1,2 milliárd évvel ezelőtt történt meteorbecsapódás kráterét találták meg Skóciánál

Publikálás dátuma
2019.06.12. 12:53

Fotó: Eleanor Scriven/robertharding / AFP
Skócia és a Külső-Hebridák szigetei között, a tenger fenekén találták meg a Brit-szigeteket érő eddigi legnagyobb, óránként 61 ezer kilométeres sebességű meteorbecsapódás 19 kilométeres kráterét - adta hírül a The Guardian.
Az Oxfordi és az Aberdeeni Egyetem kutatói egy 2008-as skóciai terepmunkán találták meg a durva ütközés jeleit, ám a csak most állapították meg, hogy csapódott be az aszteroida.
A Skócia északnyugati részén fekvő Ullapool közelében köveket vizsgáltak meg, amelyek elárulták, hogy egy nagyjából 1600 méteres átmérőjű objektum zuhant a Minch-tengerszorosba, Lochinver településtől nagyjából 10 kilométerre nyugatra. Az óránként 61 ezer kilométeres sebességű becsapódás, amely 19 kilométer széles krátert vágott a talajba, 1,2 milliárd évvel ezelőtt történt, amikor az élet leginkább az óceánokban létezett és még a növények sem vertek gyökeret a szárazföldön. Akkoriban a mai Skócia az Egyenlítő közelében feküdt és éghajlata száraz volt.
"A becsapódás hatására hatalmas kavargó por- és gázfelhők támadtak minden irányban" - mondta Ken Amor oxfordi kutató, a Journal of the Geological Society című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
A kráter ma 200 méterrel a víz alatt fekszik és üledék borítja.
Az első jeleket egy több mint tíz évvel ezelőtti geológiai terepmunka idején találták meg a Skót-felföldön. A túra utolsó napján megálltak egy Stoer nevű kis faluban, hogy egy szokatlan kőformációt megvizsgáljanak. Korábban úgy vélték, a feltűnő vörös homokkő vulkáni eredetű, ám Amor észrevette, hogy a kő „furcsa zöld buborékai” egy becsapódási kráterre emlékeztetnek, amelyikbe a bajorországi Nördlingen város épült. A mintákat elvitte Oxfordba, ahol bizonyítékot találtak egy aszteroida hajdani becsapódására: a kvarckristályokat az ütközés ereje deformálta. Sok platinát és palládiumot is kimutattak a mintában, amelyek a meteoritokra jellemzőek. Ezután Amor és kollégái a kráter nyomába indultak. Három egymástól független technológia segítségével határozták meg a helyét. További kutatásokkal talán sikerül visszavezetni az objektumot a Nap körül ma is keringő aszteroidák valamelyik családjáig.
Szerző

Algákkal állítanának elő hidrogéngázt szegedi kutatók

Publikálás dátuma
2019.06.12. 11:18
Fotobioreaktor
Fotó: MTA SZBK
Az eddigieknél hatékonyabban lehet hidrogéngázt előállítani zöldalgák segítségével a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (MTA SZBK) kifejlesztett új módszer segítségével, egyelőre laboratóriumi körülmények között.
A 2010 óta folyó kutatásnak már több olyan eredménye van, amelyek együttesen arra utalnak, hogy a jövőben a szabadban, de legalábbis üvegházakban környezetbarát módon lehet hidrogént termelni - olvasható az MTA közleményében.
A kőolaj- és vegyipar, valamint az élelmiszeripar nagy mennyiségben használ hidrogéngázt (H2), amelyet jelenleg a legnagyobb mennyiségben földgázból állítanak elő, ami rendkívül nagy szén-dioxid-kibocsátással jár. A hidrogént védőgázként, nyomjelző gázként, hűtőközegként is használják. A gáz vagy cseppfolyós halmazállapotban is tárolható hidrogén energiahordozóként, üzemanyagként is beválna, amennyiben sikerül nagy mennyiségben, jelentős üvegházgáz-kibocsátás nélkül termelni – írják.
A zöldalgák (például a Chlamydomonas reinhardtii) a fotoszintézis során fény és víz felhasználásával cukrokat állítanak elő, de képesek hidrogén termelésére is. Az élő szervezeteket tekintve elméletileg ez a leghatékonyabb módja a napsugárzás kémiai energiává alakításának: a természetben is megtalálható zöldalgafajoknál ez a hatékonyság mintegy 13 százalék, ami egy nagyságrenddel jobb, mint a biomassza-alapú megújuló energiaforrások esetében.

