Véletlenül derült ki, gyógyszer lehet a kávé

Publikálás dátuma
2019.06.11. 14:13

Fotó: Benoit Bacou/Photononstop / AFP
Napi két eszpresszó hatásosságát sikerült egy véletlen teszttel alátámasztani: egy 11 éves francia kisfiú ritka, örökletes, gyógyíthatatlan betegségének, a diszkinéziának a tüneteit szüntette meg a kávé.
A kisfiú betegségét egy évvel korábban diagnosztizálták - olvasható az Annals of Internal Medicine belgyógyászati szaklapban.
"Annyira ritka a kór, hogy nem tudjuk, hányan szenvednek tőle, egymillió születésből talán egy babát érint"

- mondta Emmanuel Flamand-Roze, a gyerek egyik orvosa, párizsi Pitié-Salpetriere kórház munkatársa, a cikk szerzője.

  Az akaratlan, céltalan mozgásokkal és fájdalmas izomgörcsökkel járó diszkinézia ellen jelenleg nincs orvosság.
"A kisfiú nem tudott se kerékpárral, se gyalog iskolába járni, bármikor jöhetett egy roham, amikor lába, karja, arca rángatózni kezdett"

- tette hozzá.

A gyereknek kávét írtak fel a tünetekre. Már évek óta így tesznek, mivel más páciensek azt mondták, nagyon hatásos az izomrángás ellen - magyarázta az orvos.
A madagaszkári származású szülők nem voltak meglepve, a kutatók szerint ugyanis ott más bajokra is fogyasztanak kávét. A kezelés idején a kisfiú reggel és este ivott egy-egy csésze eszpresszót, ami gyorsan hatott, szinte azonnal megszüntette az akaratlan izommozgásokat, hatása hét órán át tartott.
Pár hét után azonban a szülők újra orvoshoz mentek, mert egyszer csak visszatértek a tünetek. Négy nap kellett, hogy észrevegyék, hol hibáztak: véletlenül koffeinmentes kávékapszulákat vásároltak, a gyerek ezután újra izomgörcsöktől szenvedett. Amint újra koffeines eszpresszót itattak vele, a tünetek megszűntek. Flamand-Roze szerint az eset "egyike azoknak a hihetetlen szerencsés véletleneknek, amelyek újra és újra megesnek az orvostudomány történetében" és elősegítik a tudományos fejlődést.
A szülők tudtukon kívül úgynevezett kettős vak tesztet végeztek el. Ez azt jelenti, hogy se a teszt vezetője, se az alanya nem tudta, hogy a próba alatt mikor alkalmazták az orvosságot és mikor a hatóanyag nélküli, de külsejében a gyógyszerrel megegyező, úgynevezett placebót. Azzal, hogy egyszer véletlenül koffeinmentes kapszulát vásároltak, bebizonyították a szer hatásosságát a diszkinézia azon fajtája ellen, amelyet az ADCY5 elnevezésű gén mutációja okoz. A gén normális esetben egy olyan enzim előállításában vesz részt, amelyik az izomösszehúzódások irányítását segíti. A gén mutációja azonban ezt megakadályozza, viszont a koffein át tudja venni a szerepét.
Mivel a kór rendkívül ritkán fordul elő, nehéz elegendő számú résztvevőt találni a gyógyszertesztekhez, nem beszélve arról az etikai problémáról, hogy a tesztekben részt vevő, placebót kapó betegek szenvednének a próba idején is.
Szerző
Témák
kávé

Megfejtették a fekete lyukak rejtélyét

Publikálás dátuma
2019.06.11. 12:40
Illusztráció
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
A valaha készült legrészletesebb szimulációval megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot. Az amerikai, brit és holland szakemberekből álló kutatócsoport ezzel egy több évtizedes rejtélyt oldott meg.
A fekete lyukak az univerzum legkülönösebb objektumai. Nagy csillagok összeütközésekor jönnek létre. Intenzíven "falják" a körülöttük keringő anyagot: csillagokat és csillagközi gázokat. Gravitációjuk olyan nagy, hogy még a fény sem jut ki belőlük. A fekete lyukba zuhanó anyag egy rendkívül forró anyagtömeget, úgynevezett akkréciós korongot hoz létre, amely a lyuk körül kering. 
Áprilisban mutatták be a fekete lyukról valaha készített első felvételeket. Ezeken a Szűz csillagképben lévő Messier 87-es óriásgalaxis közepén található objektum látható, amelyet egy vöröses-narancsos akkréciós korong vesz körbe. 
John Bardeen és Jacobus Petterson fizikusok 1975-ben állították fel azt az elméletet, amely szerint az akkréciós korong belső területének a fekete lyuk egyenlítői síkján kell elhelyezkednie. Feltételezésüket most a kutatók számításai is megerősítették. Számítógéppel szimulálták az akkréciós korongban kialakuló mágneses vihart. Eddig úgy vélték, hogy a súrlódási ellenállás szükséges feltétele annak, hogy anyagot nyeljen el egy fekete lyuk, most ezt a jelenséget úgy tűnik, a mágneses mezővel magyarázzák. A szimuláció eredményeként látható, amint az akkréciós korong belső régiója tökéletesen illeszkedik a fekete lyuk egyenlítői területére, miközben a külső terület más szögben áll.
Az új ismeret abban is segít, hogy a kutatók jobban megértsék a fekete lyukak keletkezését és fejlődését.
Szerző
Témák
fekete lyuk

