik kedvenc országában nem lehet szabadságot követelni, mert rögtön elvisznek

Publikálás dátuma
2019.06.09. 20:44

Fotó: VYACHESLAV OSELEDKO / AFP
Kazahsztánban a tüntetők azt skandáltak, hogy „szabadság”, és elmondták, nem ismerik el legitimnek az elnökválasztást.
A kazah biztonsági erők őrizetbe vettek mintegy ötszáz tüntetőt Almatiban és Nur-Szultanban, a hatósági engedéllyel nem rendelkező megmozdulásokon résztvevőit azzal gyanúsítják, hogy destabilizálni próbálták a vasárnapi előrehozott elnökválasztás folyamatát - közölte Marat Kozsajev, a kazah belügyminiszter első helyettese.    „Rendbontási kísérletek voltak Almati és Nur-Szultan utcáin radikális beállítottságú elemek részéről engedéllyel nem rendelkező megmozdulások szervezésével és megtartásával” –mondta Kozsajev. Mint azt elmondta, a rendvédelmi szerveknek sikerült elhárítaniuk az utak lezárást és a közlekedés megbénulását a belvárosban. „Minden intézkedést a törvények szigorú betartásával foganatosítottak. A rendbontók őrizetbe vételénél különleges eszközöket nem vetettek be” – fűzte hozzá. A TASZSZ orosz hírügynökség tudósítója szerint a fővárosban, Nur-Szultanban a rendőrség erőt alkalmazott a tüntetők szétkergetéséhez. Sajtóértesülések szerint délután több ezren tüntettek. A Twitteren képeket és videókat tettek közzé a rendőrség közbeavatkozásáról. Az egyik beszámoló szerint a rendfenntartó erők az embereket autóbuszokba kényszerítették. A kazah belügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője, akit az Interfax orosz hírügynökség idézett korábban, még száz őrizetbe vett személyről beszélt.
A tiltakozók egyebek mellett azt skandáltak, hogy „szabadság”, és elmondták, nem ismerik el legitimnek az elnökválasztást, mivel szerintük kevés volt az idő a megszervezésére és a jelöltek programjának megismerésére.

Kazahsztánban vasárnap előrehozott elnökválasztást tartottak. A szavazóhelyiségek időközben bezártak, az első előrejelzésekre az este folyamán lehet számítani. Azért kellett a tervezettnél korábban megtartani a választást, mert Nurszultan Nazarbajev két és fél hónappal ezelőtt meglepetésszerűen lemondott az államfői posztról. A mintegy 18 millió lakosú közép-ázsiai országban csaknem 10 millió választópolgár fejezheti ki véleményét az urnáknál.
A választás legnagyobb esélyese Kaszim-Zsomart Tokajev ideiglenes elnök, akit Nazarbajev nevezett ki utódjául.

Vele szemben hat, Kazahsztánban is alig ismert jelölt indult. Tokajev „valódi, nyílt és igazságos” választást ígért.
A korábbi választások sem szabadok, sem tisztességek nem voltak. Kazahsztánban elnyomják az ellenzéket és a másként gondolkodókat.

Orbán Viktornak mindenesetre nagyon tetszik, ami ott folyik. Többször járt az országban - ahol saját elmondása szerint otthon érzi magát -, legutóbb április végén, amikor olyanokat mondott, hogy "hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a demokrácia nemcsak azt jelenti, hogy az emberek részt tudnak venni a választáson, és megadatik a lehetőség, hogy bevonódjanak a közös ügyek megvitatásába". A demokrácia a régi görög felfogás szerint kormányzati formát is jelent, "vagyis a véleményszabadságnak meg a részvételnek végül is egy hatékony és stabil kormányzásban kell testet öltenie". Meg hogy "ma a legsikeresebb országok egyben a legstabilabb politikai rendszerű országok. Kazahsztán az elmúlt években élen járt a stabilitás tekintetében."
Nazarbajev mindenesere valóban megtestesíti a "stabilitást". Tipikus közép-ázsiai diktátor, már 22 évesen főállású pártalkalmazott volt a Szovjetunióban. 1984-ben lett a kazah szovjet szocialista köztársaság miniszterelnöke, majd a helyi kommunista párt főtitkára. Innen lett a függetlenné vált Kazahsztán első és idén márciusig, váratlan lemondásáig egyetlen elnöke.   
Témák
Kazahsztán