Euronews: Senkit ne tévesszen meg Orbán Viktor és Gulyás Gergely, mert kutyából...

Publikálás dátuma
2019.06.13. 06:52

A Fidesznek esze ágában sincs változtatni politikáján, csak a kommunikációja épp idomul az aktuális helyzethez.
A Human Rights Watch európai igazgatója arra figyelmeztet: Európának nem szabad hagynia, hogy Orbán Viktor a bolondját járassa vele, mert a magyar kormány továbbra is fenyegeti az uniós értékeket. Az Euronews-nak nyilatkozó Philippe Dam hozzátette, senkit se tévesszen meg, hogy Gulyás Gergely a minap bejelentette a közigazgatási bíróságok felállításának elhalasztását, meg hogy a Fidesz nem csatlakozik a Matteo Salvini fémjelezte új, szélsőjobobldali szövetséghez Strasbourgban, mert kutyából nem lesz szalonna. A pártnak esze ágában sincs változtatni irányvonalán, továbbra is semmibe veszi az EU normáit. Annyi történt csupán, hogy az EP-választások eredményének láttán rájött: a Néppártban kell maradnia. Orbánnak jó oka van feltételezni, hogy Brüsszel nem hagyná annyiban a bíróságok függetlenségének aláásását, hiszen itt alapjogok kerülnének veszélybe. És Magyarország jogállami mérlege változatlanul azt mutatja, hogy igencsak sérültek az elvek. Például a gyülekezési szabadság, valamint a civil társadalom ügyében. A sajtót túlnyomórészt a hatalom ellenőrzi. A kormánypárti orgánumok rendszeresen támadják a civil szervezeteket, független újságírókat, illetve a bírálókat. A CEU kiűzése után továbbra is nagy veszély leselkedik a tanszabadságra, amit tanúsít az MTA kutató hálózata ellen kezdett akció. Hogy Orbán meggondolta magát Salvini kapcsán, az még nagyobb felelősséget ró a Néppártra. Remélhetőleg a Bölcsek Tanácsa észereveszi, hogy a Fidesz politikája nyomán leépült a demokrácia, megerősödött viszont a gyűlölet propaganda, és súlyos támadások érik az unió értékeit, illetve jogait. De az EU-intézményeknek ettől függetlenül is fenn kell tartaniuk a nyomást Budapestre, hogy adja fel eddigi irányvonalát. Végre sort kell ejteni a hivatalos meghallgatásra a magyar, illetve a lengyel helyzet ügyében a 7-es paragafus alapján. A finn elnökség részéről elsőbbséget kell adni ennek a kérdésnek. Az európai vezetőknek nem szabad semmi kétséget hagyniuk afelől, hogy lépnek, amikor közös értékek forognak kockán.
Szerző
Frissítve: 2019.06.13. 07:07

New York Times a Hableány tragédiájáról: tehetetlen városi vezetők és oligarchák

Publikálás dátuma
2019.06.13. 06:40

Hiába készült két jelentés a Duna zsúfoltságáról, nem történt semmi.
Magyar illetések már jóval a mostani dunai hajókatasztrófa előtt figyelmeztetést kaptak, hogy a folyón veszélyesen nagy lett a forgalom, ám a kormány mégsem tett semmit, hogy korlátozza a turistákat szállító hajók számát Budapesten, írja a New York Times. Mindenesetre most a 28 áldozatot követelő baleset aggasztja a hatóságokat, mivel az idegenforgalom igen fontos bevételi forrás - ám a politikai számítás és a profithajsza felülírta a biztonsági megfontolásokat. A hatalom léphetett volna, hogy ne közlekedjen ennyi vízi jármű, ám Demszky Gábor volt főpolgármester szerint szerint hiába tudtak a főváros vezetői a fokozódó veszélyről, nem történt semmi, mert az üzlet túlságosan is jövedelmező volt. Pedig legalább két jelentés is feltárta, hogy túl sok a hajó az adott szakaszon, főleg esténként. A hivatalos verzió szerint betartottak minden szabályt és a jelek szerint emberi mulasztás okozta a bajt. Demszky ezzel szemben azt mondja: a kormány és oligarchái állandóan új bevételi forrás után néznek, és ez esetben meg is találták. Hozzátette, hogy Tarlós István főpolgármester keze itt meg van kötve, bár beavatottak szerint a tragédia után hajók tucatjai tűntek el a vízről, miután a hatóságok lecsaptak azokra, amelyek engedélyek nélkül működtek. Sokan úgy vélik azonban, hogy a szigor csupán átmeneti.
Szerző