31 ezer éve élt szibériai népcsoportot fedeztek fel

Publikálás dátuma
2019.06.11. 12:05
Kolima folyó
Fotó: Morozov / RIA Novosti
A legutolsó jégkorszakban élő, eddig ismeretlen szibériai népcsoportot fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport egy északkelet-szibériai régészeti helyszínen előkerült két tejfog DNS-vizsgálatával.
A kutatók a tejfogak vizsgálatának eredményét egy nagyobb tanulmányban ismertették, amelyben egy másik szibériai helyszínen talált, tízezer éves emberi maradvány genetikai elemzését is leírták. Az analízis közeli genetikai rokonságot mutatott ki az őslakos amerikaiakkal. Ilyen közeli kapcsolatot bizonyító leletet először találtak az Egyesült Államokon kívül – számolt be a kutatásról a ScienceDaily.com.
Eske Willerslev, a nemzetközi kutatócsoport vezetője, a Cambridge-i Egyetem professzora és a Koppenhágai Egyetem Lundbeck Geogenetikai Alapítványának igazgatója az új népcsoportnak az ősi észak-szibériaiak elnevezést adta, hangsúlyozva, hogy ez a népcsoport jelentős szerepet játszott az emberiség történetében.
A két tejfogat tavaly fedezték fel egy régészeti ásatáson az orosz Jana-folyó közelében. A janai orrszarvútülök-helyszín (RHS) néven emlegetett régészeti lelőhelyet 2001-ben fedezték fel. Az ásatásról már több mint 2500 lelet, állati csont és az emberi jelenlétre utaló kőszerszám került elő.
A Nature folyóirat aktuális számában megjelent tanulmány szerint az ősi szibériai népcsoport 31 ezer évvel ezelőtt a szélsőséges éghajlati körülményekhez alkalmazkodva élt a térségben, gyapjas mamutokra, orrszarvúkra és bölényekre vadászott. A kutatók úgy vélik, a régészeti helyszín környékén egy 500 fős népességhez tartozó, 40 főből álló csoport élhetett.
Willerslev szerint ez a népcsoport szinte egyidejűleg alakult ki a modern ázsiaiak és európaiak őseivel, és volt idő, amikor valószínűleg az északi félteke nagy területeit népesítette be. Martin Sikora, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a népcsoport nagyon gyorsan hozzászokott a szélsőséges körülményekhez és gyorsan vándorolt. A csoport felfedezése nemcsak a Szibéria északi részét benépesítő emberekről, hanem az emberi történelem vándorlásairól alkotott képet is megváltoztatja - fűzte hozzá.
 A tanulmány szerzői az észak-szibériai és közép-orosz ásatásokon talált 34 emberi maradványból nyert DNS-mintát vizsgáltak meg és hasonlítottak össze. Mint a Berni Egyetem professzora, Laurent Excoffier kiemelte, figyelemre méltó, hogy az ősi észak-szibériaiak közelebbi rokonságban álltak az európaiakkal, mint az ázsiaiakkal, és úgy tűnik, az európaiak és az ázsiaiak szétválását követően azonnal elvándoroltak Eurázsia nyugati részéről.
Széles körben elfogadott nézet, hogy az első emberek Szibériából Alaszkán keresztül érkeztek Amerikába, amikor az utolsó jégkorszak végén száraz lábbal tudtak átkelni a egykori Bering-földhídon. A kutatóknak sikerült kimutatniuk, hogy ezeknek az embereknek az ősei olyan ázsiai csoportok voltak, amelyek az ősi észak-szibériaiakkal keveredtek.
A felfedezést a szibériai Kolima-folyónál feltárt tízezer éves férfi maradványainak DNS-elemzése támasztotta alá. A férfi felmenői között ősi észak-szibériaiak és kelet-ázsiaiak is voltak, és ez a genetikai mozaik nagyon hasonló ahhoz a génállományhoz, amelyet az őslakos amerikaiaknál találtak. „Ez a férfi a hiányzó kapcsolat az őslakos amerikaiak felmenőihez” – hangsúlyozta Willerslev.
Szerző
Témák
Szibéria ember