Milliók halhatnak meg évente, mert nem esznek elég gyümölcsöt

Publikálás dátuma
2019.06.11. 14:07

Fotó: Klaus-Dietmar Gabbert/dpa Picture-Alliance / AFP
Évente milliók halálát okozhatják a világon olyan szív- és érrendszeri betegségek, amelyek hátterében a zöldségek és gyümölcsök nem elengedő bevitele állhat.
 A tanulmány első eredményeit az amerikai táplálkozástudományi társaság (American Society for Nutrition) Baltimore-ban jelenleg is folyó éves konferenciáján mutatták be - írta a Phys.org portál. A tudósok becslései szerint a világon hét szív- és érrendszeri halálozásból egyet okozhat a nem elegendő gyümölcs és 12-ből egyet a kevés zöldség fogyasztása. 2010-ben majdnem 1,8 millió szív- és érrendszeri halálozás az alacsony gyümölcsbevitel, egymillió az alacsony zöldségbevitel számlájára volt írható kutatók szerint. Az ideálisnál kevesebb gyümölcs fogyasztása miatti halálozás majdnem duplája volt az alacsony zöldségbevitel miatti halálozásnak.
"Eredményeink az egész világon a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére buzdítanak, ezzel csökkenne a megelőzhető halálozások száma"

- mondta Victoria Miller, a Tufts Egyetem táplálkozástudományi tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

 A gyümölcsök és a zöldségek kitűnő rost-, kálium-, magnézium- és antioxidáns-források, ezekről kimutatták, hogy csökkentik a vérnyomást és a koleszterinszintet. A friss zöldség és gyümölcs emellett javítja a bélbaktériumok állapotát és összetételét. Akik többet esznek belőlük, kisebb eséllyel híznak el, ami szintén csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
"A táplálkozástudomány eddigi prioritása az egész világon az elegendő kalória- és vitaminbevitel, valamint a hozzáadott só- és cukormennyiség csökkentése volt. A tanulmány rávilágít, hogy a fókuszt át kell helyezni a gyümölcsök, zöldségek és hüvelyesek fogyasztására, ezzel elképesztő mértékben javítható a Föld népességének egészsége" - tette hozzá Dariush Mozaffarian, a tanulmány másik szerzője. 
A tudósok a táplálkozási irányelvek és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatai alapján az optimális napi gyümölcsfogyasztást 300 grammban, vagyis két kisebb almányi mennyiségben határozták meg. A napi optimális zöldségfogyasztás 400 gramm, vagyis nagyjából három csésze nyers répának megfelelő mennyiség lenne.
113 országra - a világ népességének 82 százalékára - kiterjedő étrendfelmérések és az országonként rendelkezésre álló élelmiszerek alapján megbecsülték az egyes országok zöldség- és gyümölcsfogyasztását, majd összevetették az egyes országok halálozási okainak adataival, valamint a szív- és érrendszeri betegségek elégtelen zöldség- és gyümölcsbevitel okozta kockázatával. 
A 2010-es adatok alapján a tudósok úgy kalkuláltak, hogy a világon évente majdnem 1,3 millióan halnak meg stroke-ban és több mint 520 ezren szívkoszorúér-betegségben, ami a kevés gyümölcsfogyasztás számlájára írható.
Az elégtelen zöldségbevitel nagyjából 200 ezer stroke-os és több mint 800 ezer szívkoszorúér-betegség miatti halálozás hátterében állhatott a kutatók becslései szerint.
A hatás azokban az országokban volt a legerőteljesebb, ahol a legkevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztották. Dél- és Kelet-Ázsia, valamint Fekete-Afrika országaiban kevés gyümölcsöt fogyasztottak és magas volt az ehhez kapcsolható, stroke miatti halálozás. Közép-Ázsiában és Óceániában az alacsony zöldségfogyasztás és a szívkoszorúér-betegségek összefüggését mutatták ki.
Az Egyesült Államokban évente 82 ezer halálozás kapcsolható az alacsony zöldségbevitelhez és 57 ezer az elégtelen gyümölcsfogyasztáshoz. Amerikában és az egész világon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot. A férfiakat erőteljesebben sújtja az alacsony zöldség- és gyümölcsbevitel miatti szív- és érrendszeri halálozás, a kutató szerint azért, mert a nők általában több zöldséget és gyümölcsöt esznek.
Szerző

Ízületi panaszokat is okozhat a légkondicionálás

Publikálás dátuma
2019.06.10. 14:14

Fotó: Shutterstock
Torok- és fejfájást, de akár ízületi gyulladást is okozhat a légkondicionálás.
Van előnye annak, ha zárt rendszerben azonos hőmérsékletre és alacsony páratartalomra programozott levegő kering. Például kevesebb por és pollen van benne, mint az utcán, de nagy hátránya, hogy nincs légmozgás és mindig ugyanott fújja a hideg levegőt. Aki éppen a kiáramló levegő útjában ül, hosszútávon többféle tünetet is észlelhet. Ilyen lehet például a kimerültség, a depresszió, a torokfájás és a fejfájás, a felfázás, a petefészek- és hüvelygyulladás, a libidó csökkenése és az ízületi problémák is. A felhevülés utáni lehűlés ugyanis fellobbanthatja a lappangó ízületi gyulladást, a nyirkos hideghatás pedig fokozza az izomfeszülést és – görcsöt, ami szintén fájdalomhoz vezet – mondta Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos.

Elkerülhetjük?

