Csúcsra járatná a titkosítást a kormány, hogy elkerülje az olyan kellemetlenségeket, mint a pervesztés

Publikálás dátuma
2019.06.13. 07:10

Fotó: Mészáros János / MTI
Törvényben engedélyezné magának a kormány azt, hogy elhallgathassa, kinek, mennyi befektetésösztönző támogatást ad.
– Még jobban el akarja titkolni a kormány, hogy mire költi a közpénzt. Ez a mostani eset nagyjából olyan, mint amikor az MNB-alapítványok pénze elveszíti közpénz jellegét – így minősítette Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese a Fidesz-KDNP egy friss törvénymódosító-javaslatát. E szerint a „befektetések ösztönzésére nyújtott támogatásokról szóló adatkéréseket meg kell tagadni az adat keletkezésétől számított öt évig”. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szignójával, június 4-én benyújtott javaslat még az elszámolás és a visszakövetés folyamatát is titkosítaná. Harangozó szerint ez elképesztő. Ráadásul – folytatta a szocialista képviselő –, nem pár millió forint a tét. A politikus szerint most évi 50 milliárd forintról van szó. Érdekes egybeesés, hogy a Transparency International (TI) Magyarország a kormány által 2015. és 2017. között a beruházás ösztönzési célelőirányzat terhére kifizetett támogatási döntések megismerése miatt – a G7.hu gazdasági portál újságírójával, Wiedemann Tamással együtt – két pert is indított a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen. – Egyrészt a megítélt támogatások háttérdokumentumaira, másrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy mely cégek kérelmeit és milyen indokok miatt nem fogadta be a kormány – magyarázta lapunknak Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Mivel sokmillió eurót felemésztő, közpénzből fizetett állami támogatásról van szó, Ligetiék meggyőződése, hogy joga van a polgároknak tudni, melyik cégek kapnak ebből a pénzből, és mely társaságok kérelmét utasítják el. – Mindkét pert jogerősen megnyertük, adatokat azonban még nem kaptunk, mivel a kormány a Kúria által elbírálható felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő – mondta Ligeti. A jogi igazgató szerint épp ezért a mostani törvényjavaslattal az lehet a kormány célja, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen az olyan kellemetlenségeknek, mint amilyen a bíróság előtti jogerős pervesztés, ezért törvényileg titkosítják a beruházás ösztönzésre szolgáló közpénz milliárdok felhasználására vonatkozó adatokat. Ligeti emlékeztetett, hogy a hatalom nem először folyamodik ehhez „a kicsit sem elegáns megoldáshoz”. Ugyanezzel a trükkel próbálkozott a kormány például az úgynevezett látvány-csapatsport támogatások (tao) adatainak a nyilvánosságért indított perek során, ám akkor nem jött be ez trükk, az információkat végül ki kellett adnia. A mostani titkosítás – Harangozó szerint álságos – indoka egyébként az, hogy egy-egy beruházásért folyó versenyben Magyarország hátrányt szenvedne a különböző projektekben. Az infótörvény azon passzusára hivatkoznak, hogy külügyi érdekek esetén, valamint nemzetbiztonsági okokból is megtagadható az adatok kiadása. – A törvény szavaiból ugyanakkor kiderült, hogy az említett beruházás-támogatások magyarországi telephellyel, vagy uniós székhellyel rendelkező cégeknek adhatók – fogalmazott Harangozó, hozzátéve, az infótörveny vonatkozó része állam és állam közötti kapcsolatról, nem pedig céggel kötött megállapodásról szól. Harangozó szerint a mostani törvényjavaslat vélhetően ütközik az uniós jogokkal is, de az alkotmányosság próbáját sem bírja ki. A javaslatról ma lesz az általános vita, jövő héten vélhetően módosításokkal együtt a bizottságok elé viszik, és két hét múlva már szavazhat is róla a parlament.

Minden titok

 Az utóbbi néhány évben a Fidesz-kormány előszeretettel titkosít gyakorlatilag minden olyan ügyet, amely kellemetlen helyzetbe hozhatná. Emlékezetes volt még 2017 végén: a Soros - és migránskampány közepén húsz évre titkosították az úgynevezett Soros-hálózatokról szóló jelentést. A legfrissebb titkosítási manőver a fóti Károlyi István Gyermekközponthoz kötődik: hiába próbált közérdekű adatigényléssel konkrétumokat megtudni az intézmény tervezett megszüntetéséről Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, az Emmi elutasította az adatok kiadását. Azokat ugyanis tíz évre titkosították.

