Még tárgysorozatba sem vették a fideszesek a gyermekes családok kilakoltatásának tilalmát

Publikálás dátuma
2019.06.12. 14:36

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A párt már többször megakadályozta a törvénymódosító javaslat tárgyalását.
Az országgyűlési képviselők 54 igen, 112 nem szavazattal és 1 tartózkodással elutasították az Országgyűlésben az A Város Mindenkié és az Utcajogász Egyesület közös törvénymódosító javaslatának tárgysorozatba vételét – vette észre a Mérce. A törvényjavaslatot Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője, valamint frakciótársai, illetve Szabó Szabolcs és Szél Bernadett független, valamint Csárdi Antal LMP-s képviselő nyújtották be. A portál felidézi: az AVM 2018 elején indított egy kampányt a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatása ellen #stopkilakoltatás néven. Az ellenzéki pártok által is támogatott törvénymódosító javaslat tárgyalását már több alkalommal is megakadályozta a Fidesz: képviselői egyszerűen nem mentek el a témában összehívott rendkívüli ülésre vagy leszavazták, hogy az Országgyűlés tárgyaljon a kérdésről. A Párbeszéd kezdeményezésére azonban a parlament rendes ülésszakában tárgyalták a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, így gyakorlatilag minden országgyűlési képviselőnek szavaznia kell a kérdésről. A benyújtott javaslat értelmében
  • a települési önkormányzatoknak kötelezettsége lett volna megfelelő elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett gyermekes családoknak, és
  • az önkormányzati bérlakások és a lakáshiteles ügyek esetében már a lakáskiürítés bírósági elrendelésére se lett volna lehetőség abban az esetben, ha az az egy gyermekes család elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.
Szerző
Témák
kilakoltatás
Frissítve: 2019.06.12. 15:09

Hőguta kerülgeti a BKV járművezetőit

Publikálás dátuma
2019.06.12. 13:29
Illusztráció
Fotó: Népszava
Nem először szól az EKSZ: a klímaváltozás miatt egyre erősödő nyári forróságot nehezen viselik a járművezetők, s miközben naponta utasok ezreinek az életéért felelnek, maguk is rosszul lehetnek.
A BKV-nál nincs kánikulai üzemmód, és a hőguta kerülgeti a járművezetőket, írja közleményében az Egységes Közlekedés Szakszervezet (EKSZ). Ezért már most több tartalék járművet és több, úgynevezett hő-leváltó sofőrt kér a Budapesti Közlekedési Zrt.-nél működő szakszervezet. Az EKSZ évek óta jelzi:
életveszélyes, ha a sofőrök a kánikulában nem pihenhetnek eleget a fordulók között, ám megnyugtató megoldást a mai napig nem dolgozott ki a cég.

Már most szenvednek a kánikulától a BKV járművezetők: a hatalmas ablakok mögötti vezetőülésben szinte percek alatt elviselhetetlenre forrósodik a levegő, s az utastér hűtését – már, ahol egyáltalán van – elől szinte nem is érezni. A klímaváltozás miatt egyre erősödő nyári forróság pedig nem sok jót tartogat a jövőre nézve.
A cégvezetés azonban egyszerűen nem hajlandó lépni, írják, a buszos ágazatban nincs előre kidolgozott kánikulai menetrend – a villamosnál legalább van valami enyhítés –, s már csak akkor intézkednek, ha valaki rosszul lesz. Egy-egy műszakban viszont legfeljebb kettő, de legtöbbször csak egy helyettesítő ember van, egyszerre két sofőr rosszulléte már megugorhatatlan akadály elé állítaná a fővárosi tömegközlekedésért felelős céget. Naszályi Gábor, az EKSZ elnökének tapasztalata szerint ráadásul a cégnél nem verik nagy dobra, hogy van tartalék ember, de még aki tud róla, az sem mer cserét kérni. Legtöbben azt hiszik ugyanis, hogy megelőzésre, felfrissülésre nem vehetik igénybe a váltást. Ebből előbb-utóbb nagy baj lehet – véli az elnök.
A szakszervezet nem tűzoltást, hanem biztonságos megoldást sürget, még mielőtt egy sofőr rosszulléte tragédiához vezetne.
Szerző

