Megtorpedózhattak két tankhajót, azonnal felszökött az olaj ára

Publikálás dátuma
2019.06.13. 14:14

Fotó: JIJI PRESS / AFP
Nem tudni, mennyi olaj ömlött a tengerbe. A forgalmas terrületen történt támadás után 4 százalékkal emelkedett az olajár.
Megtámadhattak két tankhajót az Ománi-öbölben, Irán partjainak közelében csütörtökön, írja a Reuters. Robbanást és tüzet, feltételezett támadást jelentettek a Szaúd-Arábiából Szingapúrba tartó, panamai felségjel alatt hajózó Kokuka Courageous, metanollal megrakott tankhajóról. És feltételezett torpedótámadásról adott hírt a könnyűbenzint szállító, Marshall-szigeteki zászló alatt hajózó Front Altair tankhajóról.
A Kokuka Courageous a vízszint felett sérült meg, a hajótársaság közleménye szerint nem süllyedt el, személyzetét kimentették, jelenleg ember nélkül sodródik. Az incidenskor 14 tengeri mérföldre volt Irántól és 70 mérföldre az emírségekhez tartozó el-Fudzseirától, írja róla az Euronews. Vízi aknára is gyanakszanak.
A Front Altair Omán és Irán között volt a támadás idején, és Tajvanra szállított 75 ezer tonna rendkívül gyúlékony könnyűbenzint az Egyesült Arab Emirátusokból. Az amerikai haderő Bahreinben állomásozó 5. flottája azonnal a legénység segítségére sietett és mindenkit sikerült kimenekítenie. Az iráni IRNA hírügynökség úgy értesült, hogy a hajó elsüllyedt, a norvég Frontline tengeri szállítmányozó cég viszont arról adott ki közleményt, hogy a felszínen maradt a hajó.
Jelenleg nem ismert, hogy mennyi olaj ömlött a tengerbe, mint ahogy azt sem pontosan mi okozhatta a robbanást. Május végén John Bolton amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó arról beszélt, hogy a térségbe "majdnem biztosan" tengeri aknákat telepített Irán, melyekkel már múlthónapban több, az Egyesült Arab Emirátusokból elinduló hajót támadtak meg. Irán tagadta, hogy riválisa gazdaságának ilyen módszerekkel próbálna keresztbe tenni, és válaszul az Egyesült Államok megfélemlítésre tett kísérletének nevezte a gyanúsítást.
A csütörtöki támadások után 4 százalékkal lett drágább az olaj ára. Az érintett területen a forgalomban lévő kőolajszármazékok ötöde is áthalad.
Szerző

Ezer embert vettek már őrizetbe az orbáni mintaállam tüntetői közül

Publikálás dátuma
2019.06.13. 12:21
Kaszim-Zsomart Tokajev
Fotó: VYACHESLAV OSELEDKO / AFP
Csalást kiáltanak Kazahsztánban, miután a leköszönő diktátor maga választotta utódja 71 százalékkal nyert választást.
Már ezer tüntetőt vettek őrizetbe a kazah hatóságok csütörtökig a múlt hétvégi elnökválasztás óta tartó tüntetéshullám során, írja a rendőrség közleménye nyomán a Reuters. Kazahsztánban vasárnap előrehozott elnökválasztást tartottak, ahol 71 százalékkal elsöprő győzelmet aratott Kaszim-Zsomart Tokajev ideiglenes elnök, akit a három évtized után leköszönő autokrata vezető, Nurszultan Nazarbajev nevezett ki saját utódjául.
Csalás történt a tüntetők szerint, az eredmények hamisak, valós demokratikus megmérettetés sem volt. A főképp olajból gazdagodó 18 milliós országban négy nap alatt legalább öt demonstrációt és menetet tartottak civilek, annak ellenére is, hogy azok megtartásához nem járult hozzá a vezetés, így illegálisnak számítanak.
A tüntetések miatt eddig 957 embert állítottak bíróság elé. 670-et hosszabb-rövidebb időre letartóztattak, 115-öt megbírságoltak, 172-en figyelmeztetést kaptak. A hivatalos adatok szerint 218 embert tartanak fogva.

Ahol Orbán otthon érzi magát

Orbán Viktor többször is hangot adott annak, mennyire tetszik neki, ami Kazahsztánban folyik. Többször járt az országban - ahol saját elmondása szerint otthon érzi magát -, legutóbb április végén, amikor olyanokat mondott, hogy "hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a demokrácia nemcsak azt jelenti, hogy az emberek részt tudnak venni a választáson, és megadatik a lehetőség, hogy bevonódjanak a közös ügyek megvitatásába". A demokrácia a régi görög felfogás szerint kormányzati formát is jelent, "vagyis a véleményszabadságnak meg a részvételnek végül is egy hatékony és stabil kormányzásban kell testet öltenie". Meg hogy "ma a legsikeresebb országok egyben a legstabilabb politikai rendszerű országok. Kazahsztán az elmúlt években élen járt a stabilitás tekintetében".

