Egyelőre nem került elő a Hableány csepeli szabadkikötőbe szállított roncsából a május 29-i hajótragédia négy eltűnt áldozatának a holtteste. A 33 dél-koreai utassal és két fős személyzettel a hullámsírba süllyedt Hableányról a baleset estéjén hét embert mentettek ki élve, illetve a tragédia áldozatai közül immár 24-et találtak meg azóta, közülük négyet kedden, amikor sikerült a Dunából kiemelni a hajót. Ugyanakkor mint azt Hajdu János a kiemelést irányító Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, lehetnek még áldozatok a hajóban, mert a hajótest jelentős mennyiségű iszappal töltődött meg. Az iszapréteg vastagságát nem lehetett megbecsülni.
Hajdú János úgy döntött, hogy a vízen nem engedélyezi az ipari búvároknak a hajótestben felgyülemlett iszap átvizsgálását. Az egy igen veszélyes helyzet volt - mondta erről a főigazgató. Így született az a döntés, hogy a hordalékkal feltöltött Hableányt uszályra rakták és elszállították a csepeli kikötőbe.
Hajdú János hangsúlyozta: a TEK mandátuma a hajóroncs uszályra helyezéséig tartott, onnantól a rendőrség az illetékes az ügyben. Ha a rendőrség nem talált testekat a hajófenékben, az azt jelenti, hogy azok az áldozatok nagy valószínűséggel az ütközés során estek ki, így a Dunában kell lenni a maradványaiknak. Bár a Belügyminisztérium megduplázta a keresésre szánt erőket, ám – mint Hajdú János fogalmazott - aki ismeri a Dunát, az pontosan tudja, hogy nagyon nehéz dolog megtalálni egy testet ilyen hatalmas területen.
A kiemelésről Hajdu János elmondta: „olyan dolgot kell tennünk, amit még nem csináltunk, ebben kellő rutinnal nem rendelkeztünk.” Később úgy fogalmazott, a művelet szinte minden eleménél előfordult, hogy az előre kidolgozott tervet a terepen újra és újra kellett gondolniuk. A kutatásban részt vevők számára a munka kora reggeltől késő estig tartott, a 13 nap során napi 3-4 órát aludtak, „de nem is volt rá igény” - tette hozzá Hajdú János.
