Ezt meg ki a f*sz találta ki – dörrent rá Zacher Gábor a Mokka műsorvezetőire

Publikálás dátuma
2019.06.13. 14:33
Zacher Gábor
Fotó: Facebook/Zacher Gábor
Az addiktológust egy félrevezető mondat bosszantotta fel, Zacher szerint a fiatalokat jobban veszélyezteti a közösségi média, mint az alkoholizmus.
„A drogok és az alkohol csábításában töltik a nyarat a fiatalok”

– ezzel a mondattal kezdődik az alábbi videó, és ez a mondat Zacher Gábor szereplését vezette elő a Mokka csütörtök reggeli adásában a TV2-n (a felvételt a Velvet szúrta ki). A képzavaros felvezetésnél azonban jóval érdekesebb volt az addiktológus szakértő reakciója: már a felkonf közben lehet hallani, hogy méltatlankodva maga elé morog, aztán amikor szót kap, kimondja fennhangon is, igaz, a trágárságot félig lenyelve:
Ezt meg ki a fasz találta ki...? Ezt a hülye mondatot?

Zacher Gábor aztán árnyaltabban is kifejtette, miért nem ért egyet a műsor állításával: Magyarországon ugyanis 800 ezer alkoholista van, akiknek a zöme nem fiatal – azaz az alkoholfüggőség jellemzően nem a fiatalokat érinti hazánkban. Igaz, hogy a kifogásolt mondat ezt nem is állította (csak sugallta), az pedig igaz, hogy az alkohol a fiatalokat egész nyáron csábítja, hiszen amíg elérhető, addig az alkohol mindig, egész évben, mindenkit csábít.   Na de a fogalmazási nehézségeknél fontosabb, hogy Zacher Gábor úgy véli, hogy az alkohol és a drogok helyett a fiatalokat leginkább a közösségi médiától kell félteni. A közösségi média számszakilag sokkal több embert érint a szakértő szerint, Magyarországon 1,25 millió ember él függőségben olyan oldalaktól-alkalmazásoktól, mint a Facebook, az Instagram és a többi. Zacher Gábor arra buzdítja a fiatalokat, hogy próbáljanak ott lenni a jelenben, ne a telefonjukkal legyenek elfoglalva a nyár legszebb pillanataiban. 
Szerző

Kisétált a börtönből az ukrán hajóskapitány

Publikálás dátuma
2019.06.13. 14:23

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A védelem egyelőre még nem mondja, hogy milyen szakértőket vet be.
Arcát papírral takarta, a kérdésekre nem válaszolt és azonnal beszállt egy fekete mikrobuszba, és elhajtott – így hagyta el a fővárosi büntetés végrehajtás Nagy Ignác utcai épületét Jurij C. ukrán hajóskapitány, akit az eddig 25 áldozatot követelő két héttel ezelőtti dunai tömegszerencsétlenség okozásával gyanúsítanak. Mint írtuk, a Fővárosi Törvényszék szerdán döntött arról, hogy a hajóskapitány 15 millió forintos óvadék megfizetése után szabadon bocsátható. Ezenkívül a bíróság úgy rendelkezett, hogy a kapitány a főváros területét nem hagyhatja el, testére elektronikus nyomkövetőt szereltek, illetve heti kétszer személyesen jelentkeznie kell a nyomozó hatóságnál. Bár úgy tűnt, a kapitány már szerdán szabadulhat, ám mint kiderült, a 15 milliós óvadék átutalása egy napot csúszott, így végül csütörtökön érkezett meg a hatóság számlájára - ekkor hagyhatta el a börtönt. Miután Jurij C. nem válaszolt a kérdésekre, a börtön kapujában védője, Tóth M. Gábor ügyvéd – egyben Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke – tartott rövid sajtótájékoztatót. A védőügyvéd nem akart az ügy érdemi részéről nyilatkozni, azaz arról, hogy a kapitány pontosan mit látott és tett a végzetes estén. Azt viszont hangsúlyozta, hogy védence szerint nem vétett olyan szakmai szabályt, ami miatt a borzalmas eseményt megtörtént. Védence hogylétéről ismételt sajtóérdeklődésre annyit mondott: „mivel jelen volt a tragédiánál, rendkívüli módon hatással vannak rá az események, akkor is, ha végül az ő felelősségét végül nem fogják megállapítani". Lapunk kérdését szintén hárította, így nem részletezte, ki fizette ki a védencéért a 15 millió forintos óvadékot, és arról sem beszélt, hogy védői megbízását az ukrán kapitánytól vagy az őt alkalmazó Viking Cruises hajótársaságtól kapta -e. Arra a kérdésünkre, hogy a védelem alkalmaz-e saját szakértőket, Tóth M. Gábor úgy fogalmazott: „majd elválik”. Az ügyvéd ugyanakkor leszögezte: „nyilvánvalóan a védelemnek van lehetősége arra, hogy szakértőt vonjon be az ügybe. Mivel ez az ügy alapvetően a szakértők munkáján fog múlni, úgy logikus arra gondolni, hogy védelem és a terhelt is a szakértői kérdést előtérbe helyezi” - fogalmazott az ügyvéd. Arról egyelőre a védelem nem kapott tájékoztatást, hogy mikorra születhetnek meg az előzetes szakértői állásfoglalások az ügyben. Az ügyvéd elmondta: az eltelt napokban ő is jelen volt a Hableány kiemelésénél, a Viking Sigyn szállodahajó átvizsgálásánál, illetve a Csepeli szabad-kikötőben a roncs átkutatásánál. Szerinte megalapozatlanok azok az ügyvédi felvetések, miszerint a rendőrség idő előtt engedte el Budapestről a balesetben részes Viking Sigyn szállodahajót, illetve, hogy felmerül a hatóságok bűnpártolásának a kérdése. Utóbbit a balesetben elhunyt matróz családját képviselő Magyar György vetette fel a sajtóban. Tóth M. Gábor védő úgy fogalmazott: ezt nem akarja minősíteni: „aki jogászként ismeri a törvényeket az tudja, hogy ez a vélemény mennyire megalapozott". Szerinte pont annyira, mintha azt mondaná valaki, hogy a védence szökést követett el azzal, hogy óvadék fejében elhagyhatta a büntetés végrehajtás épületét. A védőügyvéd elmondta, hogy személyesen jelen volt a hajó hatósági szemléjénél. Szerinte az esetleg fennmaradó kérdéseket a napokban megejtett pótszemlén tisztázták. Az ügy várható befejezéséről úgy fogalmazott: ködszurkálás lenne azt találgatni, hogy mikorra születhet valamilyen eredmény. „Valamennyi érintett fél érdeke, hogy a hatóságok minél gyorsabban végére járjanak.” "Ám" – mint leszögezte - "még azt sem tudjuk mondani, hogy mi a gyakorlat ilyen ügyekben, mivel ilyen hajóbaleset hosszú évtizedek óta nem történt Magyarországon".  
Témák
Hableány ukrán
Frissítve: 2019.06.13. 16:10

