Szétesőben a német nagykoalíció

Publikálás dátuma
2019.06.13. 10:00
Lars Klingbeil, az SPD főtitkára
Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
A szociáldemokratáknál mind többen követelik a baloldali pártokkal, Zöldekkel és a Balpárttal való együttműködést. Ám az CDU-nál is áll a bál.
Annus horribilis. Latin kifejezéssel élve így jellemezhetnénk a német nagykoalíció eddigi évét, amely szó szerint borzalmas esztendő volt mind az uniópártok, mind a szociáldemokraták számára. S az esztendő még messze nem ért véget. Az európai parlamenti választás után felgyorsult a CDU/CSU, illetve az SPD zuhanórepülése, s nem sok jóra számíthatnak a szeptemberi brandenburgi és szászországi, valamint az októberi türingiai választáson sem. Márpedig az EP-választás is megmutatta, hogy egy-egy kudarc következményei rendkívül súlyosak. Az utóbbi bő egy hét folyamán hét intézet tette közzé közvélemény-kutatását. Közülük háromnál már a Zöldek álltak az élen, háromnál az uniópártok, egynél pedig fej-fej mellett haladt a két politikai erő. Az uniópártokat 24-28,3 százalékon mérték. Az egészen riasztó 24-en a Forsa ügynökség látta a CDU/CSU szövetségét. Ilyen alacsonyan értéket sosem mértek a pártnak, még a CDU válságának csúcspontján, tavaly november elején is 24,5 százalékot jósolt neki az INSA. Az EP-választás, majd Andrea Nahles pártelnöki és frakcióvezetői funkciójáról való lemondása mintha a nagykoalíciós partner SPD sorsát is megpecsételte volna. A szociáldemokraták már évek óta komoly válságban vannak. 2017 elején egy ideig úgy látszott, Martin Schulz kancellárjelöltté, majd pártelnökké való megtétele révén az SPD behozta az uniópártokkal szembeni hátrányát, ám a Schulz-effektus hamar véget ért. Ettől függetlenül az SPD most kiegyezne a 2017 szeptemberi parlamenti választáson szerzett 20,5 százalékkal, hiszen egyetlen júniusi felmérés sem látta a pártot 14 százalék felett. Sőt, három iroda 12, egy pedig 13 százalékon mérte az ideiglenesen három személy által irányított politikai erőt. Mi lehet a megoldás? Biztosnak tűnik, hogy a 2021-es választás után nem alakul már nagykoalíció, hiszen látható, hogy ebből már egyik párt sem képes politikai tőkét kovácsolni. A kérdés inkább az, marad-e addig a nagykoalíció, s kitölti-e mandátumát Angela Merkel kancellár. A napokban a szabaddemokrata FDP „gáláns” ajánlatot tett, mondván: ha az SPD felmondaná a nagykoalíciót, hajlandó lenne támogatni egy kisebbségi CDU/CSU kormányt, de akár a Jamaica-koalícióról is kész tárgyalni. Ez azért sajátságos, mert a 2017-es választás után Merkel épp a szabaddemokratákkal és a Zöldekkel kezdett tárgyalásokat az új kabinetről, ám a megbeszélések az FDP ellenállása miatt szenvedtek hajótörést. Az esetleges idő előtti választás azonban sem az uniópártoknak, sem az SPD-nek nem jönne jókor. A CDU-nál egyre többen teszik fel a kérdést, valóban a többnyire "AKK"-ként emlegetett Annegret Kramp-Karrenbauer a legalkalmasabb-e a kancellári székbe. A konzervatív Értékek uniója nevű csoport szerint a párttagok tartsanak szavazást a következő kancellár személyéről. Válaszként Ralph Brinkhaus, a CDU frakcióvezetője kijelentette: "AKK" a kancellárjelölt. Az SPD-nél pedig még új vezetés sincs, s az sem világos, merre akar továbbhaladni a párt. Elképzelhető, hogy ez csak decemberben dől el, amennyiben nem hozzák előre a kongresszust. Az azonban már most körvonalazódik, hogy a pártnál egy baloldali összefogásban látják a jövőt. Lars Klingbeil, az SPD főtitkára azt közölte, a nagykoalíció nem kőbe vésett, s azt tapasztalja, hogy Kramp-Karrenbauer riogatja az embereket az esetleges baloldali összefogással, azaz a szociáldemokraták, a Zöldek, valamint a Balpárt szövetségével. Klingbeil hozzátette azt is, elvárja a CDU-tól, hogy határozottan határolódjék el az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali populista párttól. Michael Müller berlini polgármester azt javasolta, hogy a szociáldemokraták vizsgálják meg a baloldali szövetség lehetőségét. „Természetesen egy hárompárti együttműködés nagyobb kihívás a kétpártinál” - fejtette ki a Tagesspiegelnek. Hozzátette azonban, az elmúlt évek tapasztalatai alapján fel kell mérniük ezt a lehetőséget. Karl Lauterbach, az SPD frakcióvezetőhelyettese szerint a nagy kérdésekben, így az adók, a lakásbérlet, vagy a klímavédelem ügyében lehetséges a „vörös-vörös-zöld együttműködés”. Mint mondta, határozottan kell kiállniuk emellett, tudniuk kell, mit akarnak képviselni.