Szerző

Nemzeti hullarablás: a magyar állami is tehetett nemzeti szalagot más nemzetiségű sírokra az úzvölgyi temetőben

Publikálás dátuma
2019.06.13. 10:02

Fotó: Veres Nándor / MTI
A román hatóságok úgy számolják, 11 román katona sírját jelölte meg 50 kereszttel Darmanesti önkormányzata.
A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) összegzése szerint 11 román katona nyugszik az úzvölgyi katonatemetőben, és mind Csíkszentmárton, mind pedig Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata az ONCE jóváhagyása nélkül alakította át a temetőt. A védelmi tárca honlapján szerdán közzétett összegzés, amelyhez csatolták a korabeli dokumentumokat is, megerősíti azt a - korábban magyar oldalon hangoztatott - álláspontot, hogy Darmanesti önkormányzata 11 román katonának állított 50 keresztet és emlékművet a temetőben. Azt is rögzíti azonban, hogy
Csíkszentmárton község is úgy alakította át a magyar Honvédelmi Minisztérium támogatásával a temetőt, hogy nem vette figyelembe a sírkert 1927-es térképét, és magyar nemzeti szalaggal ellátott fakereszteket állított olyan sírokra is, amelyekben más nemzetiségű katonák nyugszanak.

Az ONCE szerint az úzvölgyi hősi temetőt a román Hősök Emléke Társaság alakította ki 1926-1927-ben azzal, hogy az első világháború idején (a magyar hadsereg által) létesített sírkertbe, ahol 350 katonát temettek el, további 847 katona földi maradványait hantolta el. A közölt adatok szerint az 1926-1927-es temetőátalakítás során
  • 444 magyar (108 név szerint ismert, 336 ismeretlen),
  • 121 német (43 ismert, 78 ismeretlen),
  • 22 orosz (4 ismert, 18 ismeretlen),
  • 11 román (8 ismert, 3 ismeretlen),
  • három ismert szerb,
  • két ismert olasz,
  • két ismert osztrák, valamint
  • 242, nemzetiségi szempontból is azonosítatlan katona hamvai kerültek a sírkertbe.
Az ONCE közlése szerint a temetőbe a második világháború után német katonákat is temettek. Számukat a sírkert 1988-as keltezésű adatlapja 108-ra teszi. Idéz azonban a hatóság egy olyan dokumentumot is, amelyet a Román Vöröskereszt az 1970-es években állított ki, és amely szerint a temetőben 1944-ben 40 (27 azonosított és 13 azonosítatlan) német katonát temettek el. A dokumentum tisztázza, hogy
nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akikre hivatkozott Darmanesti polgármesteri hivatala, amikor a temető román parcelláját kialakította, és akiknek neveit a román nacionalisták felolvasták június 6-án, miután erőszakosan behatoltak a temetőbe, és biztosították a román parcella felszentelését.

Mint közli: a temető 1988-ban készített adatlapja forrásmegjelölés nélkül említést tesz 148 román katonáról. Azt is pontosítja: az adatlap készítői tulajdonképpen összeadták (rosszul) 19 úzvölgyi és 130 úzmezői azonosított román katona adatait. Megemlíti, hogy az Úzvölgyétől keletre fekvő, ma már nem létező Poiana Uzului (Úzmező) településen is volt egy katonai temető, melyet azonban a két világháború közötti időszakban felszámoltak, és az ott eltemetett román katonák hamvait a Bákó megyei Comanesti (Kománfalva) katonatemetőjében helyezték örök nyugalomra.
Noha az adatok egyértelműen bizonyítják az úzvölgyi katonatemető nemzetközi jellegét, a Csíkszentmárton község által végzett, s az ONCE által jóvá nem hagyott temetőátalakítás a temető magyar jellegét emelte ki.

- állapította meg az ONCE. Az átalakítás nyomán csak magyar nemzeti jelképek kerültek ki a sírkertbe. A hivatal úgy véli: ezzel Csíkszentmárton a vonatkozó nemzetközi egyezményeket és a hadisírgondozásról szóló román-magyar egyezményt is megsértette. Hozzáteszi: Darmanesti önkormányzata szintén elmulasztotta kérni az ONCE jóváhagyását, amikor a román Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériuma 65 ezer lejes (4,5 millió forint) támogatásával emlékművet, 50 keresztet, valamint zászlórudakat állított fel, amelyekre azoknak az országoknak a zászlói kerültek, amelyek katonái nyugszanak a temetőben.
Az ONCE szerint a Darmanesti által emelt emlékmű a temetőben nyugvó valamennyi katonára emlékeztet, és az 50 kereszt - amelyekről nem írja, hogy névtelen román katonák keresztjei lennének - a temető olyan részébe került, ahol nem voltak katonasírok.

Összegzésként az ONCE megállapította, hogy Hargita és Bákó megye határvitája nem befolyásolja a temető nemzetközi jellegét, és azokat a kötelezettségeket, amelyek Romániára hárulnak a hadisírgondozásban. Közli azt is, hogy a román védelmi minisztériumban folyamatban van a vitatott temető átvételét megalapozó dokumentum elkészítése. Az átvételre valamennyi érintett féllel folytatott tanácskozás után kerülhet sor, és ez azt szolgálná, hogy védjék és gondozzák a sírkertet. Darmanesti önkormányzata áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a székelyföldi, Hargita megyei Csíkszentmárton kezelésében lévő úzvölgyi sírkertben.