Szétesőben a német nagykoalíció

A szociáldemokratáknál mind többen követelik a baloldali pártokkal, Zöldekkel és a Balpárttal való együttműködést. Ám az CDU-nál is áll a bál.

Annus horribilis. Latin kifejezéssel élve így jellemezhetnénk a német nagykoalíció eddigi évét, amely szó szerint borzalmas esztendő volt mind az uniópártok, mind a szociáldemokraták számára. S az esztendő még messze nem ért véget. Az európai parlamenti választás után felgyorsult a CDU/CSU, illetve az SPD zuhanórepülése, s nem sok jóra számíthatnak a szeptemberi brandenburgi és szászországi, valamint az októberi türingiai választáson sem. Márpedig az EP-választás is megmutatta, hogy egy-egy kudarc következményei rendkívül súlyosak. Az utóbbi bő egy hét folyamán hét intézet tette közzé közvélemény-kutatását. Közülük háromnál már a Zöldek álltak az élen, háromnál az uniópártok, egynél pedig fej-fej mellett haladt a két politikai erő. Az uniópártokat 24-28,3 százalékon mérték. Az egészen riasztó 24-en a Forsa ügynökség látta a CDU/CSU szövetségét. Ilyen alacsonyan értéket sosem mértek a pártnak, még a CDU válságának csúcspontján, tavaly november elején is 24,5 százalékot jósolt neki az INSA.

Az EP-választás, majd Andrea Nahles pártelnöki és frakcióvezetői funkciójáról való lemondása mintha a nagykoalíciós partner SPD sorsát is megpecsételte volna. A szociáldemokraták már évek óta komoly válságban vannak. 2017 elején egy ideig úgy látszott, Martin Schulz kancellárjelöltté, majd pártelnökké való megtétele révén az SPD behozta az uniópártokkal szembeni hátrányát, ám a Schulz-effektus hamar véget ért. Ettől függetlenül az SPD most kiegyezne a 2017 szeptemberi parlamenti választáson szerzett 20,5 százalékkal, hiszen egyetlen júniusi felmérés sem látta a pártot 14 százalék felett. Sőt, három iroda 12, egy pedig 13 százalékon mérte az ideiglenesen három személy által irányított politikai erőt.

Mi lehet a megoldás? Biztosnak tűnik, hogy a 2021-es választás után nem alakul már nagykoalíció, hiszen látható, hogy ebből már egyik párt sem képes politikai tőkét kovácsolni. A kérdés inkább az, marad-e addig a nagykoalíció, s kitölti-e mandátumát Angela Merkel kancellár. A napokban a szabaddemokrata FDP „gáláns” ajánlatot tett, mondván: ha az SPD felmondaná a nagykoalíciót, hajlandó lenne támogatni egy kisebbségi CDU/CSU kormányt, de akár a Jamaica-koalícióról is kész tárgyalni. Ez azért sajátságos, mert a 2017-es választás után Merkel épp a szabaddemokratákkal és a Zöldekkel kezdett tárgyalásokat az új kabinetről, ám a megbeszélések az FDP ellenállása miatt szenvedtek hajótörést.

Az esetleges idő előtti választás azonban sem az uniópártoknak, sem az SPD-nek nem jönne jókor. A CDU-nál egyre többen teszik fel a kérdést, valóban a többnyire "AKK"-ként emlegetett Annegret Kramp-Karrenbauer a legalkalmasabb-e a kancellári székbe. A konzervatív Értékek uniója nevű csoport szerint a párttagok tartsanak szavazást a következő kancellár személyéről. Válaszként Ralph Brinkhaus, a CDU frakcióvezetője kijelentette: "AKK" a kancellárjelölt.

Az SPD-nél pedig még új vezetés sincs, s az sem világos, merre akar továbbhaladni a párt. Elképzelhető, hogy ez csak decemberben dől el, amennyiben nem hozzák előre a kongresszust. Az azonban már most körvonalazódik, hogy a pártnál egy baloldali összefogásban látják a jövőt. Lars Klingbeil, az SPD főtitkára azt közölte, a nagykoalíció nem kőbe vésett, s azt tapasztalja, hogy Kramp-Karrenbauer riogatja az embereket az esetleges baloldali összefogással, azaz a szociáldemokraták, a Zöldek, valamint a Balpárt szövetségével. Klingbeil hozzátette azt is, elvárja a CDU-tól, hogy határozottan határolódjék el az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali populista párttól.

Michael Müller berlini polgármester azt javasolta, hogy a szociáldemokraták vizsgálják meg a baloldali szövetség lehetőségét. „Természetesen egy hárompárti együttműködés nagyobb kihívás a kétpártinál” - fejtette ki a Tagesspiegelnek. Hozzátette azonban, az elmúlt évek tapasztalatai alapján fel kell mérniük ezt a lehetőséget. Karl Lauterbach, az SPD frakcióvezetőhelyettese szerint a nagy kérdésekben, így az adók, a lakásbérlet, vagy a klímavédelem ügyében lehetséges a „vörös-vörös-zöld együttműködés”. Mint mondta, határozottan kell kiállniuk emellett, tudniuk kell, mit akarnak képviselni.