Lehetnek még áldozatok a kiemelt Hableányban

Publikálás dátuma
2019.06.12. 15:44

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Olyan feladatot kellet elvégeznünk, amihez hiányzott a rutinunk - mondta a TEK vezetője.
Egyelőre nem került elő a Hableány csepeli szabadkikötőbe szállított roncsából a május 29-i hajótragédia négy eltűnt áldozatának a holtteste. A 33 dél-koreai utassal és két fős személyzettel a hullámsírba süllyedt Hableányról a baleset estéjén hét embert mentettek ki élve, illetve a tragédia áldozatai közül immár 24-et találtak meg azóta, közülük négyet kedden, amikor sikerült a Dunából kiemelni a hajót. Ugyanakkor mint azt Hajdu János a kiemelést irányító Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, lehetnek még áldozatok a hajóban, mert a hajótest jelentős mennyiségű iszappal töltődött meg. Az iszapréteg vastagságát nem lehetett megbecsülni. Hajdú János úgy döntött, hogy a vízen nem engedélyezi az ipari búvároknak a hajótestben felgyülemlett iszap átvizsgálását. Az egy igen veszélyes helyzet volt - mondta erről a főigazgató. Így született az a döntés, hogy a hordalékkal feltöltött Hableányt uszályra rakták és elszállították a csepeli kikötőbe. 
Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója (b) és Szong Sun Kon Dél-Korea katonai attaséja összegző sajtótájékoztatót tart
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Hajdú János hangsúlyozta: a TEK mandátuma a hajóroncs uszályra helyezéséig tartott, onnantól a rendőrség az illetékes az ügyben. Ha a rendőrség nem talált testekat a hajófenékben, az azt jelenti, hogy azok az áldozatok nagy valószínűséggel az ütközés során estek ki, így a Dunában kell lenni a maradványaiknak. Bár a Belügyminisztérium megduplázta a keresésre szánt erőket, ám – mint Hajdú János fogalmazott - aki ismeri a Dunát, az pontosan tudja, hogy nagyon nehéz dolog megtalálni egy testet ilyen hatalmas területen. A kiemelésről Hajdu János elmondta: „olyan dolgot kell tennünk, amit még nem csináltunk, ebben kellő rutinnal nem rendelkeztünk.” Később úgy fogalmazott, a művelet szinte minden eleménél előfordult, hogy az előre kidolgozott tervet a terepen újra és újra kellett gondolniuk. A kutatásban részt vevők számára a munka kora reggeltől késő estig tartott, a 13 nap során napi 3-4 órát aludtak, „de nem is volt rá igény” - tette hozzá Hajdú János.
Frissítve: 2019.06.12. 16:37

A fideszes többség leszavazta az otthonápolási díj emelését

Publikálás dátuma
2019.06.12. 15:32

Fotó: Tóth Gergő
Marad a havi 38, illetve az 58 ezer forint.
A kormánypárti többség nemmel szavazott Ungár Péter, LMP-s képviselő javaslatára, amely arról szólt, hogy emeljék fel 100 ezer forintra az otthonápolási díj minden formáját – közölte az ellenzéki politikus. Ungár emlékeztet, hogy így azon emberek jelentős része, akik otthonápolást vállalnak, továbbra is 38 és 58 ezer forintot fognak kapni. – Ez a pénz semmire nem elég. A gondoskodásra szorult ellátására sem, de arra sem, hogy pótolja azt a bevétel kiesést, amit az otthonápoló egyéb munkával meg tudna keresni – fogalmazott. Az LMP-s politikus szerint a Fidesz elárulta azt a több tízezer magyart, akik „0-24 órában dolgoznak, nem mehetnek szabadságra, nem váltják fel őket és a teljes életüket a gondozásra fordítják.” – Folytatni fogjuk a társadalmi nyomásgyakorlást, amíg minden otthonápolást végző magyar embert meg nem becsül az állam – ígérte Ungár.
Szerző
Témák
otthonápolás