Trump Kim Dzsong Unt védi saját hírszerzése ellenében

Publikálás dátuma
2019.06.12. 21:40

Fotó: SAUL LOEB / AFP
Miután kiderült, hogy az észak-koreai diktátor idegméreggel meggyilkolt féltestvére a CIA informátora volt, az amerikai elnök elhatárolódott saját hírszerzésétől.
Donald Trump ellenzi, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) informátorai Kim Dzsong Un észak-koreai vezető után kémkedjenek. Az amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva beszélt erről, arra reagálva, hogy a Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap megírta: a CIA informátora volt Kim Dzsong Un féltestvére, Kim Dzsong Nam, akit két évvel ezelőtt gyilkoltak meg Malajziában. Az újság úgy értesült, hogy Kim Dzsong Nam 2017 februárjában - amikor megölték - azért utazott a délkelet-ázsiai országba, hogy találkozzon a CIA-beli kapcsolattartójával, de feltehetően nem ez volt útjának egyetlen célja. "Láttam az információkat a CIA-ról a (Kim Dzsong Un) testvérét vagy féltestvérét illetően. Azt mondanám neki (Kimnek), hogy ez nem történne meg az én felügyeletem alatt. Nem hagynám, hogy az én felügyeletem alatt megtörténjen" - hangoztatta Trump. A Reuters ezzel kapcsolatban megjegyzi, több olyan eset fordult elő, amelyből arra lehetett következtetni, hogy Trumpnak nézeteltérései vannak az amerikai hírszerző közösséggel, és a mostani nyilatkozata is újabb jele ennek. A CIA nem kommentálta a WSJ értesülését. Susan Rice, Barack Obama nemzetbiztonsági tanácsadója Twitter-üzenetében azt írta Trump nyilatkozatáról: "Amerika! Ez mindent elmond neked arról, amit tudnod kell az úgynevezett főparancsnokról." Észak-Korea korábban sorozatban hajtott végre az elemzők által kifejezetten provokatívnak tekintett fegyverkísérleteket - egyfelől nukleáris robbantásokat, másfelől az atomeszközök célba juttatására alkalmas, egyre nagyobb hatótávolságú hordozórakétákkal végzett teszteket -, mígnem tavaly az országát önkényuralmi módszerekkel irányító Kim Dzsong Un diplomáciai nyitást kezdeményezett Dél-Korea, valamint az Egyesült Államok irányába. Ez azóta három csúcstalálkozót eredményezett a dél-koreai elnökkel, másfelől azt is sikerült  Kimnek elérnie, hogy  Trump 2018 júniusa óta kétszer is tárgyalt vele - először Szingapúrban, majd Hanoiban - Észak-Korea nukleáris leszereléséről. Az ígéretesnek indult párbeszéd azonban megrekedt, a második csúcstalálkozó nem hozott érdemi, konkrét előrelépést az első randevún megfogalmazott hangzatos, de általánosságok szintjén maradó ígéretekhez képest. Elemzők szerint a tárgyalások azon jutottak holtpontra, hogy az amerikaiak előbb teljes nukleáris leszerelést követelnek Észak-Koreától, és csak azután helyezik kilátásba a Phenjannak szembeni nemzetközi szankciók feloldását, míg Észak-Korea párhuzamos, kölcsönös felszültségenyhítő intézkedéseket várna - vagyis ajánlata szerint lépésenként számolná fel saját nukleáris kapacitását, és ugyanúgy lépésenként igényelné a szankciók eltörtlését. Miután idén februárban a vietnami fővárosban zátonyra futottak az alkudozások, Észak-Korea - mintegy rosszallásának jeleként - felújította a rövid hatótávolságú rakétakísérleteket. Az amerikai elnök most a Fehér Házban újságíróknak arról is beszélt, hogy újabb "csodálatos" és "meleg hangú" levelet kapott Kimtől. Erről részleteket nem árult el, de kiemelte: Kim "betartotta szavát", Észak-Korea pillanatnyilag nem hajt végre kísérleteket nagy hatótávolságú nukleáris rakétákkal. Kifejtette továbbá, hogy arra számít, "valami pozitív" dolog történik majd Washington és Phenjan viszonyában. A két ország mostani kapcsolatát is "nagyszerűnek" minősítette.    John Bolton, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója nem sokkal Trump sajtóbeszélgetése előtt azt hangoztatta újságíróknak, hogy "teljességgel lehetséges" egy harmadik csúcstalálkozó is Trump és Kim között, ez csakis az észak-koreai féltől függ. Washington mindenesetre készen áll erre - erősítette meg a nemzetbiztonsági tanácsadó.  Kim Dzsong Namot 2017 februárjában gyilkolták meg Kuala Lumpur zsúfolt repülőterén úgy, hogy arcára VX idegmérget kentek. A korábban megvádolt két elkövető nő - az indonéziai Siti Aisyaho és a vietnami Doan Thi Huong - azt vallotta, úgy tudták, hogy ártalmatlan, rejtett kamerás felvételben vesznek részt. Kuala Lumpur hivatalosan nem írta a phenjani rezsim számlájára a merénylet elkövetését, és világossá tette, hogy nem akarja az esetet politikai síkra terelni. A két npvel szemben idővel ejtették is az emberölés vádját, és észak-koreai diplomatákkal való összeesküvésre enyhítették azt. Kim Dzsong Nam, Kim Dzsong Il néhai diktátor legidősebb fia régóta száműzetésben élt, és többször bírálta az észak-koreai rezsimet. Szöuli titkosszolgálati értesülések szerint az északiak már korábban is többször próbálták megyilkolni. A dél-koreai hírszerzés, illetve a szöuli országegyesítési minisztérium azonban egyaránt elzárkózott attól, hogy érdemben kommentálja a WSJ értesülését, miszerint a phenjani diktátor féltestvére -miután kiesett a család kegyeiből - együttműködött volna a CIA-val. Az amerikai titkosszolgálat értelemszerűen szintén hallgat.
Témák
USA