500-szor gyorsabban halnak ki a növények, mint ember nélkül tennék

Publikálás dátuma
2019.06.12. 10:03
Peruban őrökkel védik az Amazonast az illegális aranybányászoktól, akik ciánnal szennyezik el a vizeket
Fotó: AFP
Mintegy 600 növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben. Egy új tanulmány szerint 500-szor gyorsabban halnak ki, mint kellene. A legnagyobb növényveszteség a szigeteken és a trópusokon figyelhető meg.
Egy új összehasonlító tanulmány szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon történne. Mintegy 600 növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben. A szám nem becsléseken, inkább a valós kihalások adatain alapul, és a kihalt madár-, emlős- és kétéltűfajok számának kétszerese. Egy májusi amerikai jelentés szerint egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás veszélye. 
"A legtöbb ember meg tud nevezni egy emlőst vagy madarat, amely az elmúlt évszázadokban halt ki, de kevesen tudnak megnevezni egy kihalt növényt. Ez az első tanulmány, amely áttekintést ad arról, mely növények haltak már ki, honnan tűntek el, és milyen gyorsan történik ez a folyamat" - mondta Aelys Humphreys, a Stockholmi Egyetem munkatársa. 
A kihalt növények között van a chilei szantálfa (Santalum fernandezianum), amelyet illóolaj-tartalma miatt hasznosítottak, az élete nagy részét föld alatt töltő Thismia americana és a rózsaszín virágú Nesiota elliptica, más néven Szent Ilona olajfa is. A legnagyobb veszteség a szigeteken és a trópusokon figyelhető meg, ahol sok nagy értékű haszonfa él, és különösen jellemző a növényvilág sokszínűsége - írta a BBC.
A London délnyugati részén lévő Kew Gardens világhírű növénykert és botanikai kutatóállomás és a Stockholmi Egyetem 571 növényfajról állapította meg, hogy eltűnt az elmúlt két és fél évszázadban. Ez több mint kétszerese az ebben az időszakban kihalt madár-, emlős- és kétéltűfajokénak együttvéve.
Az adatok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon, az ember nélkül történne.

A kutatók szerint azonban még ezek a számok is alábecsülik a növénykihalás jelenlegi mértékét. 
Pozitív eredmény is született a kutatásból: léteznek arra utaló bizonyítékok, amelyek szerint egyes kihaltnak hitt növények, mint például a chilei sáfrány (Tecophilaea cyanocrocus), ismét megjelentek. 
A Földön minden élet a növényektől függ, azok szolgáltatják az oxigént és a táplálékot is. Kihalásuk így más, rájuk utalt organizmusok kipusztulásához vezet. "A növények kihalása rossz hír minden faj számára" - mondta Eimear Nic Lughadha, a Kew Gardens kutatója. Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját - tette hozzá a szakértő.
A tudósok eredményeiket a Nature Ecology and Evolution című szaklapban mutatták be.
Szerző

A Tisza-tavat is megtisztítják a PET Kalózok

Publikálás dátuma
2019.06.12. 10:02

Fotó: petkupa.hu
Tisza-tavi futammal bővül idén a hagyományos Felső-Tiszai PET Kupa sorozat, amelynek keretében az eddigi években 78 hulladékhajó 435 ezer palackot szedett össze.
A rendezvényen a csapatok Tiszafüredtől Kisköréig eveznek saját építésű hajóikon, hogy megtisztítsák a folyót és a tavat a felhalmozódott hulladéktól. A hét hajós csapatot a vízi kenus és a szárazföldi biciklis különítmény egészíti ki. A csapatokat a közösségi adománygyűjtésből épült, pillepalackokon lebegő hulladékgyűjtő hulladékhajó, az M.V. PETényi anyahajó kíséri. A csapatok főleg az előzetesen felmért, tizenkét különösen szennyezett területen gyűjtik majd a hulladékot – derült ki az akciót szervező Természetfilm.hu Egyesület közleményéből.       
hulladékderbi, vagy ahogy sokan nevezik, a folyami flúgos futam a pillepalackhajók megépítésével indul pénteken, vasárnap reggel pedig elindul a mezőny. A hajós akciót a Felső-Tiszai Búvár és Vízimentő Egyesület hajóegységei biztosítják.
A szervezők vasárnaptól mindhárom hulladékgyűjtő napra várják azokat a helybelieket is, akik a szárazföldi gyűjtésben szívesen segítenének. A hulladékgyűjtéshez zsákokat, kesztyűket és kerékpárokat is kapnak a résztvevők, akiket az érdeklődőkkel együtt esténként ismeretterjesztő filmvetítéssel és előadásokkal is várnak a szervezők.
Az összegyűjtött hulladék mintegy felét a korábbi évekhez hasonlóan most is újrahasznosítják. A versenyt záró eredményhirdetést és díjátadót június 18-án tartják.
Az eddigi években a PET Kupa 78 hulladékhajója 435 ezer palackot szedett össze az ártérből, ezzel 35 tonna hulladéktól mentesítve a Tiszát.
Szerző