Osztálybezárások nem, átcsoportosítások viszont lesznek az egészségügyben

Publikálás dátuma
2019.06.12. 10:49

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Osztálybezárások nem lesznek, csak ésszerű átcsoportosítások – ígérte Tóvízi Attila, az Egészséges Budapest Program (EBP) új vezetője első interjújában, amit a Magyar Hírlapnak adott.
Az írásból az is kiderül, hogy Tóvízi Attila a feladatát az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgató-helyetteseként látja el. (Elődje, Cserháti Péter miniszteri biztosként irányította a területet.) Tóvízi Attila úgy fogalmazott: az Egészséges Budapest Program az ország történetének legnagyobb kórházfejlesztési programja. Javában zajlanak a fejlesztések. „Most következik az a fázis, amely gyakorlatiasabb, gyorsabb, hatékonyabb megvalósítást és új menedzsmentszemléletet kíván. A legkiválóbb orvos szakemberek dolgoztak eddig is a programban, a munkájukra ezután is számítunk” – mondta a lapnak Tóvízi Attila. Beszámolt arról is, hogy három centrumkórház tervpályázatának kihirdetésére már a múlt év végén megtörtént. A negyedik, az Észak-Közép-budai Centrumkórház esetében pedig zajlik az intenzív tervezés. A főváros egyéb kórházainak modernizálása is elkezdődött. Az interjúból kiderül az is, hogy az országos intézeteknek, amelyekre Kásler Miklós miniszter az öt nagy népegészségügyi programját építette, azoknak is meghatározó szerepük marad. Így egyebek mellett a fővárosi ellátórendszer megújítására tervezett forrásokból ezekben az intézményekben is lesz informatikai és eszközfejlesztés. Közölte azt is, hogy a programmal kapcsolatban eddig összesen mintegy 205 milliárd forintról – főként hazai és emellett uniós pénzről – született döntés. Tóvízi Attila szerint a fővárosi intézményrendszerben megkezdett beruházások 2026-a fejeződhet be, az ellátórendszer átalakítása az erőforrások átcsoportosításával is jár, ez jelent majd megoldást a finanszírozási problémákra is. Mint arról korábban beszámoltunk, idén áprilisban Kásler Miklós már nem hosszabbította meg Cserháti Péter, az EBP miniszteri biztosának mandátumát. Ő volt az a szakember, aki a programot szakmailag kidolgozta, előkészítette. A budapesti ellátórendszer megújításával kapcsolatos feladatok akkor kezdtek osztódni, amikor először 2017-ben Balog Zoltán, az akkori miniszter váratlanul Bedros J. Róbertet, a Szent Imre kórház főigazgatóját bízta meg az újonnan épülő budai centrum kórházzal kapcsolatos feladatokkal. Bedros miniszterelnöki biztosi megbízatása mellé kapott a kormánytól az új centrum kórház beruházási feladatainak gördülékenyebbé tételéhez egy állami tulajdonú zárt körű részvénytársaságot 720 millió forintos induló tőkével. A másik nagy centrummal, a Honvéd Kórházzal kapcsolatos fejlesztések eleve a honvédelmi tárcához tartoznak, ott is működik a beruházáshoz egy projektcég. E két nagy projekt leválasztása után Cserháti Péternek az Egészséges Budapest Programból a Dél-Pesti Centrum kórház kialakítása, és a főváros egyéb egészségügyi intézményeinek megújításával kapcsolatos teendők maradtak. Ám itt nem nagyon siettek a projektcég megalakításával. Majd idén március elsején az állam százszázalékos tulajdonában lévő Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Közhasznú Társaságból, ami nem egyéb mint a pomázi pszichiátriai rehabilitációs intézet, egy új céget hoztak létre, az Urbs Pro Patiente Kft.-t. Ez utóbbi – a tervek szerint - mint az EBP projektcége működött volna. A társaság egyik ügyvezetőjeként április kilencedikén Cserháti Pétert is bejegyezték. Két hét múlva pedig már ismert tény volt, hogy Cserháti miniszteri biztosi kinevezését nem hosszabbítja meg a miniszter és a „projektcég” ügyvezetői teendői alól is felmentették. Cserháti Péter feladatkörét pedig Kásler Miklós Tóvízi Attila, 39 éves villamosmérnökre bízta, aki már januárban kapott egy olyan miniszteri biztosi megbízást, hogy koordinálja a Kásler tárcájához tartozó gazdasági társaságok, háttérintézmények beruházásait, felügyelje a közbeszerzéseiket. Úgy tudjuk, Cserháti Péter programból való távozása után, a kormányzat elvetette azt a javaslatot, hogy az Urbs Pro Patiente Kft. az EBP projektcégévé váljon. Tóvizi Attila miniszteri biztossága előtt vállalkozó volt, egyebek mellett egy Pomázon bejegyzett cég tulajdonosaként luxus autókölcsönzőt működtetett.  
Szerző
Frissítve: 2019.06.12. 11:06