Forradalmi helyzet Moldovában

Publikálás dátuma
2019.06.12. 11:55
Mizsei Kálmán
Fotó: Sarah Crozier / OSCE
Az Európai Unióval határos újabb volt szovjet tagköztársaságban alakult ki „forró helyzet”. Moldova Köztársaságban puskaporos a hangulat, olyannyira, hogy az ukrajnai vagy a grúziai színes forradalmakra emlékeztet. Alkotmányos válság állt elő. Az országnak van egy az alkotmánybíróság által menesztett államfője, van egy a nyugat által elismert kormánya, amelyet viszont illegitimnek tart az alkotmánybíróság és a köztársaságot hosszú ideje uraló oligarcha, Vladimir Plahotniuc. Mizsei Kálmánt, Moldova legismertebb magyar szakértőjét kérdeztük.
- Akkor most épp ki az úr a háznál Moldovában- Plahotniuc vagy Igor Dodon menesztett államfő? - Dodon egy pillanatig nem volt úr a háznál, hiszen Moldovában nem elnöki rendszer van, hanem parlamenti, ahol az elnöknek vannak bizonyos szerény jogosítványai. Ellenben Moldovában alkotmányos válság alakult ki azt követően, hogy az idén márciusban megválasztott parlament végülis létrehozott egy koalíciót, ami a fő oligarcha pártját kihagyva jött létre. A Plahotniuc kezesbárányaként működő Alkotmánybíróság erre teljesen jogtalanul azt nyilvánította ki (egyébként önmagának is ellentmondva, többszöri nekifutásra), hogy „időn túl” hozták létre a kormányt. Ez azonban nem igaz többszörösen sem. - Ki a tényleges és legitim elnök, Dodon vagy Pavel Filip volt miniszterelnök, akit az alkotmánybíróság tett meg ügyvezető elnöknek? - A legitim elnök az Dodon, de megint csak nem az elnök személye az érdekes, hanem az, hogy az országnak van legitim kormánya, minden nemzetközi szervezet és a legtekintélyesebb európai országok is amellett foglaltak állást, hogy a kormány legitim módon jött létre. Ezzel szemben Plahotniuc rendőrsége megakadályozza őket abban, hogy fizikailag elfoglalják a kormányinfrastruktúrát és a legitim kormányt nevezik hatalombitorlónak. Eközben persze ők a hatalombitorlók valójában. - Dodon mibe bukott bele, abba, hogy kiderült, pártja orosz finanszírozást kap, vagy abba, hogy az EU-párti és oligarcha ellenes törvényt sürgető Sanduékkal lépett koalícióra?   -  A kérdés azt implikálja, hogy Dodon megbukott. Dodon az ország elnöke és pártja tagja a kormánykoalíciónak. Ilyen értelemben még soha nem volt ilyen erős pozícióban. Tény, hogy Plahotniuc kihozott róla egy kompromittáló videofelvételt, amin valóban arról beszél, hogy az oroszok finanszírozták a pártját. Politikailag ő azonban nincs megbukva éppen azért, mert a kormányzó pártszövetségnek nagy a legitimációja és együtt nekifeszülnek az igazi problémának, Plahotniuc maffiauralmának. Plahotniuc úgy lett az ország ura, hogy egyetlen választást nem nyert meg – médiafölénye ellenére nem tudta becsapni a népet és azok rendre leszavazták őt. Semmi legitimációja nincs, egy nemzetközi pária. - Van-e legitim kormánya az országnak, és ha igen, melyik az? – A fentiekből következően Maia Sandu az ország legitim miniszterelnöke és meg is alakította kiváló erőkből álló kormányát. Más kérdés, hogy Plahotniuc csapata a jogszabályokat felrúgva nem adja át a hatalmat és szeptemberi választást írt ki – illegálisan. És kinevezte Pavel Filipet, a korábbi miniszterelnököt ideiglenes elnöknek. - Több nyugati ország elismerte az Alkotmánybíróság által illegitimnek tartott koalíciót, a Sandu kormányt. Eközben Románia (amely a kulturális-nyelvi-történelmi azonosságok miatt a leginkább érintett külső uniós fél) eleinte a parlament feloszlatását és az előrehozott választásokat nevezte legitimnek, majd a Sandu-kormányt. Szóval, mi a lényeg ebben a történetben, épp egy moldvai területen zajló újabb geopolitikai játszmát szemlélünk értetlenül vagy egy kis volt szovjet tagköztársaság, az EU keleti partnerség programjának egyik országában belső okok miatt alakult ki polgárháborús helyzet? - Plahotniuc régóta arra játszik, hogy geopolitikai játszmának állítsa be azt, ami valójában egy harc a nép és őközte. Ő úgy igyekszik beállítani évek óta, hogy ő a nyugati érdekek védelmezője. Az elnökválasztás idején például kifelé álságosan azt állította, hogy Sandut támogatja, miközben media terén és anyagilag minden támogatást megadott Dodonnak csak azért, hogy utána úgy állíthassa be, hogy ő védi az országot az orosz befolyást képviselő Dodonnal szemben. Csak hát az oroszok se hülyék és a mostani helyzetben sarokba szorították mindkettőjüket és Dodon nem folytathatta ezt a kettős játékot. Lehullt a lepel. Viszont a hatalomátadás még hátravan és a sokak szerint bűnözői múltú Plahotniuc rendkívül ügyes ezekben a kamarillajátékokban, szóval nem lesz könnyű meccs. De a megkörnyékezhetetlen, erkölcsileg sziklaszilárd Sanduban emberére akadt. Ez innen nézve is egy rendkívül tanulságos politikai történet. Ami Plahotniuc nyugatbarátságát illeti, az az angol mondás jut róla az eszembe, hogy ha ilyen barátaid vannak, ellenségre semi szükséged. Plahotniuc a két lábon járó kompromittációja mindannak, amit nyugati értékeknek hívunk. Kár, hogy ez nem mindenkinek volt világos 2015-ben, amikor szintén a geopolitikai megosztottságon átívelő tüntetés volt a többkultúrájú Moldovában, és akkor a románok és nyomukban az amerikaiak Plahotniuc mellett foglaltak állást éppen a geopolitikai logika lapján. Pedig hát világos volt már akkor is, hogy az igazi frontvonal az a maffiauralom és demokrácia és jogállam között volt, és most szintén ott húzódik.   

