Előfizetés

Milliók halhatnak meg évente, mert nem esznek elég gyümölcsöt

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.11. 14:07

Fotó: Klaus-Dietmar Gabbert/dpa Picture-Alliance / AFP
Évente milliók halálát okozhatják a világon olyan szív- és érrendszeri betegségek, amelyek hátterében a zöldségek és gyümölcsök nem elengedő bevitele állhat.
 A tanulmány első eredményeit az amerikai táplálkozástudományi társaság (American Society for Nutrition) Baltimore-ban jelenleg is folyó éves konferenciáján mutatták be - írta a Phys.org portál. A tudósok becslései szerint a világon hét szív- és érrendszeri halálozásból egyet okozhat a nem elegendő gyümölcs és 12-ből egyet a kevés zöldség fogyasztása. 2010-ben majdnem 1,8 millió szív- és érrendszeri halálozás az alacsony gyümölcsbevitel, egymillió az alacsony zöldségbevitel számlájára volt írható kutatók szerint. Az ideálisnál kevesebb gyümölcs fogyasztása miatti halálozás majdnem duplája volt az alacsony zöldségbevitel miatti halálozásnak.
"Eredményeink az egész világon a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére buzdítanak, ezzel csökkenne a megelőzhető halálozások száma"

- mondta Victoria Miller, a Tufts Egyetem táplálkozástudományi tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

 A gyümölcsök és a zöldségek kitűnő rost-, kálium-, magnézium- és antioxidáns-források, ezekről kimutatták, hogy csökkentik a vérnyomást és a koleszterinszintet. A friss zöldség és gyümölcs emellett javítja a bélbaktériumok állapotát és összetételét. Akik többet esznek belőlük, kisebb eséllyel híznak el, ami szintén csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
"A táplálkozástudomány eddigi prioritása az egész világon az elegendő kalória- és vitaminbevitel, valamint a hozzáadott só- és cukormennyiség csökkentése volt. A tanulmány rávilágít, hogy a fókuszt át kell helyezni a gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek fogyasztására, ezzel elképesztő mértékben javítható a Föld népességének egészsége" - tette hozzá Dariush Mozaffarian, a tanulmány másik szerzője. 
A tudósok a táplálkozási irányelvek és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatai alapján az optimális napi gyümölcsfogyasztást 300 grammban, vagyis két kisebb almányi mennyiségben határozták meg. A napi optimális zöldségfogyasztás 400 gramm, vagyis nagyjából három csésze nyers répának megfelelő mennyiség lenne.
113 országra - a világ népességének 82 százalékára - kiterjedő étrendfelmérések és az országonként rendelkezésre álló élelmiszerek alapján megbecsülték az egyes országok zöldség- és gyümölcsfogyasztását, majd összevetették az egyes országok halálozási okainak adataival, valamint a szív- és érrendszeri betegségek elégtelen zöldség- és gyümölcsbevitel okozta kockázatával. 
A 2010-es adatok alapján a tudósok úgy kalkuláltak, hogy a világon évente majdnem 1,3 millióan halnak meg stroke-ban és több mint 520 ezren szívkoszorúér-betegségben, ami a kevés gyümölcsfogyasztás számlájára írható.
Az elégtelen zöldségbevitel nagyjából 200 ezer stroke-os és több mint 800 ezer szívkoszorúér-betegség miatti halálozás hátterében állhatott a kutatók becslései szerint.
A hatás azokban az országokban volt a legerőteljesebb, ahol a legkevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztották. Dél- és Kelet-Ázsia, valamint Fekete-Afrika országaiban kevés gyümölcsöt fogyasztottak és magas volt az ehhez kapcsolható, stroke miatti halálozás. Közép-Ázsiában és Óceániában az alacsony zöldségfogyasztás és a szívkoszorúér-betegségek összefüggését mutatták ki.
Az Egyesült Államokban évente 82 ezer halálozás kapcsolható az alacsony zöldségbevitelhez és 57 ezer az elégtelen gyümölcsfogyasztáshoz. Amerikában és az egész világon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot. A férfiakat erőteljesebben sújtja az alacsony zöldség- és gyümölcsbevitel miatti szív- és érrendszeri halálozás, a kutató szerint azért, mert a nők általában több zöldséget és gyümölcsöt esznek.

