Ősszel ismét napirendre kerülhet az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtése - tudta meg lapunk kormányzati forrásból. Bár az erről szóló törvényeket a kormány - Gulyás Gergely május 30-i bejelentése szerint - határidő nélkül elhalasztotta, információnk szerint a kabinet nem tett le eredeti szándékáról, és mindenképpen létrehozná az önálló közigazgatási bíráskodás rendszerét. Erre utal az is, hogy az Alaptörvényben - a tavaly elfogadott hetedik módosítás szerint - benne marad a közigazgatási bíráskodást megteremtő mondat: "Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság".
A sokat bírált közigazgatási bíróságok bevezetésének elhalasztását sokan arra vezették vissza, hogy a Fidesz így akarta jelezni kompromisszumkészségét az Európai Néppárt felé. Őszig a kormánypárt és a pártcsalád viszonyáról szóló egyeztetések már véget érhetnek, azonban ha addig ismét napirendre kerül a közigazgatási bíráskodás ügye, akkor veszélybe kerülhet a Fidesz tagsága, valamint Trócsányi László biztosi posztja is.
A halasztást törvényjavaslat formájában is benyújtották a Háznak, de a sarkalatosnak minősülő tervezetről még nem szavazott a parlament, ennek ellenére Áder János államfő - akinek a törvény szerint május 31-i javaslatot kellett volna tennie az új bírósági rendszer csúcsszerve, a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének személyére - levélben közölte az Országgyűlés elnökével: nem tesz javaslatot az új bírósági vezetőre. Áder indoklása fölöttébb érdekes; mint írta: az új helyzetben személyi javaslatot "jogszabályi előírásoknak megfelelő jelölt hiányában" nem terjeszt elő. Pedig még mindkét közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatályos, vagyis Áder - formálisan - törvényt sért, amikor nem jelöl elnököt.
A "jogszabályi előírásoknak megfelelő jelölt hiányában" fordulat sem értelmezhető, hiszen a két törvény alapján éppen az államfőnek kellene jelölnie elnököt a Közigazgatási Felsőbíróság élére, neki kellene a "megfelelő jelöltet" megtalálnia, márpedig a törvény kritériumainak több személy is megfelel. Ráadásul az egyelőre el nem halasztott közigazgatási bíróságok hatálybalépéséről szóló törvény szerint Áder jelöltjét június 15-ig a parlamentnek meg is kellene választania, ami nyilván elmarad.
Kormányzati forrásunk azt állította: a halasztás nem okoz zavart a bírósági rendszerben, a már megtett bírói nyilatkozatok semmissé válnak. Április 30-ig kellett ugyanis az eddigi közigazgatási bíráknak, bírósági titkároknak és a fogalmazóknak nyilatkozniuk az OBH elnökénél: az eredeti tervek szerint 2020. január 1-jén létrejövő közigazgatási bíróságokon kívánnak-e tovább dolgozni, vagy maradnak a rendes bíróságokon. Mint az OBH korábban jelezte, a határidőig 162 bíró nyilatkozott úgy, hogy az új bíróságokon folytatná munkáját. A törvény elhalasztásáról szóló, még el nem fogadott tervezet szerint hatályukat vesztik ezek a nyilatkozatok, vagyis ha ősszel ismét napirendre kerül az önálló közigazgatási bíráskodás, az érintett bíráknak ismét nyilatkozniuk kell majd.
Zavart okozhat az is, hogy jelenleg négy olyan közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumvezető-helyettesi álláshely van a rendes bíróságokon, amelyekre nem írtak ki pályázatot a visszavonni kívánt törvény tilalma miatt.
Egyelőre tehát minden marad a régiben, csak maguk a bírák bizonytalanodtak el a kormányzati huzavona miatt. Ugyanez a megállapítás lehet igaz az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének helyzetére is. Az Országos Bírói Tanács (OBT) ugyanis május 8-án határozatot hozott arról, hogy kezdeményezi Handó Tünde, OBH-elnök tisztségétől való megfosztását az Országgyűlésnél. Az OBT egyebek között kifogásolta az OBH elnökének kinevezési gyakorlatát, és az előterjesztések benyújtásának megtagadását. A tisztségtől való megfosztásról a parlament dönt - kétharmados többséggel - az Országgyűlés igazságügyi bizottságának javaslata alapján.
Az OBT-indítványt azonban az igazságügyi bizottság nem támogatja, vagyis olyan javaslatot terjeszt a képviselők elé, hogy Handó Tündét ne fosszák meg az OBH elnöki tisztségétől. A bizottság indoklása leszögezi: "nem kíván állást foglalni az OBT működésének és legitimációjának kérdésében, arról ugyanis (...) az Alkotmánybíróságnak van joga dönteni". A bizottság szerint ugyanakkor az OBH-elnök munkájával kapcsolatos határozatának meghozatalában "legalább két olyan OBT tag is részt vett, akik korábban eredménytelenül pályáztak magasabb bírói álláshely, illetve bírósági vezetői pozíció betöltésére, és legalább egy tag az OBH elnökével szemben bírósági eljárást is indított". Vagyis a kormánypárti többségű bizottság szerint a Handóval szembeni eljárás nem részrehajlás nélkül, tisztességes módon történt, és az OBT megsértette az Alaptörvény több cikkét is. Úgy vélték továbbá, hogy "az OBT-nek az OBH elnökét érintő kifogásai nem állják meg a helyüket", s megállapították, hogy Handó "minden felvetett kérdés esetében részletekben menően tájékoztatta az OBT-t az általa hozott döntésekről és azok indokairól" (ez nyilvánvalóan nem igaz, az OBT-jelentés több ügyet is felsorol amelyben nem kaptak tájékoztatást), sőt, a bizottság szerint épp az OBT nem vizsgálta az OBH elnökének válaszait. A bizottság javaslatáról, Handó elmozdításáról ma dönt a Ház.
