Ősszel nagyon közel kerül majd a Földhöz egy aszteroida

Publikálás dátuma
2019.06.11. 08:41
Képünk illusztráció!
Fotó: HO / AFP
A kisbolygó várhatóan szeptember 9-én fog elhaladni mellettünk.
Idén ősszel nagyon közel fog kerülni a Földhöz a 2006 QV89 jelű aszteroida – írja a Space cikke alapján a 24.hu. A szakértők szerint 1:7000-hez az esélye, hogy eltalálja bolygónkat – ez csillagászati szempontból komoly kockázatot jelent. Az Európai Űrügynökség (ESA) becslései alapján a kisbolygó szeptember 9-én fog elhaladni mellettünk. At ESA június 6-án frissítette azt a listáját, amelyen olyan égitesteket jegyez, amelyek ütközhetnek a Földdel. 
A lista tíz objektumából a 2006 QV89 a negyedik legveszélyesebb.

Az aszteroida viszonylag kicsi, 40 méter átmérőjű, becsapódása ennek ellenére komoly károkat okozhatna.
Szerző
Témák
aszteroida

Gyorsabban öregszenek a hajléktalanok

Publikálás dátuma
2019.06.10. 10:10

Fotó: FREDERIC J. BROWN / AFP
A hetven-nyolcvan éves korban kialakuló betegségek is sokkal korábban jelentkeznek az utcán élő embereknél – derítette ki egy amerikai kutatás, amelynek következő lépésében a neurológiai következményeket vizsgálják.
2013 óta kísérik figyelemmel 350 idősebb hajléktalan életét a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i campusának (UCSF) kutatói, hogy megállapítsák, miért öregszenek a megszokottnál gyorsabban. A megfigyelt csoport átlagéletkora 57 év, tagjai között gyakori a stroke, az elesés, a látáskárosodás és az inkontinencia, pedig ezek a problémák általában a hetvenes-nyolcvanas éveikben járó amerikaiakra jellemzők – írja a Nature alapján a Qubit
Kaliforniában 130 ezer hajléktalan 70 százalékát „unsheltered”-ként tartják számon – ők az éjszakákat az utcán töltik, míg ez az arány New York államban mindössze 5 százalék. A San Francisco-öböl környékén, ahol a Szilícium-völgy is található, körülbelül 28 200 hajléktalan él.
Az évtizedek óta ismert tény, hogy a hajléktalanok között gyakoribbak a fizikai és mentális betegségek, de ennek okait korábban nem igazán vizsgálták szisztematikus kutatásokkal. A 2013-ban indított projektben vizsgált 350 hajléktalan közül 42-en már meghaltak, legtöbben rákban, szívrohamban vagy cukorbetegség miatt. A kutatás következő fázisában azt vizsgálják majd, hogy a hajléktalanná válással járó hirtelen stressz hogyan alakíthatja ki vagy súlyosbíthatja a betegségeket – a projektben sok olyan ember részt vesz, aki 50 éves kora után vált hajléktalanná. Az eddigi eredmények szerint a vizsgált hajléktalanok közel fele az extrém magányosság jeleit mutatja, ami a rák és más betegségek alakulására is negatív hatással lehet, illetve az alanyok negyedénél szellemi fogyatékosságot fedeztek fel, ami a 70 év feletti amerikai lakosság körben kevesebb mint 10 százalékos arányban fordul elő.
A Kaliforniai Egyetem neurológusaként dolgozó Serggio Lanata 2013-ban, amikor San Franciscóba költözött, szembesült azzal, hogy a városban tömegesen élő idősebb hajléktalanok viselkedése hasonlít azokéra, akiket demenciával kezelt. Olyan kutatásra készül, amely során hajléktalan felnőttekben vizsgálja majd az Alzheimer-kór és más degeneratív agyi betegségek korai jeleit, és hogy azok kialakulása hogyan függ össze a hajléktalan léttel. A júniusban kezdődő kutatási projektje 20 felnőtt hajléktalan megfigyelésére épül. A résztvevőkön neurológiai vizsgálatokat hajtanak végre, elsősorban a homloklebenyben és a halántéklebenyben okozott károkat vizsgálva, amelyek viselkedésbeli változásokat okozhatnak. Lanata szerint az utcán élő emberek számos olyan kockázatnak vannak kitéve, amelyek hozzájárulhatnak a különböző neurológiai betegségek kialakulásához – ilyen például az alváshiány, a szennyezett levegő belélegzése, a cukorbetegség kezelésének elhanyagolása, a magas vérnyomás vagy a túlzott alkoholfogyasztás.
Szerző

Villámárvizek kezelésére készült magyar mobilalkalmazás

Publikálás dátuma
2019.06.08. 11:45

Fotó: Népszava
Az applikációt elsősorban az önkormányzatok felelős szakemberei tudják használni.
Villámárvizek elleni védekezést segítő okostelefon-alkalmazást fejlesztett ki a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) a Technokrats Kft. közreműködésével – tájékoztatta a vízügyi igazgatóság az MTI-t. Az egyelőre 106 település csatornahálózatának adatait tartalmazó mobilalkalmazást az Európai Unió támogatásával, a Rainman elnevezésű interregionális együttműködési operatív program keretében hozták létre. A tájékoztatás szerint a Rainman projekt célja, hogy a különböző adottságú területekre olyan egységes stratégia készüljön, amely segíti a heves esőzések miatti károk megelőzését vagy azok mértékének minimalizálását. Az elmúlt években évente négy-öt alkalommal Magyarországon is megjelentek a villámárvizek – írták, hozzátéve, hogy villámárvíz idején jellemzően rövid idő alatt kis területen nagy mennyiségű víz gyűlik össze, amely általában négy-hat óra alatt levonul. Ilyenkor a föld sok esetben nem tudja elnyelni és a csatornák sem tudják elvezetni a gyorsan érkező, nagy mennyiségű csapadékot, így rendkívüli intézkedésekre van szükség a védekezésben érintett szervezetek – helyi önkormányzatok, vízügy, katasztrófavédelem – részéről. Az alkalmazást alapvetően az önkormányzatok felelős szakemberei tudják használni, akik a vízügyi igazgatóságtól kapnak jogosultságot – felhasználónevet és jelszót – ahhoz, hogy a mobiltelefonjukon vagy táblagépükön belépve lássák az egyes árvíz- és belvízvédelmi fokozatokat, továbbá térképen a teljes csatornahálózatot. A projekt keretében a Kötivizig német, osztrák, cseh, lengyel és horvát vízügyi szervezetekkel együttműködve dolgozza ki a kockázatcsökkentő stratégiákat. A projekt a Szász Állami Környezetvédelmi, Mezőgazdasági és Földtani Hivatal vezetésével valósul meg.
Szerző