Szerző

Levelet írt Orbán a „bölcseknek” és mindent megmagyaráz

Publikálás dátuma
2019.06.13. 06:30
Wolfgang Schüssel Orbán Viktorral
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Nonszensz, hogy a Fidesz ne lenne elkötelezett az európai értékek iránt – ezt írta a lapunkhoz is eljutott, a Néppárt „vizsgálóbizottságának” írt levelében a kormányfő.
„A bölcsek el vannak felejtve” – fogalmazott az Európai Néppárt (EPP) három tagú vizsgálóbizottságára utalva egy befolyásos kormányzati politikus a Fidesz 53 százalékos győzelmét hozó EP-választás éjszakáján. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök olyannyira másképp látja, hogy még kommunikál is a bölcsekkel, azaz a belga Herman van Rompuy által vezetett tanáccsal, amelynek tagja még Hans-Gert Pöttering német és Wolfgang Schüssel osztrák politikus. A háromtagú „bölcsek tanácsa” értékeli a magyar kormánypártot, megfelel-e az EPP demokratikus értékeinek. A lapunk birtokába jutott, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellárnak címzett levél szerint Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy miért kampányol a kormány az EU-val és az EPP ellen, azt válaszolta: ők csak nyílt párbeszédet szeretnének a kritikus témákról. A tanács kérésére írt arról is, mit jelent szerinte az, hogy illiberális demokrácia. Mint kifejtette, ő maga kereszténydemokrata, hisz a család alapvető fontosságában, és abban, hogy a magyar kultúra alapja a kereszténység, egyébként pedig migránsellenes. Arra a kérdésre nem válaszolt egyenesen, hogy milyen más koalíciókat tudna elképzelni az EP-ben a Néppárton kívül. Orbán szerint a magyar jogszabályok mindenben megfelelnek az uniós jognak, ezért nem indított még egyetlen eljárást sem az országgal szemben az Európai Bíróság. A magyar bíróságok függetlensége pedig garantált az alkotmányban, írta, de a közigazgatási bíróságokról szóló törvény visszavonásáról nem tett említést. Orbán szerint a szólás-, és véleményszabadság hazai helyzete miatt sem kell aggódni: megemlíti a kormányközeli sajtótermékek százait tömörítő KESMÁ-t, de hangsúlyozza, hogy a legfontosabb közéleti médiumok – az RTL Klub Híradó, a HVG, az ATV, a Blikk, a Népszava – kormánykritikusak. A kormányfő szerint a korrupció miatt sincs ok szégyenkezni. Orbán – cinikus módon – ezt azzal igazolja, hogy az OLAF vizsgálatainak 47 százaléka ügyészségi nyomázást von maga után, az európai átlag pedig csak 42 százalék. Arról nem tett említést, hogy a 47 százalékban nem voltak benne a vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető, épp az OLAF-nál feltárt visszás ügyek. Mivel Magyarországon 60 ezer civil szervezet működik, ezért szerinte azt sem lehet állítani, hogy el lennének nyomva, a CEU pedig önként távozott Bécsbe, senki nem vegzálta, különösen a kormány nem. Orbán Viktor végül „teljes nonszensznek” nevezi a azt az állítást, hogy a Fidesz ne lenne elég elkötelezett az európai értékek iránt és emiatt nincsenek uniós zászlók egyes közintézményeken.
Frissítve: 2019.06.13. 06:42

