Trump Kim Dzsong Unt védi saját hírszerzése ellenében

Publikálás dátuma
2019.06.12. 21:40

Fotó: SAUL LOEB / AFP
Miután kiderült, hogy az észak-koreai diktátor idegméreggel meggyilkolt féltestvére a CIA informátora volt, az amerikai elnök elhatárolódott saját hírszerzésétől.
Donald Trump ellenzi, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) informátorai Kim Dzsong Un észak-koreai vezető után kémkedjenek. Az amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva beszélt erről, arra reagálva, hogy a Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap megírta: a CIA informátora volt Kim Dzsong Un féltestvére, Kim Dzsong Nam, akit két évvel ezelőtt gyilkoltak meg Malajziában. Az újság úgy értesült, hogy Kim Dzsong Nam 2017 februárjában - amikor megölték - azért utazott a délkelet-ázsiai országba, hogy találkozzon a CIA-beli kapcsolattartójával, de feltehetően nem ez volt útjának egyetlen célja. "Láttam az információkat a CIA-ról a (Kim Dzsong Un) testvérét vagy féltestvérét illetően. Azt mondanám neki (Kimnek), hogy ez nem történne meg az én felügyeletem alatt. Nem hagynám, hogy az én felügyeletem alatt megtörténjen" - hangoztatta Trump. A Reuters ezzel kapcsolatban megjegyzi, több olyan eset fordult elő, amelyből arra lehetett következtetni, hogy Trumpnak nézeteltérései vannak az amerikai hírszerző közösséggel, és a mostani nyilatkozata is újabb jele ennek. A CIA nem kommentálta a WSJ értesülését. Susan Rice, Barack Obama nemzetbiztonsági tanácsadója Twitter-üzenetében azt írta Trump nyilatkozatáról: "Amerika! Ez mindent elmond neked arról, amit tudnod kell az úgynevezett főparancsnokról." Észak-Korea korábban sorozatban hajtott végre az elemzők által kifejezetten provokatívnak tekintett fegyverkísérleteket - egyfelől nukleáris robbantásokat, másfelől az atomeszközök célba juttatására alkalmas, egyre nagyobb hatótávolságú hordozórakétákkal végzett teszteket -, mígnem tavaly az országát önkényuralmi módszerekkel irányító Kim Dzsong Un diplomáciai nyitást kezdeményezett Dél-Korea, valamint az Egyesült Államok irányába. Ez azóta három csúcstalálkozót eredményezett a dél-koreai elnökkel, másfelől azt is sikerült  Kimnek elérnie, hogy  Trump 2018 júniusa óta kétszer is tárgyalt vele - először Szingapúrban, majd Hanoiban - Észak-Korea nukleáris leszereléséről. Az ígéretesnek indult párbeszéd azonban megrekedt, a második csúcstalálkozó nem hozott érdemi, konkrét előrelépést az első randevún megfogalmazott hangzatos, de általánosságok szintjén maradó ígéretekhez képest. Elemzők szerint a tárgyalások azon jutottak holtpontra, hogy az amerikaiak előbb teljes nukleáris leszerelést követelnek Észak-Koreától, és csak azután helyezik kilátásba a Phenjannak szembeni nemzetközi szankciók feloldását, míg Észak-Korea párhuzamos, kölcsönös felszültségenyhítő intézkedéseket várna - vagyis ajánlata szerint lépésenként számolná fel saját nukleáris kapacitását, és ugyanúgy lépésenként igényelné a szankciók eltörtlését. Miután idén februárban a vietnami fővárosban zátonyra futottak az alkudozások, Észak-Korea - mintegy rosszallásának jeleként - felújította a rövid hatótávolságú rakétakísérleteket. Az amerikai elnök most a Fehér Házban újságíróknak arról is beszélt, hogy újabb "csodálatos" és "meleg hangú" levelet kapott Kimtől. Erről részleteket nem árult el, de kiemelte: Kim "betartotta szavát", Észak-Korea pillanatnyilag nem hajt végre kísérleteket nagy hatótávolságú nukleáris rakétákkal. Kifejtette továbbá, hogy arra számít, "valami pozitív" dolog történik majd Washington és Phenjan viszonyában. A két ország mostani kapcsolatát is "nagyszerűnek" minősítette.    John Bolton, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója nem sokkal Trump sajtóbeszélgetése előtt azt hangoztatta újságíróknak, hogy "teljességgel lehetséges" egy harmadik csúcstalálkozó is Trump és Kim között, ez csakis az észak-koreai féltől függ. Washington mindenesetre készen áll erre - erősítette meg a nemzetbiztonsági tanácsadó.  Kim Dzsong Namot 2017 februárjában gyilkolták meg Kuala Lumpur zsúfolt repülőterén úgy, hogy arcára VX idegmérget kentek. A korábban megvádolt két elkövető nő - az indonéziai Siti Aisyaho és a vietnami Doan Thi Huong - azt vallotta, úgy tudták, hogy ártalmatlan, rejtett kamerás felvételben vesznek részt. Kuala Lumpur hivatalosan nem írta a phenjani rezsim számlájára a merénylet elkövetését, és világossá tette, hogy nem akarja az esetet politikai síkra terelni. A két npvel szemben idővel ejtették is az emberölés vádját, és észak-koreai diplomatákkal való összeesküvésre enyhítették azt. Kim Dzsong Nam, Kim Dzsong Il néhai diktátor legidősebb fia régóta száműzetésben élt, és többször bírálta az észak-koreai rezsimet. Szöuli titkosszolgálati értesülések szerint az északiak már korábban is többször próbálták megyilkolni. A dél-koreai hírszerzés, illetve a szöuli országegyesítési minisztérium azonban egyaránt elzárkózott attól, hogy érdemben kommentálja a WSJ értesülését, miszerint a phenjani diktátor féltestvére -miután kiesett a család kegyeiből - együttműködött volna a CIA-val. Az amerikai titkosszolgálat értelemszerűen szintén hallgat.
Témák
USA

