New York Times a Hableány tragédiájáról: tehetetlen városi vezetők és oligarchák

Publikálás dátuma
2019.06.13. 06:40

Hiába készült két jelentés a Duna zsúfoltságáról, nem történt semmi.
Magyar illetések már jóval a mostani dunai hajókatasztrófa előtt figyelmeztetést kaptak, hogy a folyón veszélyesen nagy lett a forgalom, ám a kormány mégsem tett semmit, hogy korlátozza a turistákat szállító hajók számát Budapesten, írja a New York Times. Mindenesetre most a 28 áldozatot követelő baleset aggasztja a hatóságokat, mivel az idegenforgalom igen fontos bevételi forrás - ám a politikai számítás és a profithajsza felülírta a biztonsági megfontolásokat. A hatalom léphetett volna, hogy ne közlekedjen ennyi vízi jármű, ám Demszky Gábor volt főpolgármester szerint szerint hiába tudtak a főváros vezetői a fokozódó veszélyről, nem történt semmi, mert az üzlet túlságosan is jövedelmező volt. Pedig legalább két jelentés is feltárta, hogy túl sok a hajó az adott szakaszon, főleg esténként. A hivatalos verzió szerint betartottak minden szabályt és a jelek szerint emberi mulasztás okozta a bajt. Demszky ezzel szemben azt mondja: a kormány és oligarchái állandóan új bevételi forrás után néznek, és ez esetben meg is találták. Hozzátette, hogy Tarlós István főpolgármester keze itt meg van kötve, bár beavatottak szerint a tragédia után hajók tucatjai tűntek el a vízről, miután a hatóságok lecsaptak azokra, amelyek engedélyek nélkül működtek. Sokan úgy vélik azonban, hogy a szigor csupán átmeneti.
Szerző

Trump Kim Dzsong Unt védi saját hírszerzése ellenében

Publikálás dátuma
2019.06.12. 21:40

Fotó: SAUL LOEB / AFP
Miután kiderült, hogy az észak-koreai diktátor idegméreggel meggyilkolt féltestvére a CIA informátora volt, az amerikai elnök elhatárolódott saját hírszerzésétől.
Donald Trump ellenzi, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) informátorai Kim Dzsong Un észak-koreai vezető után kémkedjenek. Az amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva beszélt erről, arra reagálva, hogy a Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap megírta: a CIA informátora volt Kim Dzsong Un féltestvére, Kim Dzsong Nam, akit két évvel ezelőtt gyilkoltak meg Malajziában. Az újság úgy értesült, hogy Kim Dzsong Nam 2017 februárjában - amikor megölték - azért utazott a délkelet-ázsiai országba, hogy találkozzon a CIA-beli kapcsolattartójával, de feltehetően nem ez volt útjának egyetlen célja. "Láttam az információkat a CIA-ról a (Kim Dzsong Un) testvérét vagy féltestvérét illetően. Azt mondanám neki (Kimnek), hogy ez nem történne meg az én felügyeletem alatt. Nem hagynám, hogy az én felügyeletem alatt megtörténjen" - hangoztatta Trump. A Reuters ezzel kapcsolatban megjegyzi, több olyan eset fordult elő, amelyből arra lehetett következtetni, hogy Trumpnak nézeteltérései vannak az amerikai hírszerző közösséggel, és a mostani nyilatkozata is újabb jele ennek. A CIA nem kommentálta a WSJ értesülését. Susan Rice, Barack Obama nemzetbiztonsági tanácsadója Twitter-üzenetében azt írta Trump nyilatkozatáról: "Amerika! Ez mindent elmond neked arról, amit tudnod kell az úgynevezett főparancsnokról." Észak-Korea korábban sorozatban hajtott végre az elemzők által kifejezetten provokatívnak tekintett fegyverkísérleteket - egyfelől nukleáris robbantásokat, másfelől az atomeszközök célba juttatására alkalmas, egyre nagyobb hatótávolságú hordozórakétákkal végzett teszteket -, mígnem tavaly az országát önkényuralmi módszerekkel irányító Kim Dzsong Un diplomáciai nyitást kezdeményezett Dél-Korea, valamint az Egyesült Államok irányába. Ez azóta három csúcstalálkozót eredményezett a dél-koreai elnökkel, másfelől azt is sikerült  Kimnek elérnie, hogy  Trump 2018 júniusa óta kétszer is tárgyalt vele - először Szingapúrban, majd Hanoiban - Észak-Korea nukleáris leszereléséről. Az ígéretesnek indult párbeszéd azonban megrekedt, a második csúcstalálkozó nem hozott érdemi, konkrét előrelépést az első randevún megfogalmazott hangzatos, de általánosságok szintjén maradó ígéretekhez képest. Elemzők szerint a tárgyalások azon jutottak holtpontra, hogy az amerikaiak előbb teljes nukleáris leszerelést követelnek Észak-Koreától, és csak azután helyezik kilátásba a Phenjannak szembeni nemzetközi szankciók feloldását, míg Észak-Korea párhuzamos, kölcsönös felszültségenyhítő intézkedéseket várna - vagyis ajánlata szerint lépésenként számolná fel saját nukleáris kapacitását, és ugyanúgy lépésenként igényelné a szankciók eltörtlését. Miután idén februárban a vietnami fővárosban zátonyra futottak az alkudozások, Észak-Korea - mintegy rosszallásának jeleként - felújította a rövid hatótávolságú rakétakísérleteket. Az amerikai elnök most a Fehér Házban újságíróknak arról is beszélt, hogy újabb "csodálatos" és "meleg hangú" levelet kapott Kimtől. Erről részleteket nem árult el, de kiemelte: Kim "betartotta szavát", Észak-Korea pillanatnyilag nem hajt végre kísérleteket nagy hatótávolságú nukleáris rakétákkal. Kifejtette továbbá, hogy arra számít, "valami pozitív" dolog történik majd Washington és Phenjan viszonyában. A két ország mostani kapcsolatát is "nagyszerűnek" minősítette.    John Bolton, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója nem sokkal Trump sajtóbeszélgetése előtt azt hangoztatta újságíróknak, hogy "teljességgel lehetséges" egy harmadik csúcstalálkozó is Trump és Kim között, ez csakis az észak-koreai féltől függ. Washington mindenesetre készen áll erre - erősítette meg a nemzetbiztonsági tanácsadó.  Kim Dzsong Namot 2017 februárjában gyilkolták meg Kuala Lumpur zsúfolt repülőterén úgy, hogy arcára VX idegmérget kentek. A korábban megvádolt két elkövető nő - az indonéziai Siti Aisyaho és a vietnami Doan Thi Huong - azt vallotta, úgy tudták, hogy ártalmatlan, rejtett kamerás felvételben vesznek részt. Kuala Lumpur hivatalosan nem írta a phenjani rezsim számlájára a merénylet elkövetését, és világossá tette, hogy nem akarja az esetet politikai síkra terelni. A két npvel szemben idővel ejtették is az emberölés vádját, és észak-koreai diplomatákkal való összeesküvésre enyhítették azt. Kim Dzsong Nam, Kim Dzsong Il néhai diktátor legidősebb fia régóta száműzetésben élt, és többször bírálta az észak-koreai rezsimet. Szöuli titkosszolgálati értesülések szerint az északiak már korábban is többször próbálták megyilkolni. A dél-koreai hírszerzés, illetve a szöuli országegyesítési minisztérium azonban egyaránt elzárkózott attól, hogy érdemben kommentálja a WSJ értesülését, miszerint a phenjani diktátor féltestvére -miután kiesett a család kegyeiből - együttműködött volna a CIA-val. Az amerikai titkosszolgálat értelemszerűen szintén hallgat.
Témák
USA