Bármekkora olajmezőt találtak, Dél-Baranyából nem lesz Dallas

Publikálás dátuma
2019.06.13. 06:00

Fotó: Népszava
Óriási olajlelőhelyre bukkant egy amerikai cég a Dél-Dunántúlon, a kitermelés már el is kezdődött. Álmok és valóság a baranyai falvakban.
Az utóbbi harminc év legnagyobb lelőhelyén kezdődött meg Baranyában a kitermelés, szinte titokban - számoltunk be a G7 híre alapján. Az amerikai cég által felszínre hozott olaj tucatnyi mélyszegénységtől szenvedő falu életszínvonalát javíthatja. Mert Kétújfalu környékén se munkahely, se biztos megélhetés.
– Naponta tízezer forintot fizettek. Igaz, tíz órát kellett érte hajtani: reggel héttől délután ötig. Így is jó volt, mert itt egyébként a napszámért 5-6 ezernél többet nem igen adnak. Betonoztunk főleg. De aztán vége lett, és azóta semmi. A Gyöngyösmelléken élő Góman András így beszél arról, hogy a faluja határában olajkutakat fúró és üzemeltető amerikai cég egyik alvállalkozója két hónapig alkalmazta őt. A feleségével, Anasztáziával négy gyermeket nevelő, 34 esztendős férfi korábban sosem jutott „jól fizetett” álláshoz. Gómannak parkgondozó és targoncás végzettsége van, de azt mondja, egyik se jó semmire. Több helyre is jelentkezett targoncásnak, de mindenütt azzal küldték el, hogy nincs gyakorlata.
– Ha nem vesznek fel targoncásnak, akkor hogyan legyen gyakorlatom? – néz rám kérdőn.
Így maradt számára a közmunka. Egyetlen vagyonuk egy elnyűtt, száz éves ház, a 95 négyzetméteres épületet tíz éve a gyerekek után járó szocpolból vették 2,2 millióért. Mivel néha megszorult a család, felvettek gyorskölcsönöket, amelyek részletei fojtogatók. Jelenleg félmilliónál több a tartozásuk. Anasztázia közmunkás bére – a négy gyerek után járó adókedvezményt igénybe véve – 80 ezer forint, az adósság miatti levonások után 53 ezer forintja marad. A fentiek okán érthető, hogy a házaspár abban bízik, az amerikai cég még ad majd munkát legalább egyiküknek. Gyöngyösmelléket valamennyi égtáj felől olajkutak veszik körbe, ezért a 300 lelkes dél-baranyai faluban sokan remélik azt, hogy ez a cég munkát ad majd a helybélieknek. A valóság azonban az, hogy a kutak fúrását és üzemeltetését végző cégeknek megvannak a saját szakembereik, ezért legfeljebb néhány őrre van szükség, és később – vélhetően - közülük se lesz igény mindenkire, hisz, ha a kutak és a hozzájuk csatlakozó berendezések elkészülnek, még az őrzés is automatizált lesz.
Mindamellett azért van esély arra, hogy a piaci alapú munkahelyekkel már 30 éve nem rendelkező Gyöngyösmellék sorsa javul az olajberuházás hatására. 2017-ben a település az állam által adott 120 millióból gazdálkodhatott, idén az önkormányzat bevétele – az olajkitermelésre kivetett iparűzési adóbevételnek köszönhetően – felmehet 300 millióra, tudom meg Schán Máriától, a falu független polgármesterétől. 2020-tól az állam leépíti az adóbevételre hivatkozva a falu támogatását, de akkor is a korábbi pénz duplájából gazdálkodhat a település, így szeretnének belefogni a falu szennyvízhálózatának kiépítésébe. Az olaj által érintett tucatnyi baranyai falu legfőbb gondja a foglalkoztatás. Alig van perspektivikus munkahely a környéken, ez igaz Szigetvárra és Pécsre is. Az aktív korúak negyede-harmada napszámos és közmunkás, 15-25 százaléka pedig külföldre meg az ország gazdagabb vidékeire ingázik hetente-havonta-kéthavonta. Ezért a 700 lelkes Kétújfalu független polgármestere, Klózer Gyula a helyi adóbevételből főképp a munkahelyteremtésre költene. Fel is vették a kapcsolatot a munkahelyteremtésben jártas szakemberekkel és az ötletre nyitott vállalkozásokkal. Az önkormányzat elsősorban infrastrukturális fejlesztésekkel igyekszik majd a községbe csalni a vállalkozásokat. Kétújfalu egyébként a korábbi 180 milliós költségvetési főösszegét akár megtriplázhatja az adóbevétel által.
130 lelkes Várad község határában egy kút termel olajat, s ennek hozama után az eddig 60 millióból gazdálkodó önkormányzat 80 millióhoz jut. A falu vezetése a használhatatlan kultúrházat tervezi felújítani, mondta Balog Ferenc polgármester, emellett korszerűsítik a játszóteret, és biztonsági kamerákat szerelnek fel a közterületeken. A növekvő bevételből tanulmányi ösztöndíjjal fogják segíteni a szegény családok tehetséges gyermekeit. A falvakban azért hallani arról is, hogy a beruházás néhányakat aggodalommal tölt el. – Amikor fúrták a kutakat hatalmasan megrakott kamionok robogtak az úton, remegtek a falak – mondja a váradi bolt gazdája, Ildikó. – Kitettek egy harminca táblát, de ettől még éjszaka hajtottak hetvennel. Az út kátyús lett, követeltük, hogy javítsák ki, azt meg is tették. A levegő minősége is romlott. Talán a gázfáklyáktól, vagy a sok munkagéptől, nem tudom. Amikor fúrtak, remegett a föld. Nem nagyon, a poharak a szekrényben nem koccantak össze, de azért éreztük és nagyon furcsa volt.
Ezek a megjegyzések mindenütt visszaköszönnek, ugyanakkor a polgármesterek azt állítják, hogy a beruházó készségesen együttműködik a településekkel, s minden szabályt betartva igyekszik végezni dolgát. Amúgy a helybéliek időnként nem hisznek abban, hogy a gazdaságilag leépült települések évtizedek óta értelmes munka nélkül tengődő lakói képesek lesznek sorsuk megváltoztatására. Az egyik kőolaj-gyűjtőtelep építkezésén lakatosként dolgozik egy huszonéves, szörényi férfi, s mikor őt arról kérdezem, hogy a falujából kapott-e más valaki még munkát az olajos cégtől, ő ironikusan így felel: – Ugyan! Aki ott elvan munka nélkül, az nem is tud dolgozni. Nekem se jutott munka, hát, elmentem németbe három évre. Aki akar, az talál, ők nem is akarnak. 
Gyöngyösmelléken a négy gyermekes Bogdán Ferenc épp a háza melletti garázst alakítja lakássá, mert már nem férnek el. Az egyik kőműves vállalkozónál segédmunkásként dolgozó, 40 éves férfinak sürgős a bővítés, mert négy unokája is van már. Beszélgetünk, amikor rendőrautó fordul az utcába, és az egyenruhások házról házra járva láthatóan keresnek valakit. – Ez itt mindennapos – legyint Bogdán. – Oda se figyeljen! – Miért, sokan megtévednek? – Dehogy – neveti el magát, és acéltalicskájában tovább keveri a maltert.