Megfejtették a fekete lyukak rejtélyét

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.11. 12:40
Illusztráció
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
A valaha készült legrészletesebb szimulációval megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot. Az amerikai, brit és holland szakemberekből álló kutatócsoport ezzel egy több évtizedes rejtélyt oldott meg.
A fekete lyukak az univerzum legkülönösebb objektumai. Nagy csillagok összeütközésekor jönnek létre. Intenzíven "falják" a körülöttük keringő anyagot: csillagokat és csillagközi gázokat. Gravitációjuk olyan nagy, hogy még a fény sem jut ki belőlük. A fekete lyukba zuhanó anyag egy rendkívül forró anyagtömeget, úgynevezett akkréciós korongot hoz létre, amely a lyuk körül kering. 
Áprilisban mutatták be a fekete lyukról valaha készített első felvételeket. Ezeken a Szűz csillagképben lévő Messier 87-es óriásgalaxis közepén található objektum látható, amelyet egy vöröses-narancsos akkréciós korong vesz körbe. 
John Bardeen és Jacobus Petterson fizikusok 1975-ben állították fel azt az elméletet, amely szerint az akkréciós korong belső területének a fekete lyuk egyenlítői síkján kell elhelyezkednie. Feltételezésüket most a kutatók számításai is megerősítették. Számítógéppel szimulálták az akkréciós korongban kialakuló mágneses vihart. Eddig úgy vélték, hogy a súrlódási ellenállás szükséges feltétele annak, hogy anyagot nyeljen el egy fekete lyuk, most ezt a jelenséget úgy tűnik, a mágneses mezővel magyarázzák. A szimuláció eredményeként látható, amint az akkréciós korong belső régiója tökéletesen illeszkedik a fekete lyuk egyenlítői területére, miközben a külső terület más szögben áll.
Az új ismeret abban is segít, hogy a kutatók jobban megértsék a fekete lyukak keletkezését és fejlődését.

31 ezer éve élt szibériai népcsoportot fedeztek fel

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.11. 12:05
Kolima folyó
Fotó: Morozov / RIA Novosti
A legutolsó jégkorszakban élő, eddig ismeretlen szibériai népcsoportot fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport egy északkelet-szibériai régészeti helyszínen előkerült két tejfog DNS-vizsgálatával.
A kutatók a tejfogak vizsgálatának eredményét egy nagyobb tanulmányban ismertették, amelyben egy másik szibériai helyszínen talált, tízezer éves emberi maradvány genetikai elemzését is leírták. Az analízis közeli genetikai rokonságot mutatott ki az őslakos amerikaiakkal. Ilyen közeli kapcsolatot bizonyító leletet először találtak az Egyesült Államokon kívül – számolt be a kutatásról a ScienceDaily.com.
Eske Willerslev, a nemzetközi kutatócsoport vezetője, a Cambridge-i Egyetem professzora és a Koppenhágai Egyetem Lundbeck Geogenetikai Alapítványának igazgatója az új népcsoportnak az ősi észak-szibériaiak elnevezést adta, hangsúlyozva, hogy ez a népcsoport jelentős szerepet játszott az emberiség történetében.
A két tejfogat tavaly fedezték fel egy régészeti ásatáson az orosz Jana-folyó közelében. A janai orrszarvútülök-helyszín (RHS) néven emlegetett régészeti lelőhelyet 2001-ben fedezték fel. Az ásatásról már több mint 2500 lelet, állati csont és az emberi jelenlétre utaló kőszerszám került elő.
A Nature folyóirat aktuális számában megjelent tanulmány szerint az ősi szibériai népcsoport 31 ezer évvel ezelőtt a szélsőséges éghajlati körülményekhez alkalmazkodva élt a térségben, gyapjas mamutokra, orrszarvúkra és bölényekre vadászott. A kutatók úgy vélik, a régészeti helyszín környékén egy 500 fős népességhez tartozó, 40 főből álló csoport élhetett.
Willerslev szerint ez a népcsoport szinte egyidejűleg alakult ki a modern ázsiaiak és európaiak őseivel, és volt idő, amikor valószínűleg az északi félteke nagy területeit népesítette be. Martin Sikora, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a népcsoport nagyon gyorsan hozzászokott a szélsőséges körülményekhez és gyorsan vándorolt. A csoport felfedezése nemcsak a Szibéria északi részét benépesítő emberekről, hanem az emberi történelem vándorlásairól alkotott képet is megváltoztatja - fűzte hozzá.
 A tanulmány szerzői az észak-szibériai és közép-orosz ásatásokon talált 34 emberi maradványból nyert DNS-mintát vizsgáltak meg és hasonlítottak össze. Mint a Berni Egyetem professzora, Laurent Excoffier kiemelte, figyelemre méltó, hogy az ősi észak-szibériaiak közelebbi rokonságban álltak az európaiakkal, mint az ázsiaiakkal, és úgy tűnik, az európaiak és az ázsiaiak szétválását követően azonnal elvándoroltak Eurázsia nyugati részéről.
Széles körben elfogadott nézet, hogy az első emberek Szibériából Alaszkán keresztül érkeztek Amerikába, amikor az utolsó jégkorszak végén száraz lábbal tudtak átkelni a egykori Bering-földhídon. A kutatóknak sikerült kimutatniuk, hogy ezeknek az embereknek az ősei olyan ázsiai csoportok voltak, amelyek az ősi észak-szibériaiakkal keveredtek.
A felfedezést a szibériai Kolima-folyónál feltárt tízezer éves férfi maradványainak DNS-elemzése támasztotta alá. A férfi felmenői között ősi észak-szibériaiak és kelet-ázsiaiak is voltak, és ez a genetikai mozaik nagyon hasonló ahhoz a génállományhoz, amelyet az őslakos amerikaiaknál találtak. „Ez a férfi a hiányzó kapcsolat az őslakos amerikaiak felmenőihez” – hangsúlyozta Willerslev.