Elkeseredett harc folyik a Theresa May utódlásért

Publikálás dátuma
2019.06.12. 11:30
Michael Gove és Boris Johnson
Fotó: STF / AFP
Theresa May lemondásának életbe lépése után teljes erőbedobással küzdenek a tory elnökjelöltek a Downing Street 10. kulcsáért.
Letelt a jelentkezési határidő a Konzervatív Párt vezetőválasztási összecsapására, méghozzá hétfő délután 17 órakor. Csak olyan tory képviselők szállhattak harcba, akiket a 313 fős parlamenti frakció legalább nyolc tagja biztosított támogatásáról. A vezetőválasztás levezénylésére hivatott 1922-es Bizottság közlése szerint tízen feleltek meg a kritériumoknak. Az idő sürget. Elvileg október 31-ig kellene elhagynia az Egyesült Királyságnak az Európai Uniót, ám ezt megelőzően a parlament kétszer is többhetes szünetet tart. A június 13. délelőttjére kitűzött első menetben a versenyben maradásban reménykedő kandidátusok a képviselők legalább 5 százalékának (legkevesebb 17 honatya) szimpátiáját kell elnyernie. Ez nehezítés ahhoz képest, hogy a legutóbbi választási folyamat során csak a legkevesebb szavazatot szerzett jelölt szállt ki a megmérettetésből. A további fordulókat június 18., 19. és 20-án tartják meg. A „döntőbe” jutott két tory közül a mintegy 160 ezret kitevő párttagság választja ki az új konzervatív vezető személyét. Az 1922-es Bizottság elképzelése szerint Theresa May a július 22-vel kezdődő héten keresi fel a Buckingham-palotában II. Erzsébetet és nyújtja be lemondó levelét, majd rövidesen követi őt a királyi rezidencián a pártvezetői cím új birtokosa, aki felkérést kap az új kormány megalakítására. A jelöltek meghallgatásokon bizonyíthatják képességeiket. A BBC, de várhatóan a Sky News és az ITV kereskedelmi csatorna is rendez élő vitát. Az egyre fogyatkozó számú jelölt a kampány során a szigetország minden tartományában és nagyvárosában fellép és kizárólag párttagok számára összehívott fórumon igyekszik bizonyítani kiválóságát. A vezetőválasztási kampány részvevőinek kényes egyensúlyt kell tartaniuk. Miután az egész helyzet a Brexit végrehajtásának kudarca miatt alakult ki, a kampányt várhatóan a kilépés megvalósításával kapcsolatos politika dönti el. Az új pártvezető-kormányfőnek ugyanakkor a társadalmi és gazdasági élet, az egészségügy, a szociális ellátás, a nemzetbiztonság és igazságszolgáltatás számos, évek óta megoldatlan kérdését is kezelnie kell. A brit fogadóirodák favoritja, Boris Johnson rögtön letette a névjegyét Brexit-ügyben, amikor a Sunday Times-nak adott interjújában kilátásba helyezte: addig, ameddig nem kap a jelenleginél kedvezőbb ajánlatot Brüsszelből, nem fizeti ki a 39 milliárd fontban rögzített válási kompenzációt. A karizmatikus, művelt, de óriási bakikra is képes politikus máris azzal kezdte, hogy adócsökkentést ígért a magasabb jövedelemmel rendelkezők számára. Október 31-én az Egyesült Királyságnak mindenképpen, alkuval vagy anélkül, búcsút intenie az EU-nak, átmenetileg akár félretéve az északír “biztosítási politika” a backstop ügyét - hangoztatta. A volt londoni főpolgármester “sztárpolitikusokkal” venné magát körül és biztosítaná az országban élő 3,2 milió EU-állampolgár jövőjét. Az utódlási küzdelemben mindeddig az éleseszű, jó svádájú, kiváló debattőr Michael Gove, volt újságíró követte Johnsont. Az ő esélyei azonban megcsappantak, amikor egy a közeljövőben megjelenő könyv kapcsán bevallotta a nyilvánosság előtt, hogy húsz évvel ezelőtt több alkalommal is kokaint fogyasztott. Elismerte, szerencséje volt, hogy annak idején nem büntették meg. Ám a szigorú amerikai igazságszolgáltatás örökre, de legalábbis évekre kitilthatja az országból a jelenlegi környezetvédelmi minisztert. Gove meg akarja valósítani a Brexitet, de szükség esetén hajlandó annak késleltetésére is. Kampányindító beszédében, már csak a figyelem elterelése érdekében is, több kellemetlen, sőt egyenesen idétlen megjegyzést tett riválisára, Johnsonra, akinek a 2016-os vezetőválasztás során ellehetetlenítette az esélyeit. Jeremy Hunt külügyminiszter is szarkazmussal beszélt a “listavezető” Johnsonról. Kifejtette, “tapasztalt, komoly vezetőre” és nem “üres retorikára” van szükség. A Brexit-zsákutcából csak “ügyes politikával” lehet kijönni, amire, - véleménye szerint – csak tőle, mint sikeres üzletembertől, majd egészségügyi-, végül külügyminisztertől lehet számítani.
Frissítve: 2019.06.12. 13:16