Hogyan?

A természetben a fotobiológiai úton történő hidrogéntermelés csak néhány percig tart: a zöldalgák éjszaka gyakran kerülnek oxigénmentes környezetbe, aminek hatására hidrogenáz enzimek képződnek. Amikor felkel a nap, megindul a hidrogéntermelés, majd a fotoszintézis során termelt nagy mennyiségű oxigén hatására a hidrogenáz enzimek elveszítik aktivitásukat, és a hidrogéntermelés leáll.
A hidrogéntermelés folyamata meghosszabbítható, ha az algát stresszhatásnak teszik ki, például megfosztják a kéntől. E módszer azonban biotechnológiai szempontból nem hasznosítható, mivel nem elég hatékony, továbbá a kénhiány olyan jelentős stresszfaktor, amely miatt néhány napon belül a sejtek elpusztulnak. 
„E tényezők erősen megkérdőjelezték, hogy az algák egyáltalán hasznosíthatók lesznek-e a jövőben ipari hidrogéntermelésre”

– mondta Tóth Szilvia Zita, az MTA SZBK Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoportjának tudományos főmunkatársa.

„Az általunk kidolgozott újabb módszer alapja az, hogy az algasejtek számára nem biztosítunk sem szén-dioxidot, sem más szénforrást, így a fotoszintetikus apparátus által szállított elektronok és protonok a szén-dioxid-fixáció helyett hidrogéntermelésre fordítódnak. A módszer nem jár erős stresszhatással, a fotoszintetikus apparátus több nap után is megfelelően működik. Értelemszerűen nem szükséges szénforrás, harmadrészt pedig a megoldás hatékonyabb, mint a korábbi, kénmegvonásos hidrogéntermelés.”
A kutató Iftach Yacobyval, a Tel-avivi Egyetem Megújuló Energiaforrások Laboratóriumának vezetőjével közös cikke a napokban jelent meg a Trends in Biotechnology folyóiratban. A szegedi kutatócsoport módszerét részleteiben leíró cikk 2018-ban jelent meg a Biotechnology for Biofuels folyóiratban.
Az ipari nagyságrendben és gazdaságosan történő termeléshez maximalizálni kell az algák hidrogéntermelésének hatékonyságát, amihez például biztosítani kell, hogy a hidrogén és az oxigén gyorsan eltávozzon az algakultúrából. Ehhez speciálisan kialakított foto-bioreaktor szükséges. Ha abból indulunk ki, hogy egy mediterrán sivatagos területen egy négyzetméterre 7726 megajoule napenergia érkezik évente, vad algafajok felhasználásával – a maximális elméleti hatásfok elérése esetén - körülbelül 7 kilogramm hidrogén termelhető. Az algatörzsek precíziós nemesítésével a hidrogéntermelés hatásfoka tovább növelhető – derül ki a tanulmányból. Az is fontos szempont, hogy az algakultúrák a hidrogéntermelés alatt jól bírják a szabadföldi fényterhelést.
A kísérletek jelenleg kisméretű foto-bioreaktorok felhasználásával folynak a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. A légmentesen zárt üvegeket több napon át monitorozzák a kutatók, gázkromatográfia segítségével mérve a hidrogén- és oxigéntermelés szintjét. Nemrégiben növelték a térfogatot, az algakultúrákat nagy töménységben, de vékony rétegben helyezik el a foto-bioreaktorban, és ezzel együtt megnövelték a gáztérfogatot. „Legújabban az automatizáláson dolgozunk, hogy online módon is mérni tudjuk a hidrogén- és oxigéntermelést. A következő lépés pedig egy üvegházi foto-bioreaktor építése lesz, egy-két éven belül. Ez újabb léptékváltást jelent, és egy ilyen reaktornak is nyilván automatizáltnak kell lennie” – tette hozzá Tóth Szilvia Zita. 
A kutatók módszerükre 2017-ben európai szintű szabadalmat jelentettek be. A további lépésekhez ipari partnereket keresnek. A tanulmányban ugyanakkor igyekeztek felhívni a figyelmet arra, hogy azt nem lehet garantálni, hogy a kidolgozott hidrogéntermelési módszer ipari méretekben is rentábilis lesz, és például elegendő mennyiségben lehet majd hidrogént előállítani az autóipar számára. „Ami az ipari felhasználást illeti, még számos tényezőt nem látunk előre. Az sem kizárt, hogy a módszer speciális célokra válik be majd a legjobban. Gondoljunk az élelmiszeriparra, amely szintén sok hidrogént használ fel, az algák segítségével előállított hidrogén pedig rendkívül tiszta és biológiai eredetű.”
Szerző
Témák
alga hidrogén