Lovász László: az MTA nem tud Bécsbe költözni

Publikálás dátuma
2019.06.12. 14:59

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A kormány javaslatai a tudományos intézményrendszer átalakítására fenyegetést jelent az akadémiai szabadságra és a kutatói autonómiára.
 A nemzetközi sajtó előtt ismertette szerda délután a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) körül kialakult helyzetet Lovász László. Az MTA elnöke azzal kezdte beszámolóját: a sajtótájékoztató időpontjának különös aktualitást ad, hogy egy éve éppen ezen a napon, június 12-én kapták kézhez az Akadémia átalakítását célzó törvénytervezetet, melynek szakmai véleményezésére 54 percet adott a javaslatot kidolgozó Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). - Azóta számos egyeztetésen vagyunk túl, de a minisztérium tárgyalási módszerei igencsak megkérdőjelezhetőek – mondta Lovász. Szerinte aggályos, hogy az ITM képviselői egyszer sem tudtak érdemben válaszolni arra, mi szükség van a kutatóintézet-hálózat leválasztására, az elmúlt egy évben még csak egy stratégia sem készült a kormány terveinek alátámasztására. Noha a kormány részéről többször elhangzott az a szándék, hogy erősítenék Magyarország innovációs teljesítményét, Lovász szerint az eredmények attól nem lesznek jobbak, hogy nagyobb kormányzati  kontroll alá helyeznek egy egyébként sikeresen működő kutatóhálózatot. Különösen úgy, hogy a kutatóintézetek alapfinanszírozásának biztosítására a tervezet nem ad semmilyen garanciát. Lovász hangsúlyozta: ha a kormány tervei megvalósulnak, a társadalomtudományi kutatások lesznek a leginkább fenyegetettebbek. - A társadalomtudományi kutatások eredményei gyakran nem vetnek jó fényt az éppen aktuális politikára. Pedig ezek a kutatások kritikával élnek, amire tanácsként, iránymutatásként kellene tekinteniük a politikusoknak, nem pedig támadásként – fogalmazott az MTA elnöke. A sajtótájékoztatón képviseltették magukat a Reuters, a Bloomberg, az AP, az APA, az AFP hírügynökségek, valamint számos európai sajtóorgánum, mint a Die Welt, az ARD, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Guardian. Megfigyelőként jelen volt az Európai Bizottság, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy-egy képviselője is. Arra az újságírói kérdésre, a CEU-hoz hasonlóan nem tudnának-e nemzetközi szinten is nagyobb támogatást szerezni, Lovász úgy felelt: az MTA helyzete különbözik a CEU-étól, Magyarország egyik legrégebbi intézményeként pedig elsősorban a magyar társadalom támogatására lenne szükségük. - Továbbá mi nem tudunk Bécsbe költözni – tette hozzá. Mivel az Országgyűlésben épp ma van az MTA sorsát meghatározó törvényjavaslat általános vitája, Lovász László levelet küldött a parlamenti frakcióvezetőknek is. Arra kéri a politikusokat: fontolják meg, hogy a törvénytervezet jelen formájában alkalmas-e elfogadásra.

"Nem adhatom fel"

Amíg úgy látom, van esély arra, hogy elérjek valamit kollégáink munkafeltételei, a tudományos kutatások függetlensége érdekében, addig nem adhatom fel – mondta lapunknak Lovász László, a  nemzetközi sajtótájékoztató után. Lovász László szerint az ITM érve és kidolgozott stratégiája sincs a kutatóhálózat kiszervezése mellett.  Az elnök szerint az Akadémiának pártpolitikától függetlenül sok barátja van, annak ellenére is, hogy az utóbbi időben egyesek azzal támadták őket, hogy „az MTA politizál”. – Azoknak, akik így próbáltak megalapozatlan érvekkel befeketíteni minket, valamilyen hátsó céljuk volt. Most ezeket a téveszméket is meg kell próbálnunk eloszlatni – mondta.  

Alkotmánybírósághoz fordulnak

Noha a törvényről június végén születhet végleges döntés, Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerdán bejelentette: pártja parlamenti frakciója az Alkotmánybírósághoz fordul az MTA-t érintő törvénymódosítás miatt. Szerinte amit a kormány az Akadémiával tervez, „brutális támadás” a magyar tudománnyal szemben. A Demokratikus Koalíció pedig a javaslat visszavonását és Palkovics miniszter lemondását követeli.
Szerző
Témák
MTA
Frissítve: 2019.06.12. 17:55