Donald Tusk támogatja az albán és észak-macedóniai EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését

Publikálás dátuma
2019.06.12. 14:23
Donald Tusk és Stevo Pendarovski
Fotó: JOHN THYS / AFP
Az ügy jövő kedden kerül napirendre a tagországok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülésén, majd az állam- és kormányfők hétvégi csúcstalálkozóján.
Támogatásáról biztosította Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak mihamarabbi megkezdését Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerdán. Hozzátette azonban, hogy több EU-tagállam egyelőre ezt ellenzi, így elhúzódhat a folyamat. Kijelentette, hogy noha a két nyugat-balkáni ország az utóbbi években minden előfeltételt teljesített, nem minden tagállam kész már a napokban meghozni a döntést a tárgyalások megindításáról. Hangsúlyozta, a kérdés nem az, hogy erre sor kerül-e, pusztán az, hogy mikor.
Tusk rámutatott, nincsen szemernyi kétség sem, hogy a térség helye az Európai Unióban van.

Eközben tizennégy tagállam, köztük Magyarország külügyminisztere közös közleményben sürgette a csatlakozási tárgyalások megkezdését, rámutatva, hogy meg kell őrizni az EU bővítési politikájának hitelességét. Leszögezték, hogy a pozitív elbírálás felgyorsítaná az eddigiekben is jól haladó reformfolyamatot, valamint lökést adna a régió más országai számára is, emellett fokozná az érintettek ellenálló-képességét más nagyhatalmak érdekeivel szemben, biztosítaná, hogy továbbra is az EU álljon a térség átalakulásának élén.
A nyilatkozatot az összes volt szocialista tagország aláírta, az EU soros elnökségét június végéig betöltő, és így semleges szerepre törekvő Románia kivételével. Hozzájuk csatlakozott még Ausztria, Málta és Olaszország.

Az ügy jövő kedden kerül napirendre a tagországok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülésén, majd az állam- és kormányfők hétvégi csúcstalálkozóján. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szintén sürgetőleg lépett fel, mindazonáltal valószínűtlennek nevezte, hogy már jövő héten meglesz a jóváhagyás, mivel több országnak is parlamenti döntésre van szüksége ehhez, ami a nyári szünet után szerinte esélyesebb.
Sajtóhírek szerint leginkább Dánia, Franciaország és Hollandia ellenzi a folyamat megindítását, amelyhez egyhangú határozatra van szükség.