31 ezer éve élt szibériai népcsoportot fedeztek fel

Publikálás dátuma
2019.06.11. 12:05
Kolima folyó
Fotó: Morozov / RIA Novosti
A legutolsó jégkorszakban élő, eddig ismeretlen szibériai népcsoportot fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport egy északkelet-szibériai régészeti helyszínen előkerült két tejfog DNS-vizsgálatával.
A kutatók a tejfogak vizsgálatának eredményét egy nagyobb tanulmányban ismertették, amelyben egy másik szibériai helyszínen talált, tízezer éves emberi maradvány genetikai elemzését is leírták. Az analízis közeli genetikai rokonságot mutatott ki az őslakos amerikaiakkal. Ilyen közeli kapcsolatot bizonyító leletet először találtak az Egyesült Államokon kívül – számolt be a kutatásról a ScienceDaily.com.
Eske Willerslev, a nemzetközi kutatócsoport vezetője, a Cambridge-i Egyetem professzora és a Koppenhágai Egyetem Lundbeck Geogenetikai Alapítványának igazgatója az új népcsoportnak az ősi észak-szibériaiak elnevezést adta, hangsúlyozva, hogy ez a népcsoport jelentős szerepet játszott az emberiség történetében.
A két tejfogat tavaly fedezték fel egy régészeti ásatáson az orosz Jana-folyó közelében. A janai orrszarvútülök-helyszín (RHS) néven emlegetett régészeti lelőhelyet 2001-ben fedezték fel. Az ásatásról már több mint 2500 lelet, állati csont és az emberi jelenlétre utaló kőszerszám került elő.
A Nature folyóirat aktuális számában megjelent tanulmány szerint az ősi szibériai népcsoport 31 ezer évvel ezelőtt a szélsőséges éghajlati körülményekhez alkalmazkodva élt a térségben, gyapjas mamutokra, orrszarvúkra és bölényekre vadászott. A kutatók úgy vélik, a régészeti helyszín környékén egy 500 fős népességhez tartozó, 40 főből álló csoport élhetett.
Willerslev szerint ez a népcsoport szinte egyidejűleg alakult ki a modern ázsiaiak és európaiak őseivel, és volt idő, amikor valószínűleg az északi félteke nagy területeit népesítette be. Martin Sikora, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a népcsoport nagyon gyorsan hozzászokott a szélsőséges körülményekhez és gyorsan vándorolt. A csoport felfedezése nemcsak a Szibéria északi részét benépesítő emberekről, hanem az emberi történelem vándorlásairól alkotott képet is megváltoztatja - fűzte hozzá.
 A tanulmány szerzői az észak-szibériai és közép-orosz ásatásokon talált 34 emberi maradványból nyert DNS-mintát vizsgáltak meg és hasonlítottak össze. Mint a Berni Egyetem professzora, Laurent Excoffier kiemelte, figyelemre méltó, hogy az ősi észak-szibériaiak közelebbi rokonságban álltak az európaiakkal, mint az ázsiaiakkal, és úgy tűnik, az európaiak és az ázsiaiak szétválását követően azonnal elvándoroltak Eurázsia nyugati részéről.
Széles körben elfogadott nézet, hogy az első emberek Szibériából Alaszkán keresztül érkeztek Amerikába, amikor az utolsó jégkorszak végén száraz lábbal tudtak átkelni a egykori Bering-földhídon. A kutatóknak sikerült kimutatniuk, hogy ezeknek az embereknek az ősei olyan ázsiai csoportok voltak, amelyek az ősi észak-szibériaiakkal keveredtek.
A felfedezést a szibériai Kolima-folyónál feltárt tízezer éves férfi maradványainak DNS-elemzése támasztotta alá. A férfi felmenői között ősi észak-szibériaiak és kelet-ázsiaiak is voltak, és ez a genetikai mozaik nagyon hasonló ahhoz a génállományhoz, amelyet az őslakos amerikaiaknál találtak. „Ez a férfi a hiányzó kapcsolat az őslakos amerikaiak felmenőihez” – hangsúlyozta Willerslev.
Szerző
Témák
Szibéria ember