Ugandába is elért az ebola-járvány

Publikálás dátuma
2019.06.12. 10:33

Fotó: ISAAC KASAMANI / AFP
Egy 5 éves kongói gyerek az első fertőzött Uganda területén. Kongóban már 1400 áldozatot szedett a mostani járvány.
Egy 5 éves gyerek az első ebolával fertőzött beteg Uganda területén a járvány újbóli kitörése óta, erősítette meg az Ugandai Egészségügyi Minisztérium és a WHO. Az Euronews azt írja, a kongói gyermek családjával együtt érkezett Ugandába a járvány-sújtotta Kongói Demokratikus Köztársaságból. Miután észlelték rajta a tüneteket, azonnal elkülönítették, csak úgy, mint családtagjait.
A járvány újbóli kitörése óta Kongó keleti területén több mint 2000 esetet regisztráltak, ebből majdnem 1400 volt halálos. A betegség 1976-os felfedezése óta a mostani a tizedik ebolajárvány a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
Szerző
Témák
Uganda Kongó Ebola

Szaúdi tinédzser a halálsoron

Publikálás dátuma
2019.06.12. 10:30

Fotó: OZAN KOSE / AFP
Terrorizmussal vádolják, 10 éves volt, amikor elkövette egyes tetteit, négy éve van börtönben.
Murtadzsa Kuríríszt halálra ítélhetik Szaúd-Arábiában. Sőt, elképzelhető, hogy az ügyészség a lehető legsúlyosabb büntetést szabná ki rá: kivégzés után – gyakran a lefejezés módszerét alkalmazzák – keresztre feszíthetik vagy megcsonkíthatják holttestét. A bűne: kormányellenes tüntetéseken vett részt, lőfegyvert birtokolt és tagja volt egy terrorszervezetnek. Csakhogy Kurírísz most 18 esztendős, és egyes bűncselekményeket, amikkel vádolják, mindössze tíz évesen követett el. Már ha elkövetett. A fiatal fiú négy éve börtönben raboskodik, ennyi időbe telt, míg egyáltalán vádat emeltek ellene. Éppen családjával volt útban Bahreinbe, mikor 13 évesen letartóztatták, mert három évvel korábban kormányellenes tüntetéseken vett részt. Ehhez egyébként kétség sem férhet, az éppen csak tinédzser korba lépő kisfiú ott mosolyog a CNN birtokába jutott felvételeken is. No nem köveket dobál, vagy kukákat borogat – egyszer egy gyerekekből álló biciklis felvonulást „vezet”, máskor az utcán szónokló apja mellett ácsorog, felhúzott símaszkkal a fején.  Bár a konzervatív iszlám királyságban már a kormányellenes tüntetés is törvénytelen, a CNN úgy tudja, ennél súlyosabb bűncselekményekkel is vádolják. A hatóságok szerint bátyjával, Alival tartott például, mikor az 2011-ben Molotov-koktélt dobott egy rendőrőrsre. Ebben az évben söpört végig az arab világot felforgató úgynevezett arab tavasz, amely Szaúd-Arábiát sem kerülte el, bár nagy változásokat sem hozott, részben a hatalom kemény fellépése miatt. Egy erőszakba torkolló demonstráción aztán Ali is életét vesztette, majd a temetése után kibontakozó tüntetésen öccse állítólag a biztonsági erőkre lőtt, segített Molotov-koktélok elkészítésében, becsmérelte az uralkodót, és tüzelte a tömeget. Az amerikai hírcsatorna által nyilvánosságra hozott felvételrészleten ellenben az látszik, hogy a felvonulás békésen zajlott. Úgy tudják, a vád alapja elsősorban Murtadzsa beismerő vallomása, aki azonban erőszak hatására vallhatott, ráadásul éveken keresztül ügyvédet sem kaphatott.  Emberi jogi szervezetek szerint a fiú meghurcolása mögött az állhat, hogy a Kurírísz család a síita kisebbséghez tartozik, akik főként a szunnita többségű Szaúd-Arábia keleti részén élnek, nagyjából a népesség 15-20 százalékát teszik ki. A videón is feltűnő családfő ismert aktivista volt, aki több jogot követelt a vallási kisebbségnek. Médiaértesülések szerint azóta őt és egy harmadik testvért is letartóztattak már. A valódi kérdés azonban nem csupán Murtadzsa bűnössége, hanem hogy vajon halálra ítélhetnek-e egy kiskorút, aki ráadásul mindössze tíz éves volt, mikor elkövette tetteit? Szaúd-Arábiában tavaly 139 rabot végeztek ki, idén áprilisban pedig számos bírálatot kiváltva 37 emberen hajtották végre a halálbüntetést. Többségük állítólag ugyancsak a síita kisebbséghez tartozott, hárman pedig kiskorúak voltak a bűncselekmény idején. Az nem egyértelmű, hogy az országban mi a büntethetőség korhatára, a Human Right Watch jogvédő szervezet szerint 12 évre emelték. Rijád az ügyet nem kommentálta, de azt korábban többször hangsúlyozta, hogy csak jól bizonyítható, legsúlyosabb esetek – például terrorizmus – esetén szabnak ki halálbüntetést. Szakértők szerint az még a szaúdiaknál is szokatlan lenne, ha valóban kivégeznék Murtadzsát.
Szerző