Mizsei Kálmán

2001-2006 ENSZ főtitkárhelyettes 2007-2011 EU Moldovai Különmegbízott 2014-2015 EU Ukrajnai Tanácsadó Missziójának vezetője

Szerző
Témák
Moldova
Frissítve: 2019.06.12. 12:57

Tüntetők akadályozták meg, hogy a Kínának való kiadatásról szavazzanak Hongkongban

Publikálás dátuma
2019.06.12. 11:36

Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
A kormányzat pótlólagos módosításokat tervez kidolgozni a nagy felháborodást kiváltó törvényjavaslathoz, amelyek tartalmazzák majd az emberi jogok védelmét is.
Ezrek vonultak utcára Hongkongban ismét, és megbénították a forgalmat a törvényhozó testület épülete körül, sikeresen megakadályozva, hogy megtarthassák a szerdára tervezett ülést, amelyen az új kiadatási törvénytervezetről tárgyaltak volna a törvényhozók – írta a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap szerdán. A demonstrálók a kedd éjszakát a kormányzati épület körüli utcákon töltötték. A vasárnapi tömegtüntetéssel szemben, amely több helyen erőszakossá vált, a mostani demonstráció békésen zajlott, bár több résztvevő maszkkal és védőszemüveggel érkezett a helyszínre, miközben a rendőrök rohamfelszerelésben sorakoztak fel – írta a SCMP.
A hongkongi rendőrség a Facebookon tett közzé bejegyzést, amelyben felszólította a tüntetőket, távozzanak a helyszínről, mert ellenkező esetben „kellő erővel” fognak fellépni. Matthew Cheung, a hongkongi kormányzat főtitkára videoüzenetben szólította fel a demonstrálókat, hogy őrizzék meg hidegvérüket, békésen távozzanak a helyszínről, és ne tegyenek semmi törvénybeütközőt.
A hongkongi törvényhozás a blokád miatt kénytelen volt elnapolni a helyi idő szerint délelőtt 11 órára tervezett ülést, de semmi jelét nem adták annak, hogy nem tárgyalnák tovább a törvénymódosítást, amelyet a kormányzat június 20. előtt kíván keresztülvinni. A demonstrálók, akik zömében húszas éveik elején járó fiatalok, azt akarják elérni, hogy a kormányzat ne tárgyalja tovább a törvénytervezetet.
Az új kiadatási törvényt sokan amiatt támadják, mert lehetővé tenné, hogy Hongkong szökevényeket – köztük esetleg politikai menekülteket – adjon ki Kínának.

