Forradalmi helyzet Moldovában

Az Európai Unióval határos újabb volt szovjet tagköztársaságban alakult ki „forró helyzet”. Moldova Köztársaságban puskaporos a hangulat, olyannyira, hogy az ukrajnai vagy a grúziai színes forradalmakra emlékeztet. Alkotmányos válság állt elő. Az országnak van egy az alkotmánybíróság által menesztett államfője, van egy a nyugat által elismert kormánya, amelyet viszont illegitimnek tart az alkotmánybíróság és a köztársaságot hosszú ideje uraló oligarcha, Vladimir Plahotniuc. Mizsei Kálmánt, Moldova legismertebb magyar szakértőjét kérdeztük.

- Akkor most épp ki az úr a háznál Moldovában- Plahotniuc vagy Igor Dodon menesztett államfő?

- Dodon egy pillanatig nem volt úr a háznál, hiszen Moldovában nem elnöki rendszer van, hanem parlamenti, ahol az elnöknek vannak bizonyos szerény jogosítványai. Ellenben Moldovában alkotmányos válság alakult ki azt követően, hogy az idén márciusban megválasztott parlament végülis létrehozott egy koalíciót, ami a fő oligarcha pártját kihagyva jött létre. A Plahotniuc kezesbárányaként működő Alkotmánybíróság erre teljesen jogtalanul azt nyilvánította ki (egyébként önmagának is ellentmondva, többszöri nekifutásra), hogy „időn túl” hozták létre a kormányt. Ez azonban nem igaz többszörösen sem.

- Ki a tényleges és legitim elnök, Dodon vagy Pavel Filip volt miniszterelnök, akit az alkotmánybíróság tett meg ügyvezető elnöknek?

- A legitim elnök az Dodon, de megint csak nem az elnök személye az érdekes, hanem az, hogy az országnak van legitim kormánya, minden nemzetközi szervezet és a legtekintélyesebb európai országok is amellett foglaltak állást, hogy a kormány legitim módon jött létre. Ezzel szemben Plahotniuc rendőrsége megakadályozza őket abban, hogy fizikailag elfoglalják a kormányinfrastruktúrát és a legitim kormányt nevezik hatalombitorlónak. Eközben persze ők a hatalombitorlók valójában.

- Dodon mibe bukott bele, abba, hogy kiderült, pártja orosz finanszírozást kap, vagy abba, hogy az EU-párti és oligarcha ellenes törvényt sürgető Sanduékkal lépett koalícióra?

- A kérdés azt implikálja, hogy Dodon megbukott. Dodon az ország elnöke és pártja tagja a kormánykoalíciónak. Ilyen értelemben még soha nem volt ilyen erős pozícióban. Tény, hogy Plahotniuc kihozott róla egy kompromittáló videofelvételt, amin valóban arról beszél, hogy az oroszok finanszírozták a pártját. Politikailag ő azonban nincs megbukva éppen azért, mert a kormányzó pártszövetségnek nagy a legitimációja és együtt nekifeszülnek az igazi problémának, Plahotniuc maffiauralmának. Plahotniuc úgy lett az ország ura, hogy egyetlen választást nem nyert meg – médiafölénye ellenére nem tudta becsapni a népet és azok rendre leszavazták őt. Semmi legitimációja nincs, egy nemzetközi pária.

- Van-e legitim kormánya az országnak, és ha igen, melyik az?

– A fentiekből következően Maia Sandu az ország legitim miniszterelnöke és meg is alakította kiváló erőkből álló kormányát. Más kérdés, hogy Plahotniuc csapata a jogszabályokat felrúgva nem adja át a hatalmat és szeptemberi választást írt ki – illegálisan. És kinevezte Pavel Filipet, a korábbi miniszterelnököt ideiglenes elnöknek.

- Több nyugati ország elismerte az Alkotmánybíróság által illegitimnek tartott koalíciót, a Sandu kormányt. Eközben Románia (amely a kulturális-nyelvi-történelmi azonosságok miatt a leginkább érintett külső uniós fél) eleinte a parlament feloszlatását és az előrehozott választásokat nevezte legitimnek, majd a Sandu-kormányt. Szóval, mi a lényeg ebben a történetben, épp egy moldvai területen zajló újabb geopolitikai játszmát szemlélünk értetlenül vagy egy kis volt szovjet tagköztársaság, az EU keleti partnerség programjának egyik országában belső okok miatt alakult ki polgárháborús helyzet?

- Plahotniuc régóta arra játszik, hogy geopolitikai játszmának állítsa be azt, ami valójában egy harc a nép és őközte. Ő úgy igyekszik beállítani évek óta, hogy ő a nyugati érdekek védelmezője. Az elnökválasztás idején például kifelé álságosan azt állította, hogy Sandut támogatja, miközben media terén és anyagilag minden támogatást megadott Dodonnak csak azért, hogy utána úgy állíthassa be, hogy ő védi az országot az orosz befolyást képviselő Dodonnal szemben. Csak hát az oroszok se hülyék és a mostani helyzetben sarokba szorították mindkettőjüket és Dodon nem folytathatta ezt a kettős játékot. Lehullt a lepel. Viszont a hatalomátadás még hátravan és a sokak szerint bűnözői múltú Plahotniuc rendkívül ügyes ezekben a kamarillajátékokban, szóval nem lesz könnyű meccs. De a megkörnyékezhetetlen, erkölcsileg sziklaszilárd Sanduban emberére akadt. Ez innen nézve is egy rendkívül tanulságos politikai történet. Ami Plahotniuc nyugatbarátságát illeti, az az angol mondás jut róla az eszembe, hogy ha ilyen barátaid vannak, ellenségre semi szükséged. Plahotniuc a két lábon járó kompromittációja mindannak, amit nyugati értékeknek hívunk. Kár, hogy ez nem mindenkinek volt világos 2015-ben, amikor szintén a geopolitikai megosztottságon átívelő tüntetés volt a többkultúrájú Moldovában, és akkor a románok és nyomukban az amerikaiak Plahotniuc mellett foglaltak állást éppen a geopolitikai logika lapján. Pedig hát világos volt már akkor is, hogy az igazi frontvonal az a maffiauralom és demokrácia és jogállam között volt, és most szintén ott húzódik.