A klímaváltozás lakhatóvá teheti Szibériát

Publikálás dátuma
2019.06.11. 10:27

Fotó: YURI KADOBNOV / AFP
Oroszország ázsiai részének nagy területei válhatnak lakhatóvá az emberek számára 2080-ra a klímaváltozás miatt orosz és amerikai kutatók tanulmánya szerint.
A krasznojarszki Szövetségi Kutatóközpont és az amerikai nemzeti világűr kutatóintézet (NIA) szakemberei jelenlegi és várható klímaforgatókönyveket használva vizsgálták meg az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban, hogy miként változik meg az időjárás Oroszország ázsiai térségében és az milyen lehetőséget teremthet ember lakta települések számára a 21. században.
Oroszország 13 millió négyzetkilométeres ázsiai térsége, amely az Uraltól a Csendes-óceánig húzódik, az ország területének 77 százalékát adja. Lakossága azonban csupán az ország lakosságának 27 százalékát teszi ki, leginkább a délen elterülő sztyeppék mentén, ahol bőven termő talaj és kedvező időjárás van.
"Az emberek korábbi migrációi kapcsolatban vannak a klímaváltozással. Ahogyan a civilizációk létrehoztak olyan technológiákat, amelyek lehetővé tették alkalmazkodásukat, az emberek egyre kevésbé függenek a környezettől, különösen az időjárástól. Meg akartuk tudni, hogy a klíma jövőbeni változása által a kevésbé lakható ázsiai területek lakhatóbbá válnak-e az emberek számára"

- idézte Jelena Parfenovát, a tanulmány vezető szerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál.

Tanulmányához a kutatócsoport felhasználta 20 általános körforgási modell kombinációját és két szén-dioxid reprezentatív koncentrációs nyomvonal (RCP) forgatókönyvet, utóbbiak feladata elsősorban a légkörben található üvegházhatású gázok koncentrációváltozásának időbeli leírása. Az egyik forgatókönyv egy enyhébb, a másik egy jóval szélsőségesebb klímaváltozást feltételezett.
Azt találták, hogy utóbbi esetében 2080-ra Oroszország ázsiai részén jóval enyhébb lesz az éghajlat, kisebb térségeket fog borítani a permafroszt (örökfagy), amely jelenleg a térség 65 százalékát uralja, ám 2080-ra ez 40 százalékra csökkenhet. Az enyhébb klímaváltozási forgatókönyv esetében is 15 százalékkal javulna a tájhasznosítás lehetősége az emberi élet fenntarthatósága szempontjából, ami azt jelenti, hogy ötszörösére nőne a terület termőképessége. 
"Oroszország ázsiai térsége jelenleg igen hideg. Egy jövőbeni melegebb időjárásban az élelmiszerbiztonság valószínűleg jóval kedvezőbb lesz az emberek számára" - mondta Parfenova. "Ám a földek megfelelő fejlesztése a hatóságok gazdasági, társadalmi politikájától függ. A fejlett infrastruktúrájú és jó mezőgazdasági potenciállal bíró földekre fognak először betelepedni az emberek" - tette hozzá. 
Szerző