Kismama-szövetkezetek: nehéz szülés

Publikálás dátuma
2019.06.13. 07:35
Illusztráció
Fotó: Tyler Olson
Két hét múlva el kellene készülnie a kismama-szövetkezetek indulását lehetővé tévő jogszabálynak, de a humántárca még mindig nem árul el részleteket.
Bár már majdnem egy év is eltelt azóta, hogy Novák Katalin családügyi államtitkár bejelentette, az idei év elejétől a kisgyermeket nevelőknek kismama-szövetkezeteken keresztül lesz lehetőségük munkát vállalni, eddig egyetlen ilyen szövetkezet sem alakult meg. Ami nem is csoda, hiszen – bár tavaly őszre ígérték - még a jogszabályi háttér sem született meg hozzá. Sőt, Novák Katalin tavaly nyári tusnádfürdői bejelentése óta a kormány nem is nagyon emlegeti a kismama-szövetkezetek ügyét. Legutóbb - még tavaly augusztus végén - Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára érintette a kérdést, amikor Ungár Péter LMP-s képviselő azt szerette volna megtudni: hogyan készíti elő az Emmi a kismama-szövetkezetek létrehozását. Ő is csak annyit mondott azonban: „a jogszabályi feltételek kidolgozása a következő időszak feladata”. Lapunk rákérdezett akkor is és most is az Emminél a részletekre, ám ahogyan tavaly, úgy most is semmitmondó válaszokat kaptunk.  A humántárca tavaly azzal hárította el érdeklődésünket, hogy csak ősszel tudnak majd részletekkel szolgálni. A kisgyerekes nők munkavállalása azonban azóta mintha lekerült volna a napirendről, újabb bejelentés legalábbis az elmúlt egy évben nem érkezett ez ügyben. A kormány ugyanakkor egy márciusi határozatában felszólította az igazságügyi tárca és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetőjét, hogy 2019. június 30-ig készítsen előterjesztést a kismama-szövetkezetek bevezetéséről. Mivel a határidő közeleg, megkérdeztük az Emmit: hogy állnak a munkával, mikortól alakulhatnak meg a kismama-szövetkezetek, és miért gondolják ezt előnyös foglalkoztatási formának a kisgyerekes anyák számára. Korábban Novák Katalin és Rétvári Bence is azt hangoztatta: a kismamaszövetkezetek azért kínálnának remek lehetőséget a kisgyerekes nőknek, mert azokon keresztül akár csupán heti néhány órára is munkát vállalhatnának, és így fokozatosan térhetnének vissza a munkaerőpiacra. Most azonban az Emmi még ennyit sem közölt. Szűkszavú válaszukban azt írták: „A kormány célja, hogy folyamatosan bővítse a gyermekes családokat és a nők foglalkoztatását segítő intézkedéseket. A családvédelmi akció júliusban és januárban induló támogatásai mellett ilyen lehetőség lehet a kismama-szövetkezet is, amely a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását segítheti. Ennek előkészítése folyamatban van.” 
Vagyis még mindig nem tudni, mikor indulhatnak el a kismama-szövetkezetek, pontosan kik lehetnek majd a tagjai – szó volt róla, hogy férfiak is -, és milyen kedvezményekben részesülnének az így munkát vállalók.

Ha abból indulunk ki, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően a nyugdíjas-szövetkezetek mintájára alakulnak majd meg a kismama-szövetkezetek, akkor az kedvezményes adózást jelenthet a tagok számára. A nyugdíjas szövetkezeteken keresztül munkát vállalóknak ugyanis csupán a 15 százalékos személyi jövedelem adót kell megfizetniük: ez volt a 2017 nyarán Kósa Lajos bábáskodásával elindult szövetkezeti forma fő vonzereje. Csakhogy mire a nyugdíjas szövetkezetek épp kezdtek volna megerősödni, a kormány egy huszárvágással kihúzta a lábuk alól a szőnyeget. Az idén januártól ugyanis már szövetkezeti tagság sem kell ahhoz, hogy a nyugdíjasok kedvezményes adózással vállaljanak munkát. Emiatt év elején már több nyugdíjas szövetkezet is a megszűnést fontolgatta.  Tavaly júniusig – a nyugdíjas munkavállalók kedvezményes adózására vonatkozó tervek ismertetéséig - 140 nyugdíjas szövetkezet alakult, 30 ezer taggal, közülük mintegy 7 ezren vállaltak munkát is. Szerettük volna megtudni a Pénzügyminisztériumtól, azóta hogyan változott a létszám, és hány nyugdíjas szövetkezet szűnt meg az idén, de kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ. Pedig a válasz nem mellékes, ha ugyanezt a forgatókönyvet tervezi most lejátszani a kormány a kisgyerekes nőkkel is. Mint ahogyan a nyugdíjasoknál, úgy a kisgyerekeseknél sem világos ugyanis, miért volna szükség a kedvezmények igénybevételéhez egy köztes szervezet beiktatására, és miért nem lehet közvetlenül a kisgyerekeseket vagy az őket alkalmazó munkaadókat támogatni? A nyugdíjasok esetében ezt végül belátta a kormány, a kismamaszövetkezetek ügyében azonban egyelőre csak a kérdések maradnak.