Ősszel nagyon közel kerül majd a Földhöz egy aszteroida

Publikálás dátuma
2019.06.11. 08:41
Képünk illusztráció!
Fotó: HO / AFP
A kisbolygó várhatóan szeptember 9-én fog elhaladni mellettünk.
Idén ősszel nagyon közel fog kerülni a Földhöz a 2006 QV89 jelű aszteroida – írja a Space cikke alapján a 24.hu. A szakértők szerint 1:7000-hez az esélye, hogy eltalálja bolygónkat – ez csillagászati szempontból komoly kockázatot jelent. Az Európai Űrügynökség (ESA) becslései alapján a kisbolygó szeptember 9-én fog elhaladni mellettünk. At ESA június 6-án frissítette azt a listáját, amelyen olyan égitesteket jegyez, amelyek ütközhetnek a Földdel. 
A lista tíz objektumából a 2006 QV89 a negyedik legveszélyesebb.

Az aszteroida viszonylag kicsi, 40 méter átmérőjű, becsapódása ennek ellenére komoly károkat okozhatna.
Szerző
Témák
aszteroida

Gyorsabban öregszenek a hajléktalanok

Publikálás dátuma
2019.06.10. 10:10

Fotó: FREDERIC J. BROWN / AFP
A hetven-nyolcvan éves korban kialakuló betegségek is sokkal korábban jelentkeznek az utcán élő embereknél – derítette ki egy amerikai kutatás, amelynek következő lépésében a neurológiai következményeket vizsgálják.
2013 óta kísérik figyelemmel 350 idősebb hajléktalan életét a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i campusának (UCSF) kutatói, hogy megállapítsák, miért öregszenek a megszokottnál gyorsabban. A megfigyelt csoport átlagéletkora 57 év, tagjai között gyakori a stroke, az elesés, a látáskárosodás és az inkontinencia, pedig ezek a problémák általában a hetvenes-nyolcvanas éveikben járó amerikaiakra jellemzők – írja a Nature alapján a Qubit
Kaliforniában 130 ezer hajléktalan 70 százalékát „unsheltered”-ként tartják számon – ők az éjszakákat az utcán töltik, míg ez az arány New York államban mindössze 5 százalék. A San Francisco-öböl környékén, ahol a Szilícium-völgy is található, körülbelül 28 200 hajléktalan él.
Az évtizedek óta ismert tény, hogy a hajléktalanok között gyakoribbak a fizikai és mentális betegségek, de ennek okait korábban nem igazán vizsgálták szisztematikus kutatásokkal. A 2013-ban indított projektben vizsgált 350 hajléktalan közül 42-en már meghaltak, legtöbben rákban, szívrohamban vagy cukorbetegség miatt. A kutatás következő fázisában azt vizsgálják majd, hogy a hajléktalanná válással járó hirtelen stressz hogyan alakíthatja ki vagy súlyosbíthatja a betegségeket – a projektben sok olyan ember részt vesz, aki 50 éves kora után vált hajléktalanná. Az eddigi eredmények szerint a vizsgált hajléktalanok közel fele az extrém magányosság jeleit mutatja, ami a rák és más betegségek alakulására is negatív hatással lehet, illetve az alanyok negyedénél szellemi fogyatékosságot fedeztek fel, ami a 70 év feletti amerikai lakosság körben kevesebb mint 10 százalékos arányban fordul elő.
A Kaliforniai Egyetem neurológusaként dolgozó Serggio Lanata 2013-ban, amikor San Franciscóba költözött, szembesült azzal, hogy a városban tömegesen élő idősebb hajléktalanok viselkedése hasonlít azokéra, akiket demenciával kezelt. Olyan kutatásra készül, amely során hajléktalan felnőttekben vizsgálja majd az Alzheimer-kór és más degeneratív agyi betegségek korai jeleit, és hogy azok kialakulása hogyan függ össze a hajléktalan léttel. A júniusban kezdődő kutatási projektje 20 felnőtt hajléktalan megfigyelésére épül. A résztvevőkön neurológiai vizsgálatokat hajtanak végre, elsősorban a homloklebenyben és a halántéklebenyben okozott károkat vizsgálva, amelyek viselkedésbeli változásokat okozhatnak. Lanata szerint az utcán élő emberek számos olyan kockázatnak vannak kitéve, amelyek hozzájárulhatnak a különböző neurológiai betegségek kialakulásához – ilyen például az alváshiány, a szennyezett levegő belélegzése, a cukorbetegség kezelésének elhanyagolása, a magas vérnyomás vagy a túlzott alkoholfogyasztás.
Szerző