Nem akart éhen halni a nyugdíjas, elintézte, hogy börtönbe kerüljön

Publikálás dátuma
2019.06.13. 09:44

Fotó: GERARD JULIEN / AFP
Ügyvédei szerint Alzheimer-kórral és demenciával küzd a 81 éves bankarabló, ezért szerintük már nem lehet bíróság elé állítani.
Bankot rabolt egy 81 éves amerikai férfi, hogy börtönbe mehessen, mert a nyugdíjából éhen halt volna - írja a Fox News nyomán a 24.hu. Robert Francis Krebs januárban egy éles fegyvernek látszó légpisztollyal besétált egy hitelintézet fiókjába az arizonai Tucsonban. A 81 éves férfi óvatlan volt, semmivel sem próbálta meg álcázni magát, el is fogták hamar. Kihallgatásán az FBI-ügynököknek azt mondta, valójában
nem a zsákmányszerzés volt a célja, azt szerette volna, ha elkapják, és visszamehet a börtönbe, mert havi 800 dolláros (kb 227 ezer forintos) nyugdíjából nem lehet megélni.

Krebs pontosan tudta, mire cseréli fel nyugdíjas életét, korábban évtizedeket töltött börtönben, többek közt pont bankrablásért. A januári bankrablását is csak néhány hónappal a szabadulása után követte el. A férfi ügyvédei szerint védencük Alzheimer-kórral és demenciával küzd, ezért szerintük az idős bankrablót már nem lehet bíróság elé állítani.
Szerző

Trump boldogan járatná le külföldről származó információkkal riválisait az elnökválasztási kampányban

Publikálás dátuma
2019.06.13. 07:24

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Az elnök aznap mondta ezt, mikor fiát épp az orosz kapcsolatai miatt hallgatta meg a képviselőház hírszerzési bizottsága.
Donald Trump Elfogadná a belföldi politikai vetélytársait lejárató információkat, akkor is, ha külföldről származnának - és ezt maga az amerikai elnök jelentette ki az ABC televízióban szerda este sugárzott interjújában. Donald Trumpot a 2020-as elnökválasztási kampányról kérdezte a televízió riportere. Az elnök leszögezte: külföldről származó információk elfogadása nem minden esetben jelent külföldi beavatkozást az amerikai választási folyamatba. 
"Ez nem beavatkozás. Nekik megvan az információjuk, én pedig azt hiszem, elfogadnám"

- fogalmazott. Az elnök közölte azt is: ha így jutna politikai vetélytársait lejárató információkhoz, nem szükségszerűen tájékoztatná erről a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI). "Ha úgy gondolnám, hogy valami nem stimmel, akkor talán elmennék vele az FBI-hoz" - tette hozzá. Az újságíró, George Stephanopoulos - aki korábban Bill Clinton elnök kommunikációs igazgatója volt - további kérdéseire, hogy vajon kampánycsapata mit tenne, ha Oroszországból vagy Kínából kapna ellenfeleit lejárató információkat, elfogadná-e ezeket vagy egyenesen jelentené az FBI-nak, Trump azt válaszolta: "talán mindkettőt megtenném. Szerintem az ember meghallgathatja, abból még nincs baj". Hozzátette: "ha valaki felhívna egy külföldi országból, tegyük fel, Norvégiából, és azt mondaná, hogy kompromittáló információi vannak az ellenfelemről, akkor talán azt mondanám, rendben, szívesen meghallgatnám őket".
A riporter felidézte: Christopher Wray, az FBI igazgatója a minap egy kongresszusi meghallgatáson azt mondta, hogy
az ilyen jellegű információkat a politikusoknak azonnal továbbítaniuk kellene az FBI-hoz.

Trump erre azt válaszolta, hogy "az élet nem így működik". Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a politikai vetélytársakról szóló kompromittáló információk gyűjtése az ellenfelet érintő kutatómunka rendszeres része, és a jelenlegi ellenzék képviselői ugyancsak rendszeresen művelik ezt vele kapcsolatban.
Az elnök interjújára néhány demokrata párti politikus azonnal reagált. Jerrold Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának vezetője Twitter-bejegyzésben nevezte "sokkolónak" az elnök interjúját. Richard Blumenthal connecticuti szenátor pedig - szintén Twitteren - úgy fogalmazott, hogy az elnök szavai "Amerika legrémesebb rémálmát" testesítik meg. Joe Biden, a demokraták pillanatnyilag legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsa mikroblogbejegyzésében azon véleményének adott hangot, hogy Trump "ismét örömmel üdvözöl külföldi beavatkozást választásainkba". Biden szerint az elnök kijelentései fenyegetést jelentenek a nemzet biztonságára.
Donald Trump kijelentései éppen aznap hangzottak el, amikor a legidősebb fiát, ifjabb Donald Trumpot a képviselőház hírszerzési bizottsága zárt ülésen hallgatta meg a 2016-os elnökválasztás idején oroszokkal tartott találkozóiról.

2016 júniusában ifjabb Trump New Yorkban olyan orosz állampolgárokkal folytatott megbeszéléseket, akik kompromittáló információkat ajánlottak fel Hillary Clintonról, a demokraták elnökjelöltjéről. A beszélgetés állítólag eredménytelenül zárult, mert ifjabb Donald Trump úgy ítélte meg, hogy az orosz ajánlat hamis és értéktelen.
Orosz hackerekhez fűződik különben Hillary Clinton levelezésének feltörése is, és már eddig sem kevés energiát fordítottak az amerikai hatóságok Trump megválasztása orosz hátterének kivizsgálására.