Több gyerekkel nehezebb munkát vállalni

Magyarországon a nők foglalkoztatási rátája az EU-átlagot meghaladó mértékben, csaknem 15 százalékkal marad el a férfiakétól, és ezen eddig a munkaerőhiány erősödése sem változtatott. A KSH adatai szerint február-áprilisban a 4,4 millió foglalkoztatott közül 2,4 millió férfi volt, 2 millió pedig nő. A férfiaknál ez 77, a nőknél 62,5 százalékos foglalkoztatási rátát jelent. Az elmaradásban komoly szerepet játszik a gyermekvállalás: minél több gyermeke van egy nőnek, annál kisebb valószínűséggel dolgozik. A 25-49 éves korosztályban 2018-ban a gyermektelen nők 88 százaléka dolgozott. Az egy- vagy kétgyermekes nőknek már csak a 72, a három vagy több gyermeket nevelőknek pedig csupán az 52 százaléka vállalt munkát.    

Szerző

Őrült roham a szuperkötvényért

Publikálás dátuma
2019.06.12. 18:57

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A tervezett 100 milliárd helyett négy nap alatt 529 milliárd forint értékben jegyezték.
A csak szuperkötvénynek becézett Magyar Állampapír Plusz (máp) kibocsátása utáni első sorozatából június 3. és 7. között 529 milliárd forint értékben jegyzett a lakosság. A háztartások ilyen rövid idő alatt ilyen hatalmas mértékben még soha nem finanszírozták az államadósságot. Eredetileg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) arra számított, hogy "csak" 100 milliárd forint után lesz érdeklődés, de időközben rábocsátással végül is ki tudták elégíteni a páratlan mértékű érdeklődést. A kormány merész célokat tűzött ki maga elé, hiszen 2023-ra 11 ezer milliárd forintra kívánják növelni a lakossági állampapír-állományt, mint arról szerda reggel Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt az MTI-nek. A mostani jegyzéssel együtt a lakossági állomány 8060 milliárd forintra emelkedett. Az új állampapír, amelyből már a második sorozatot lehet jegyezni, sávos kamatozású, nem terheli kamatadó. Öt év alatt összességben 27,35 százalékos hozamot nyújt mindazoknak akik a futamidő végéig megtartják kötvényüket. Mindeddig az éven túli megtakarítások nem voltak túl népszerűek. Ezt a befektetői szokást is figyelembe veszi az ÁKK, hiszen nem szükséges kivárni az öt esztendőt, mert már az első fél év után fizetnek kamatot (az éves 3,5 százalékos hozam felét), majd évente újabb 0,5-0,5 százalékokkal nő a kamat, amíg az utolsó évben el nem éri a 6 százalékot, így jön ki a már említett 27,35 százalék. A megszolgált kamatot azonban, ha a megtakarító nem veszi fel, akkor az azon a héten jegyezhető államkötvényben automatikusan befekteti a Magyar Államkincstár. A mostani hatalmas érdeklődésnek több forrása lehet. Feltehetően valamennyi megmozdult abból a mintegy 6 ezer milliárd forintból, amelyet készpénzben otthon,  vagy nem kamatozó folyószámlán tartottak az emberek. A friss jövedelemből is elhelyezhettek az új állampapírban, de a legnagyobb mértékben más banki befektetések pénzeit csoportosították át ide az ezeknél biztonságosabb,  és kamataikat nagy mértékben felülmúló pénzügyi termékbe. A szuperkötvény-kibocsátás nagy vesztesei kétségtelenül a kereskedelmi bankok. Ma egyetlen banknál lehet 3 százalékos kamattal, 3 hónapra lekötni a betétet, de többségében 0,15-0,20 százalékos a hozam, ráadásul ezeket még 15 százalékos kamatadó és számlavezetési díj is terheli. Vagyis az új kötvénynek nincs versenytársa. A kormány célja egyértelmű ezzel a pillanatnyi inflációt meghaladó kamatozású értékpapírral. Bevonni az átmenetileg szabad pénzeszközöket, a banki betéteket, a rossz hozamot eredményező befektetési jegyeket és a részvényeket az államadósság és a hiány finanszírozásába, még ha a költségvetésnek sokba is kerül. A tapasztalatok szerint  ebben a tekintetben a háztartások a legstabilabb partnerek.
Szerző
Témák
államkötvény
Frissítve: 2019.06.12. 20:00

50 milliós bírságot kapott a Provident a jegybanktól

Publikálás dátuma
2019.06.12. 12:27

Fotó: FRANK MAY / AFP
A túlzott eladósodás veszélyének tették ki ügyfeleiket a szabályok megszegésével.
Bírságot szabott ki a Provident Pénzügyi Zrt.-re a jegybank a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató meghatározására és felső korlátjára, az ezzel kapcsolatos ügyfél-tájékoztatásra, illetve a Központi Hitelinformációs Rendszerbe történő adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt - írja közleményében az MNB. Röviden, azt írják:
a Provident a túlzott eladósodás veszélyének tette ki az ügyfeleket.

A 2015 és 2018 közötti időszakra eső szabálytalanságok miatt a jegybank 45 millió forint felügyeleti és 5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott.
Szerző