Már a berendezés felszerelésekor figyeljünk, hogy a főáramlat ne a legtöbbet használt területre érkezzen. Lehetőleg ne tartózkodjunk tartósan légkondicionált helyiségben. Ha ez elkerülhetetlen (például munkahelyen), legyen nálunk melegebb ruha, amivel melegen tarthatjuk ízületeinket. A hűtést próbáljuk arra az időszakra időzíteni, amikor nem tartózkodunk a helyiségben. Ha a levegő hőmérséklete elérte a kívánt hőfokot, kapcsoljuk ki a berendezést. Ne legyen túl nagy a hőmérséklet-különbség: a kintinél legfeljebb 6-8 fokkal legyen csak hűvösebb a légkondicionált helyiség. Ne irányítsuk közvetlenül magunkra a hideg levegőt. Az ízületi gyulladások részben megelőzhetők rendszeres testmozgással, a normál testsúly megőrzésével és a gyulladást fellobbantó helyzetek – így a légkondicionálás – körültekintő kezelésével.
Ha úgy érezzük, belobbant az ízületi gyulladás, forduljunk orvoshoz, mert gyorsabban, hatékonyabban, az erős fájdalomcsillapítók esetleges mellékhatásait elkerülve szabadulhatunk meg a problémától. Gyógyszerek helyetti alternatív megoldás lehet a lökéshullám terápia. A test felszínén áthatoló hullám beindítja az öngyógyító mechanizmusokat, oldja a triggereket, élénkíti az anyagcserét és a vérkeringést. Ezáltal a kezelések nemcsak a fájdalmat csökkentik, de a sérült szövetek regenerálásával az okot szüntetheti meg. Hasonlóan jó eredmény érhető el a hialuronsav injekcióval, amely szinte megolajozza az ízületeket. A készítmény a gyulladás által érintett ízületbe fecskendezve csökkenti a fájdalmat, visszaállítja az ízület kenését és lökéscsillapítását. Szóba jöhet még az injekciós orvosi kollagénterápia, amely csökkenti a fájdalmat, kezeli a kiinduló problémát – mondta a szakorvos.
Szerző

A feldolgozott ételek nemcsak hizlalnak, megrövidíthetik az életünket is

Publikálás dátuma
2019.06.08. 14:14

Fotó: Mikhail Voskresenskiy/Sputnik / AFP
Korábban halnak azok, akik gyakran fogyasztanak mesterséges adalékanyagokban gazdag ételeket és italokat – állítják francia tudósok.
Néhány napja jelent meg egy új amerikai kutatás, amely szerint ugyanúgy hat a vér koleszterinszintjére a vörös és a fehér hús. Azt azonban ezúttal nem vizsgálták, hogy a mesterséges ízfokozókat és adalékanyagokat bőségesen tartalmazó feldolgozott élelmiszerek mennyire károsítják az egészséget. Ezt a tényt már korábban igazolták, egy nemrég publikált francia kutatás egyenesen azt állítja, minél több különböző mesterségesen előállított snacket, üdítőitalt és készételt fogyasztunk, annál korábban halunk meg – írta korábban a Dívány a Science Alert alapján.
A statisztikák szerint főként az alacsonyabb vagyoni státusszal rendelkezők vagy a diákok fogyasztják előszeretettel az ilyen ételeket, amelyek egyik vonzereje az olcsóbb ár, a másik pedig a felturbózott ízvilág, amelyhez az átlagnál magasabb cukor-, só- és zsírtartalommal is társul.
 A Sorbonne Egyetem munkatársai 44 ezer felnőtt körében végzett kutatása az első, amely konkrét összefüggésbe hozza a korábbi halandóságot a feldolgozott élelmiszerekkel. Mint a kutatás vezetője, Laure Schnabel epidemiológus elmondta, ezek, az ipari előállítású termékek olcsók, gyorsan felmelegíthetők és könnyen fogyaszthatók, éppen ezért népszerűek. A feldolgozott élelmiszerek az elhízás mellett a magasvérnyomás-betegség vagy a rák egyes fajtáinak megnövekedett kockázatát okozzák. A kutatók azt találták, hogy akik hét év alatt 10 százalékkal több ilyen ételt ettek, a korai elhalálozás esélye mintegy 14 százalékkal emelkedett. 
A feldolgozott ételek konkrét egészségkárosító hatásainak megállapítása azért sem könnyű, mert rengeteg különböző típusú étel és ital és számtalan adalékanyag tartozik ebbe a kategóriába. Egyes tényezők kevésbé, mások nagyobb mértékben árthatnak szervezetünknek – magyarázta a New Jersey állambeli Rutgers Egyetem táplálkozástudományi szakértője, Nurgul Fitzgerald, aki szerint ez egy rendkívül komplex kérdés, amelyben még sok az ismeretlen tényező.
A feldolgozott élelmiszerek energiatartalma jóval magasabb, mint a hagyományosaké, és rengeteg adalékanyagot – ízfokozókat, mesterséges édesítőket és aromákat, illetve tartósítószereket - is tartalmaznak, így az sem meglepetés, amit szintén több tanulmány is igazolt: a nagy mennyiségben fogyasztva elhízást okoznak. Növeli az egészségkárosító hatásukat, hogy a feldolgozás során az élelmiszerek rosttartalma csökken, így gyorsabban több felesleges kalóriát lehet bevinni a szervezetbe, hiszen később alakul ki teltségérzet.
Ezek alapján érdemes elolvasni az összetevők listáját, és kerülni azokat az ételeket, italokat, amelyek sok mesterséges adalékanyagot tartalmaznak.
Szerző