Döglött kutak, avagy fúrni tudni kell

Magyarország területe az olaj- és gáz-, vagyis a szénhidrogén-kutatások szempontjából, olyan, mint az ementáli sajt: mindenütt lyukacsos – hűtik le a kedélyeket visszatérően a hazai iparági szakértők arra a kérdésre, hogy beköszönt-e nálunk valaha is az olaj-Kánaán. Miközben a kutatást a rendszerváltás előtt a Mol elődje, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, majd később a Mol végezte, számos más nemzetközi társaság is szerencsét próbálhatott nálunk, több-kevesebb sikerrel. A szénhidrogén-kutatás ugyanis rendkívül tőkeigényes és igencsak kockázatos szakma. A megfúrt kutak többsége a geológusok legnagyobb erőfeszítései ellenére is „döglött”, így dollár tíz- és százmilliók tudnak elúszni egy-egy terület felhagyásával. Ugyanakkor persze egy-egy sikeres találaton mesés profit fogható. Miközben a 2000-es évekre – például Algyő vagy a zalai térség alapos megkutatásával – Magyarország nagyjából letermelt területnek számított, addig a 2010-ben bevezetett koncessziós rendszer iparági szakértők egybehangzó véleménye szerint jelentősen lendített a helyzeten. Míg ugyanis korábban a vállalkozók „ingyenes jogadományozás” útján jutottak területekhez, addig azóta pályázatot írnak ki és a legtöbbet ajánló nyer jogot a kutatásra az adott bányatelken. A nemzetközi kutatások terén bevettnek számító koncessziós rendszer ugyanis ismert, kiszámítható jogi környezetet teremt az olajcégek számára, így szívesebben jelennek meg. Ennek megfelelően a hazai területeken ma már csak koncesszió keretében zajlik kutatás, melyek többségén nem a Mol, hanem más hátterű társaságok a jogosultak. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat jelenleg 31 szénhidrogén-kutatási területet sorol fel oldalán. Emellett ugyanakkor az elmúlt évek során jelentősen fejlődött a fúrási technika is. Így a G7 minapi cikkében említett területen az amerikai tőzsdén jegyzett Aspect Energy jegyezte Magyar Horizont Energia Kft. szintén új módszerek alkalmazásával lelt akkora olajkincsre, aminek a körülbelül napi tízezer hordós hozama nagyjából megfelel az összes többi, Mol-tulajdonú hazai kút teljesítményének. Ez ugyanakkor csak a mai hazai viszonyok közepette számít kiemelkedőnek, ami a korábbi legendás területekhez képest valószínűleg rövidebb ideig adja ki ezt a mennyiséget. Habár a technika fejlődése ismét megnövelheti a hazai területek iránti érdeklődést – így az állam koncessziós bevételeit is –, szakértők már nem számítanak a XX. századihoz hasonló hazai olaj- és gáztalálatokra. Erre mutatott példát a 2000-es évek közepén a makói „gázkincs” története, ahol ugyan a föld mélye Magyarország számára akár száz évre is elegendő gázt rejt, az egyelőre a legmodernebb eljárásokkal sem termelhető ki gazdaságosan. Eme felismerés a jogosult vállalkozók, így például a kanadai Falcon vagy az amerikai ExxonMobil számára, több százmillió dollárba fájt. Az is tény ugyanakkor, hogy rövid távon a megújuló energia vagy az elektromos hajtás térhódítása miatt még sem a közlekedés, sem az ipar olajszükségletének jelentős visszaesése sem várható. M. I.

Szerző
Témák
olaj