Több tízmillió forintba kerülhetett a Hableány kiemelése

Publikálás dátuma
2019.06.12. 21:57
A Hableány kiemelése
Fotó: Szergej Markoszov
A mentéssel járó egyéb munkálatok pedig tovább növelhették a költségeket. Az állam a katasztrófa felelősére terhelheti a végső összeget.
Mintegy 120 kilométert utazott a Clark Ádám úszódaru a fővárosi hajókatasztrófa helyszínéig, és több tízmilliós forint értékben végzett mentési munkálatokat – tudta meg az RTL Klub a darut üzemeltető cégtől. A vállalkozás ugyanakkor nem akart pontos számot említi, és azt is hangsúlyozták, hogy nem pénzt akartak keresni a mentéssel – ezért több eszközt ingyen biztosítottak a hajót kiemelő alakulatok számára.
A csatorna idézi Hajdu Jánost, a TEK főigazgatóját is, aki szerint minden, mentésben résztvevő magáncéggel szerződést kötöttek, a felmerülő számlákat azonban várhatóan nem a terrorelhárítás, hanem katasztrófavédelem vagy a honvédelmi tárca – végső soron tehát az állam – redndezi. Az állami szerveknek ugyanakkor lehetősége van arra, hogy amennyiben kiderül, ki volt a 28 halálos áldozattal járó szerencsétlenség végső felelőse, pert indítsanak vele szemben a költségek megtérítéséért.
Szerző

Palackonként 31 ezer forintért vizsgálják be a nemzeti bormúzeum készletét

Publikálás dátuma
2019.06.12. 20:28

Fotó: Földművelésügyi Minisztérium
A méréseket végző cég több mint 12 ezer üveg bor valódiságát ellenőrzi, kormányzati megbízással.
Csaknem négyszázmillió forintért rendelt meg átfogó borbevizsgálást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, vagyis a Nébih – derül ki a közbeszerzési értesítőből: a hivatal ennyit szán arra, hogy kiderüljön, a tolcsvai és nemespusztai pincékben tárolt muzeális borok tényleg azok-e, mint aminek gondolják őket.
A közbeszerzési dokumentum alapján 12500 palack ellenőrzésére írtak ki tendert; a megbízási keretet eredetileg 422 millió forintra lőtték be, de a pályázatra egyedüliként jelentkező Diagnosticum  Gyártó és Forgalmazó Zrt. végül nettó 393 millió forintért vállalta el és kapta meg a munkát. A külsős cégre azért volt szükség, mert a Nébih laboratóriumaiban nincs ekkora mennyiségre elegendő vizsgálati kapacitás.
A végösszeg így sem kevés, tekintve hogy a Diagnosticum  palackonként 31440 forintért vállalta az óborok analitikai vizsgálatát és „teljes ujjlenyomat alapú azonosítását”, valamint az eredményeket rögzítő riport készítését – mindezt öt milliliteres minták alapján.
A nagy bevizsgálás része a kormány által 2017 őszén elindított Nemzeti Borkincstár Programnak, amivel az óriási, közel 400 ezer palackos tolcsvai bormúzeumot hoznák rendbe, és mérnék fel készlet szerint is. A programra összesen 1,5 milliárd forintot fordítanak, ennek tetemes részét az teszi ki, hogy bevizsgálják az őrzött borállomány eredetiségét. A elemzésekre december 10-ig kapott időt a vállalat, míg az NBP projekt határideje az év végén jár le.
Szerző
Frissítve: 2019.06.12. 20:41

Kásler Miklós einstandolt egy onkológia kongresszust, hogy új alapítványát meghirdethesse

Publikálás dátuma
2019.06.12. 19:57

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az emberminiszternek a hazai onkológusokat is sikerült meglepnie új projektjével, amelyre már nemzetközi konferenciát is szerveztek.
Szerdán kezdődött és a hét végéig a Közép-Kelet-európai Mellrák Sebészeti Konzorcium első nemzetközi kongresszusa és tudományos műhelye, csakhogy a rendezvény menet közben átalakult néhány órára a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány „alapító” programjává.  Hogy pontosan mit is csinál majd Kásler Miklós friss alapítványa, arról közelebbit maguk a szakma prominensei sem tudtak mit mondani lapunknak, sőt többen kérdésünkből értesültek az új alapítvány létrehozásáról. Az alapítvány terve amúgy először a költségvetést megalapozó törvényekben bukkant fel, amelyben félretettek a célra 500 milliót forintot és egyben jelezték: a „közfeladatot” ellátó alapítványt beleírják az egészségügyi törvénybe is, amint jóváhagyja a még csak tárgyalás alatt lévő javaslatot az Országgyűlés. Szerdán viszont a nagy európai onkológiai központok vezetői előtt is bejelentette Kásler Miklós az Alapítvány megalakítását. Az eseményen azonban nem voltak jelen a közép-kelet-európai országok vezető onkológusai, akinek a csatlakozását remélik az alapítók. Ugyanakkor a kezdeményezést nagy európai rákkutató intézmények vezetői „hitelesítették”. Így például Peter Boyle, a Nemzetközi Megelőzési Kutatóintézet elnöke, David Zaridze, az orosz daganatos betegségek megelőzésével és szűrésekkel foglalkozó szervezet elnöke, Ulrik Ringborg, a svéd Karolinska Rákkutató igazgatója, Julio E. Celis, a dán Rákkutató Központ tudományos igazgatója, az Európai Rákkutató Akadémia szakbizottságának elnöke is jelen volt.  Kásler Miklós az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy budapesti székhellyel megalakul a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia, amelybe tudósokat delegálnak az együttműködő országok. „Ahhoz, hogy emeljük az onkológia ellátás minőségét a régióban, sokféle tevékenységre van szükség, ezért az akadémiának feladata lesz az országok közötti eltérések harmonizációja, beleértve az oktatást és a kutatást is. A miniszter szerint fontos lenne a régióban a rákos betegek kezelésének összehangolása és az egyenlő hozzáférés megteremtése, valamint az onkológiai hálózatok közötti együttműködés is. Beszélt arról, hogy egy új telemedicina központot kívánnak létrehozni, amely virtuális onkológiai szolgáltatást fog nyújtani az összes magyar rákközpont számára. 
Szerző