Felrúgta a Pedagógusok Szakszervezetével kötött megállapodást a kormány - nem vált be a kulturált emberek módszere

Publikálás dátuma
2019.06.13. 13:18

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Erősen gondolnak a sztrájkra az érdekvédők.
 A tárgyalások ideje lejárt, ősszel sztrájkot hirdethet a nagyobbik tanári érdekképviselet. A szakszervezet eddig tárgyalt, ősztől akciókat hirdetünk – jelentette be csütörtöki tanévzáró sajtótájékoztatóján Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Elismerte: a kormánnyal történt eddigi egyeztetések nem vezettek eredményre, a köznevelési törvény szerdán benyújtott módosításaiban sehol nem látják azokat a tételeket, amelyekről a tárgyalások során még úgy tűnt, megállapodás születhet. A PSZ 2019. szeptemberi béremelést, a pedagógus óraszámok csökkentését, a tanárbérek minimálbérhez kötését, a többletterhek csökkentését, kiszámítható jogalkotást kért. – Eddig partneri kezet nyújtottunk, mert úgy gondoltuk, kulturált emberek egyeztetéssel, érvekkel eredményeket tudnak elérni. Ez az értelmiségi lét egyik alapja. Mostantól más eszközöket fogunk használni céljaink elérése érdekében – fogalmazott az elnök. Hangsúlyozta: a nyomásgyakorlásnak akár a sztrájk is az egyik eleme lehet. Felidézte: a PSZ legutóbb 2016-ban hirdetett sztrájkot, ebben 25 ezer pedagógus vett részt. – Arra kérem a szülőket, pedagógusokat, oktatási dolgozókat, most is álljanak mellénk, hiszen nem önös érdek, hanem társadalmi érdek, amit a zászlónkra tűztünk. A szakszervezet márciusban stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Kásler Miklós humánminiszterrel, amely egyebek mellett arról szólt, hogy a kormány bevonja a PSZ-t a köznevelést érintő jogszabályok előkészítésébe, a jogszabály-tervezeteket is közvetlenül megküldik számukra. Ehhez képest a héten az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatot – amivel például kivezetnék a rendszerből a magántanulói jogviszonyt – nem sokkal a benyújtás előtt csak egy gyors betekintés erejéig kapta meg a szakszervezet a minisztérium épületében – szakmai vélemény kialakítására nem kaptak lehetőséget. Szabó Zsuzsa szerint kijelenthető, hogy a kormány felrúgta a márciusi megállapodást. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke arra is felhívta a figyelmet: noha az oktatási kormányzat idén márciusban „attraktív, két számjegyű” pedagógus béremelést is ígért, ennek fedezetét nem látni a 2020-as költségvetési törvényjavaslatban. Szerinte 2015 óta – amióta elszakították a minimálbértől a tanárbérek vetítési alapját – néhány százezer forinttól akár bruttó másfél millió forintig is terjedhet az az összeg, amennyivel kevesebbet visz haza a kormány által „megbecsült” pedagógus. 
Szerző