A csak szuperkötvénynek becézett Magyar Állampapír Plusz (máp) kibocsátása utáni első sorozatából június 3. és 7. között 529 milliárd forint értékben jegyzett a lakosság. A háztartások ilyen rövid idő alatt ilyen hatalmas mértékben még soha nem finanszírozták az államadósságot. Eredetileg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) arra számított, hogy "csak" 100 milliárd forint után lesz érdeklődés, de időközben rábocsátással végül is ki tudták elégíteni a páratlan mértékű érdeklődést. A kormány merész célokat tűzött ki maga elé, hiszen 2023-ra 11 ezer milliárd forintra kívánják növelni a lakossági állampapír-állományt, mint arról szerda reggel Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt az MTI-nek. A mostani jegyzéssel együtt a lakossági állomány 8060 milliárd forintra emelkedett.
Az új állampapír, amelyből már a második sorozatot lehet jegyezni, sávos kamatozású, nem terheli kamatadó. Öt év alatt összességben 27,35 százalékos hozamot nyújt mindazoknak akik a futamidő végéig megtartják kötvényüket. Mindeddig az éven túli megtakarítások nem voltak túl népszerűek. Ezt a befektetői szokást is figyelembe veszi az ÁKK, hiszen nem szükséges kivárni az öt esztendőt, mert már az első fél év után fizetnek kamatot (az éves 3,5 százalékos hozam felét), majd évente újabb 0,5-0,5 százalékokkal nő a kamat, amíg az utolsó évben el nem éri a 6 százalékot, így jön ki a már említett 27,35 százalék. A megszolgált kamatot azonban, ha a megtakarító nem veszi fel, akkor az azon a héten jegyezhető államkötvényben automatikusan befekteti a Magyar Államkincstár.
A mostani hatalmas érdeklődésnek több forrása lehet. Feltehetően valamennyi megmozdult abból a mintegy 6 ezer milliárd forintból, amelyet készpénzben otthon, vagy nem kamatozó folyószámlán tartottak az emberek. A friss jövedelemből is elhelyezhettek az új állampapírban, de a legnagyobb mértékben más banki befektetések pénzeit csoportosították át ide az ezeknél biztonságosabb, és kamataikat nagy mértékben felülmúló pénzügyi termékbe.
A szuperkötvény-kibocsátás nagy vesztesei kétségtelenül a kereskedelmi bankok. Ma egyetlen banknál lehet 3 százalékos kamattal, 3 hónapra lekötni a betétet, de többségében 0,15-0,20 százalékos a hozam, ráadásul ezeket még 15 százalékos kamatadó és számlavezetési díj is
terheli. Vagyis az új kötvénynek nincs versenytársa.
A kormány célja egyértelmű ezzel a pillanatnyi inflációt meghaladó kamatozású értékpapírral. Bevonni az átmenetileg szabad pénzeszközöket, a banki betéteket, a rossz hozamot eredményező befektetési jegyeket és a részvényeket az államadósság és a hiány finanszírozásába, még ha a költségvetésnek sokba is kerül. A tapasztalatok szerint ebben a tekintetben a háztartások a legstabilabb partnerek.