Hízásra hajlamosít a bekapcsolt tévé melletti alvás

Publikálás dátuma
2019.06.12. 09:04

Fotó: Frédéric Cirou/PhotoAlto / AFP
Az éjszaka mesterséges fény mellett alvó nők hajlamosabbak a hízásra – állapították meg amerikai kutatók. A fények kikapcsolása csökkentheti a túlsúlyossá válás kockázatát.
A JAMA Internal Medicine című tudományos lapban megjelent kutatás az első, amely összefüggést talált a televízió vagy egyéb fény hatásának való éjszakai kitettség és a nők hízása között. Az Egyesült Államok környezetegészségi tudományokkal foglalkozó országos intézetének (NIEHS) tudósai több mint 43 ezer, 35-74 év közötti nőt vizsgáltak. A résztvevők egyike sem dolgozott éjszakai műszakban, nem volt szív- és érrendszeri vagy rákbetegsége. A nőket a mesterséges fénynek éjszaka való kitettség (ALAN) mértéke alapján osztályozták, ez az osztályozás a halvány éjszakai jelzőfénytől és kijelzős óráktól az utcáról beszűrődő lámpafényen át a televízióig vagy szobán belüli lámpafényig terjedt. 
Az eredmények szerint a halvány éjszakai jelzőfény nem áll kapcsolatban a hízással, de azok a nők, akik lámpa vagy televízió mellett aludtak, 17 százalékkal nagyobb eséllyel híztak legalább öt kilogrammot a vizsgálat időszakában. Mintegy hat éven át követték figyelemmel a nők testsúlyának változását.
„Bár a rossz minőségű alvás önmagában összefüggésben van a túlsúllyal és az elhízással, nem magyarázza a kapcsolatot a mesterséges fény melletti alvás és a hízás között”

– mondta el a kutatásban résztvevő Dale Sandler, az NIEHS munkatársa.

A kutatók kiemelték, csak kapcsolatot találtak az éjszakai fény és a hízás között, bizonyítani nem tudják, hogy az éjszaka fény hatásának való kitettség okozza a hízást vagy túlsúlyt, de a kutatás növeli azon bizonyítékok sorát, amelyek a sötétben való alvást támogatják. A jelenség vizsgálatához további kutatásokra van szükség.
Az emberek genetikailag a természetes környezethez alkalmazkodtak, amelyet a napközbeni világosság és az éjszakai sötétség jellemez. Az éjszakai világosság ezért úgy változtathatja meg a hormonokat és más biológiai folyamatokat, hogy növeli az olyan egészségügyi problémák kockázatát, mint a túlsúly. A korábban állatokon végzett kutatások is azt sugallták, valamint a nőkön végzett tanulmány is arra utal, hogy az éjszakai fény megzavarja az alvási és cirkadián ritmust, megváltoztatja az evési szokásokat és elősegíti a súlynövekedést - írják a kutatók.
Szerző