Peking ráadásul régebbi ügyekben is kérelmezhetné egyesek kiadatását. A javaslat ellenzői megkérdőjelezik a kínai bírósági rendszer tisztességességét és átláthatóságát.
Carrie Lam hongkongi kormányzó hétfőn elmondta: a kormányzat pótlólagos módosításokat dolgoz ki a törvényjavaslathoz, amelyek tartalmazzák majd az emberi jogok védelmét is.
A kiadatási joggal kapcsolatos törvénymódosítást azért terjesztették be, mert egy bűnügy rávilágított a jelenlegi kiadatási törvények hiányosságaira. Chan Tong-kai, egy 20 éves hongkongi férfi 2018 februárjában Tajvanon meggyilkolta a barátnőjét, miután megtudta, hogy a fiatal nő egy másik férfi gyermekét várja. A gyilkosság után Chan visszatért Hongkongba, és mivel Hongkong és Tajvan között nincs ilyen egyezmény, a tajvani hatóságok hiába kérték a férfi kiadatását. Hongkongban pedig csupán a barátnője bankkártyájának és értéktárgyainak ellopása miatt emelhettek vádat ellene. Caj Jing-ven tajvani elnök azonban helyi idő szerint kedd este kijelentette: a tajvani igazságszolgáltatás nem fogja elfogadni Chan Tong-kai kiadatását Kínának.
A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státust élvező Hongkong az "egy ország, két rendszer" elv alapján autonómiát élvez azóta, hogy 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához. Sok hongkonginak azonban nem tetszik, hogy Peking fokozatosan egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja a várost, és igyekszik növelni befolyását. Az egyre erősödő Kína Tajvan kérdését is elővette: az 1949 óta autonóm szigetet az "egy Kína elv" alapján saját területének tekinti az ország, a kínai védelmi miniszter nemrég annak lerohanását is kilátásba helyezte.
Frissítve: 2019.06.12. 17:12

Keresztbe tett két nagy ellenzéki párt a spanyol kormányfő újraválasztásának

Publikálás dátuma
2019.06.12. 11:33

Fotó: A. Ware / AFP
Sánchez - aki a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára - emiatt kénytelen tovább keresni az újraválasztásához még hiányzó szavazatokat.
A három legnagyobb spanyol ellenzéki pártból kettő elutasította kedden Pedro Sánchez szocialista ügyvezető kormányfő újraválasztását a madridi parlamentben lezajlott keddi egyeztetéseken. Pablo Casado, a konzervatív Néppárt (PP) és Albert Rivera, az Állampolgárok (Ciudadanos) elnöke a találkozók után külön-külön tartott sajtótájékoztatón megismételte: sem igen szavazattal, sem tartózkodással nem járulnak hozzá Sánchez újraválasztásához a parlamenti voksoláson. Sánchez - aki a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára - emiatt kénytelen tovább keresni az újraválasztásához még hiányzó szavazatokat.
A miniszterelnök-jelöltnek a szavazás első fordulójában a parlament abszolút többségének, azaz 176 képviselőnek a támogatására van szüksége. Sikertelenség esetén második fordulót kell kiírni. A PSOE tervei szerint a miniszterelnök-jelöltről szóló szavazást július első heteiben tartja meg a spanyol parlament.
A radikális baloldali pártszövetség, amely Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) néven indult az április 28-ai spanyol választásokon, másfél hónapja tartja fenn koalíciós ajánlatát a szocialistáknak. A PSOE 123, az Unidas Podemos 42 mandátummal rendelkezik a 350 fős parlamenti alsóházban, vagyis kettejük együttműködése önmagában nem biztosít elegendő szavazatot Pedro Sánchez újraválasztásához.
Casado nyilatkozatában annak az álláspontjának is hangot adott, mi szerint a jelenlegi baloldali ügyvezető kormányfőnek a szavazás második fordulójában, amikor egyszerű többség elég az eredményességhez, meglehet a szükséges támogatása a parlament regionális pártjai révén, vagyis a baszk vagy a katalán függetlenségi pártok közreműködése nélkül is.