film;Füst Milán;Enyedi Ildikó;

2019-06-11 20:42:40

Enyedi Ildikó új filmjével kilép a kelet-európai tematikai gettóból

Angol nyelven, nemzetközi szereplőgárdával készül Enyedi Ildikó Füst Milán-adaptációja, A feleségem története.

Hamburg után jelenleg Budapesten zajlik az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem történetének forgatása – derült ki a stáb keddi, a budapesti Vasúttörténeti Parkban tartott sajtótájékoztatóján, amelyen a főszereplők - Gijs Naber holland, Léa Seydoux és Louis Garrell francia színészek - is jelen voltak. Mint Mécs Mónika producer elmondta: a harmincegyedik forgatási napnál tart a stáb a tervezett ötvenhétből: eddig tizenegy napig dolgoztak Hamburgban, ahol hajós jeleneteket vettek fel, de augusztus végén Máltán is készülnek felvételek. „A legegyszerűbb eszközökkel akarunk közel kerülni az emberekhez” – tette hozzá Rév Marcell operatőr, akitől még azt is megtudtuk, hogy 35 mm-es celluloid nyersanyagra rögzítik a jeleneteket. 

„Az a célom, hogy amit Füst hőse, a féltékenységtől szenvedő Störr Jakab, a holland hajóskapitány átél a regényben, azt mi is közösen megtapasztalhassuk” – mondta Enyedi Ildikó. Hozzátéve: az irodalmi alapanyagban felvetett alapkérdések, illetve az általuk közvetített sokszínű világkép érdekli. Egyszóval semmiképp se csupán kamaradrámára számítsunk. Havas Ágnes, A feleségem története mozgóképes adaptációjához 1,15 milliárd forintos gyártási támogatással hozzájáruló Magyar Nemzeti Filmalap igazgatója szerint Enyedi Ildikó olyan alkotónk, aki már most igazi életművel rendelkezik, lendületben van, így mindenképpen érdemes volt odaállni mellé. Hangsúlyozta azt is, hogy az intézmény azért is kiemelten fontosnak tartja A feleségem történetét, mert irodalmi adaptáció, és filmeseink nagyon ritkán választanak a hihetetlenül gazdag magyar irodalom gyöngyszemei közül. 

Enyedi Ildikó szerint ezzel a filmmel kilép a kelet-európai tematikai gettóból, mert ugyan ez nincsen sehol leírva, a régiónkban kemény szocio-témákat és extrém erős szerzőiséget várnak el egy alkotótól, nem pedig egy olyan szenvedélyes szerelmi sztorit, mint A feleségem története. Mindemellett az is különlegesség, hogy a magyar filmnek nemzetközi a szereposztása: a két főszereplő angolul játszik az pedig forgalmazási kérdés, ezért még bizonytalan, hogy lesz-e magyarra szinkronizált verzió. A rendező fogalmazása szerint fel sem vetődött, hogy magyar színész kapja valamelyik főszerepet, mert Füst Milán pontosan leírta azt az aurát, amit egy nyelv és egy kulturális közeg jelent. Így különösen fontos, hogy a holland hajóskapitány és párizsi dáma felesége, Lizzy a saját akcentusukkal kommunikálnak egymással. Kisebb szerepekben játszanak magyar színészek, a rendező Hajduk Károlyt emelte ki példaképpen.  

A kissé provokatív újságírói kérdésre, hogy miért érdekes egy csaknem nyolcvanéves regény, amely a #metoo korában ellentmondásosnak tűnik, hiszen meglehetősen konzervatívan tekint a férfi-nő viszonyra és a házasság intézményére, Enyedi Ildikó azt felelte: ő nem modernizál semmit és ő is nagyon kíváncsi arra, hogyan fog majd "átjönni a film". Léa Seydoux, aki kifejezetten Enyedi Ildikó személye miatt vállalta el a szerepet, azt mondta: számára épp az az izgalmas A feleségem történetében, hogy egy nő női szemszögből meséli el egy erős férfi karakterét és drámáját.

Korábban nem olvasta a regényt, de amióta megkapta a szerepet már többször átrágta magát Füst Milán művén – mondta lapunknak Gijs Naber, akit Enyedi Ildikó egyik SZFE-s diákjának vizsgafilmjében, a Csoma Sándor rendezte Castingban fedezte fel. A színésznek nem volt sok ideje meglepődni, mert a forgatás előtt csupán másfél héttel kapta meg a szerepet, ezért sprintben kellett felkészülnie.

 Szavai szerint az olvasás nagyon sokat segített neki abban, hogy felépítse a karaktert, mert úgy véli, Enyedi Ildikó adaptációjának szépsége a részletekben rejlik majd. Gesztusokban, mozdulatokban, tekintetekben – tehát nem a szavak lesznek a készülő film lényegi pontjai, bár dialógusokból sem lesz hiány. Naber állítja: a legnehezebb feladat egyetlen pillanat alatt egy komplex lelkiállapotot hitelesen közvetíteni. Különösen, hogy Störr Jakab nagyon sokszor éli meg a mennyet és a poklot. Gijs Naber pedig azért is hálás Enyedi Ildikónak - akit Alex van Warmerdam holland rendezőhöz hasonlít - mert még sosem játszott efféle drámai szerepet. Hogy mit láthatott meg benne a rendező? „Azt hogy, egyszerre tudok elképesztően kegyetlen, ugyanakkor végtelenül sebezhető lenni” - húzta alá.