Donald Tusk támogatja az albán és észak-macedóniai EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését

Publikálás dátuma
2019.06.12. 14:23
Donald Tusk és Stevo Pendarovski
Fotó: JOHN THYS / AFP
Az ügy jövő kedden kerül napirendre a tagországok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülésén, majd az állam- és kormányfők hétvégi csúcstalálkozóján.
Támogatásáról biztosította Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak mihamarabbi megkezdését Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerdán. Hozzátette azonban, hogy több EU-tagállam egyelőre ezt ellenzi, így elhúzódhat a folyamat. Kijelentette, hogy noha a két nyugat-balkáni ország az utóbbi években minden előfeltételt teljesített, nem minden tagállam kész már a napokban meghozni a döntést a tárgyalások megindításáról. Hangsúlyozta, a kérdés nem az, hogy erre sor kerül-e, pusztán az, hogy mikor.
Tusk rámutatott, nincsen szemernyi kétség sem, hogy a térség helye az Európai Unióban van.

Eközben tizennégy tagállam, köztük Magyarország külügyminisztere közös közleményben sürgette a csatlakozási tárgyalások megkezdését, rámutatva, hogy meg kell őrizni az EU bővítési politikájának hitelességét. Leszögezték, hogy a pozitív elbírálás felgyorsítaná az eddigiekben is jól haladó reformfolyamatot, valamint lökést adna a régió más országai számára is, emellett fokozná az érintettek ellenálló-képességét más nagyhatalmak érdekeivel szemben, biztosítaná, hogy továbbra is az EU álljon a térség átalakulásának élén.
A nyilatkozatot az összes volt szocialista tagország aláírta, az EU soros elnökségét június végéig betöltő, és így semleges szerepre törekvő Románia kivételével. Hozzájuk csatlakozott még Ausztria, Málta és Olaszország.

Az ügy jövő kedden kerül napirendre a tagországok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülésén, majd az állam- és kormányfők hétvégi csúcstalálkozóján. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szintén sürgetőleg lépett fel, mindazonáltal valószínűtlennek nevezte, hogy már jövő héten meglesz a jóváhagyás, mivel több országnak is parlamenti döntésre van szüksége ehhez, ami a nyári szünet után szerinte esélyesebb.
Sajtóhírek szerint leginkább Dánia, Franciaország és Hollandia ellenzi a folyamat megindítását, amelyhez egyhangú határozatra van szükség.

Ismét őrizetben Navalnij, a hamisan vádolt oknyomozó újságíróért tartott tüntetésről vitték el

Publikálás dátuma
2019.06.12. 14:18
Alekszej Navalnij (középen) a Borisz Nyemcov halálának negyedik évfordulóján tartott megemlékezésen
Fotó: SEFA KARACAN / AFP
Az ellenzéki politikust az elmúlt két év alatt legalább hétszer vették jogtalanul őrizetbe. Rajta kívül még 200 embert vittek be.
Őrizetbe vették Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust és mintegy 200 másik tüntetőt azon a szerdai moszkvai tüntetésen, ahol az Ivan Golunov tényfeltáró újságíró hamis vád alapján való meghurcolásában bűnrészes rendőrök felelősségre vonását követelték.
Golunovot, az ellenzéki Meduza hírportál munkatársát pénteken kábítószerrel való üzérkedés címen vettek őrizetbe múlthéten. Állította, az ellene szóló bizonyítékokat táskájának és lakásának átkutatása közben kerültek helyükre. Kihallgatás közben valahogy a bordái is összetörtek, valamint agyrázkódást szenvedett, de a rendőrök először kórházba sem akarták engedni. Kedden - több tüntetés után - szabadon engedték, ejtették az ellene emelt vádat.
A belügyminiszter a történtek miatt két, a letartóztatásért felelős rendőrtábornok felmentését kérte az elnöktől, az eljárást végrehajtó rendőröket pedig az ellenük folytatott vizsgálat idejére felfüggesztette.

Navalnij is visszatérő vendég a putyini Oroszország fogdáiban, ahol törték már ujját is, vegzálásáért pedig az EJEB is elmarasztalta hazáját. Razziáztak már irodájában is, valamint adminisztrációs eszközökkel ellehetetlenítették indulását az orosz elnökválasztáson, ahol Vlagyimir Putyin kihívója lett volna.
Már több mint 200 tüntetőt vettek őrizetbe

- írja a Reuters a moszkvai rendőrség közlése nyomán. A hírügynökség tudósítója nagyjából 1000 fősre saccolta a demonstrációt, így a résztvevők ötöde köthetett ki őrizetben. Rengeteg ismert újságíró és aktivista is volt a tömegben. A tüntetők egyébként "Oroszország szabad lesz", "Le a cárral", "Putyin-mentes Oroszországot" és hasonló szlogeneket skandáltak. Többeknél feltűnt a korábbi megmozdulásokon már látott "Én is Golunov vagyok, vigyetek be" felirat is.
A rendőrség azért ütött rajta a megmozduláson, mert annak helyszínéről nem sikerült hivatalosan megegyeznie a szervezőknek és a városvezetésnek. A szervezők nyílt, közvetített tárgyaláson akarták egyeztetni a részleteket, de a hatóságok ebbe nem mentek bele.
Frissítve: 2019.06.12. 14:45